Egy hegyvidéki területen élő tanár könnyek között meséli el egy diák történetét, aki elesett és elszakította a térdét, de mégis mosolygott, mert félt, hogy lemarad az iskoláról.

Egy hegyvidéki területen élő tanár meghatóan mesélte el egy diák történetét, aki leküzdötte a nehézségeket, hogy eljusson az erdő közepén lévő órára, elesett és kiszakította a térdét, de még mindig mosolygott, és csak attól félt, hogy lemarad az óráról.

Az Oktatási és Képzési Minisztérium 80 kiemelkedő tanárának járó elismerő oklevél átadásával és a „Megosztani a tanárokkal” program keretében tegnap, november 13-án délután a tanárok megvitatták és megosztották egymással a tanítási folyamat nehézségeit, valamint azt a motivációt, amely segíti őket abban, hogy hivatásuknak szenteljék magukat.

Vang Thi Dinh asszony, a Dong Van Etnikai Kisebbségek Középiskolájának és Gimnáziumának ( Tuyen Quang ) tanára a STEM felföldre jutásának útjáról beszélt. A felföldi diákok nagyon szenvedélyesen tanulnak, minden alkalommal, amikor kísérleteket végeznek vagy programokat készítenek, a szemük kíváncsiságtól és izgalomtól csillan. A létesítmények hiánya és az elavult felszerelések azonban számos korláttal szembesítik a STEM oktatását.

Dinh asszony azt kívánja, hogy az Oktatási és Képzési Minisztérium fordítson figyelmet, fektessen be laboratóriumokba és képezzen STEM-tanárokat, hogy a hegyvidéki területeken élő diákok ne csak tanulhassanak, hanem nyitottabbá is válhassanak, elsajátíthassák a technológiát és a mesterséges intelligenciát.

Az Oktatási és Képzési Minisztérium elismerő okleveleket adott át a kiemelkedő tanároknak (Fotó: Lam Hai)

Giang Thi Tuyen asszony, a Phu Lung Általános Iskola ( Ha Giang ) tanárnőjének története elcsendesítette az egész előadótermet. Húsz éven át a határvidéken dolgozva Tuyen asszony és kollégái minden reggel több tucat kilométert „gyalogoltak” az iskolába, majd egy ideiglenes házban szálltak meg a hegyi köd közepén.

Sok napon, amikor jégeső esett és az út csúszós volt, Tuyen asszonynak és diákjainak a sziklákhoz kellett kapaszkodniuk, hogy gyalog tudjanak járni. Az egyik diák elesett és elszakadt a térde, de továbbra is mosolygott, mert félt, hogy lemarad egy óráról.

„A diákjaim 100%-a etnikai kisebbséghez tartozik. Nehéz az életük, a szüleik messze dolgoznak, így sok gyereknek csak hideg rizs, egy tál leves és egy kis vacsora jut ebédre. Ezt a jelenetet látva mélyebben megértem, hogy a tanári hivatás nemcsak a tanításról szól, hanem arról is, hogy megőrizzük a gyerekek hitét és álmát, hogy iskolába járjanak” – mondta könnyek között Tuyen asszony.

A tanár érzelmesen mesélt a határ menti területeken élő diákok nehézségeiről.

A fenséges vadon közepén, a tél csontig hatoló hidegében tanítva, a tudás terjesztésének útján kitartóan haladó hajtóerőt diákjaik ártatlan szemei ​​és apró kezeik adják, ahogy gondosan írják az új betűket.

A Tuyen Quang iskolában tapasztalható nehézségek leküzdésére Nguyen Thi Men asszony, a Bat Dai Son óvoda (Can Ty község) tanára és diákjai száraz szalmából, kukoricacsutkából és kavicsokból készítettek tanulási eszközöket, lecserélve a modern gépeket.

A nehézségek ellenére Ms. Men nem adta fel. Hogy megkönnyítse diákjai számára a tanulást, a vietnami nyelv oktatását illusztrációkkal, valódi tárgyakkal és ismerős gesztusokkal ötvözte, és egyúttal egy „nyelvben gazdag tanulási környezetet” is kiépített: Minden játszósarok; minden kép; minden tárgy vietnami névvel és illusztrációval rendelkezik.

A rendszeres iskolai órákon kívül a diákokat önállóságra, személyes szervezőkészségre, udvarias kommunikációs készségekre, valamint a megfelelő időben köszönet és bocsánatkérés elsajátítására képzi.

„A határvidékre költözés azok boldogsága, akik tudást hintenek el a Haza forrásánál. Ha újra választhatnék, akkor is a tanítást választanám. Remélem, hogy Önök – a Bat Dai Son hegyeinek és erdőinek gyermekei – nemcsak olvasni és írni tudnak majd, hanem udvariasan beszélni, hallgatni, szeretni és megosztani is tudnak majd. Remélem, hogy magabiztosan fognak felnőni, és büszkék lesznek hazájukra” – mondta meghatódva Men asszony.

Le Minh Quan oktatási és képzési miniszterhelyettes beszédet mond az eseményen (Fotó: Lam Hai)

Le Minh Quan oktatási és képzési miniszterhelyettes meghallgatta a távoli, elszigetelt és határ menti területekről származó tanárok gondolatait és törekvéseit – azokét, akik a nehézségek leküzdésével küzdenek tudásuk megőrzése érdekében. A létesítményekbe történő beruházások mellett párhuzamosan vizsgálják a tanári állományhoz, a működési költségekhez, valamint a hátrányos helyzetű területeken élő diákok bentlakásos és részleges bentlakásos elhelyezésével kapcsolatos kérdéseket is.

„Hosszú távon a határ menti területeken működő bentlakásos iskolarendszer fontos szerepet fog játszani az új általános oktatási program megvalósításában, a minőségi humánerőforrás fejlesztésében, a pályaválasztási orientáció biztosításában, a tehetségek felfedezésében és gondozásában, valamint a helyi utánpótlás megteremtésében” – hangsúlyozta Le Quan miniszterhelyettes.

Ez alkalomból az oktatásért és képzésért felelős miniszterhelyettes 80 kiemelkedő tanárnak adott át elismerő oklevelet az oktatás ügyéhez és a fiatal generáció neveléséhez való kiemelkedő hozzájárulásukért.

A „Tanárokkal való megosztás” programban részt vevő tanárok 2025-ös ünnepségére november 14-én este került sor a Vietnami Ifjúsági Akadémián (3. szám, Chua Lang negyed, Hanoi). A program 10 évnyi megvalósítás után 576 kiemelkedő tanárt tüntetett ki az ország minden tájáról. Ezek olyan tanárok, akik éjjel-nappal „a faluban maradnak”, hogy távoli, elszigetelt, határ menti területeken, különösen nehéz társadalmi-gazdasági körülmények között tanítsanak; tanárok, akik távoli szigetvidékeken és községekben tanítanak.

LINH NHI

Forrás: https://vtcnews.vn/co-giao-vung-cao-rung-rung-ke-ve-hoc-tro-nga-rach-dau-goi-van-cuoi-so-lo-hoc-ar987077.html