A finnországi vietnamiak hagyják, hogy gyermekeik természetes módon sajátítsák el anyanyelvük kultúráját.

Tartsd meg a vietnami nyelvet a gyermekeidnek

Do Thi Bich Hang Hang egy finn oktatástechnológiai cégnél dolgozik; a finnországi Vietnami Kulturális, Nyelvi és Együttműködési Szervezet társalapítója és elnöke. Amióta fia, Antony megszületett, ő tanította őt közvetlenül vietnamiul. Amikor fia első osztályba került, a Helsinki város által szervezett vietnami órákra küldte, hogy szisztematikusabb tanulási környezetben tanulhasson.

Hang asszony elmondta, hogy számos könyv, újság és online dokumentum található a külföldi vietnami nyelvről. A külföldi gyerekek vietnami nyelvtanítása azonban számos nehézséggel is jár. Minél idősebb a gyermek, annál inkább az anyanyelvén fog gondolkodni. Az iskolában tanult ismereteket nem lehet természetes módon kifejezni vietnamiul, különösen a történelem, a földrajz, az irodalom stb. terén. Előfordul, hogy a vietnami tanárok minden szintet együtt tanítanak, és néhány idősebb gyermek esetleg nem lelkesedik érte. Mindeközben az élet nagyon elfoglalt, így nem minden szülő állhatatos amellett, hogy rendszeresen korrepetáltassa gyermekét vietnami nyelven.

Hang asszony szerint a nyelv kultúra. Ezért ahhoz, hogy a gyerekek önállóan tanuljanak vietnamiul, meg kell érteniük a nyelvtanulás jelentését, nem csak azért, mert a „szüleik megkövetelik tőlük”. Finnországban született Antony többnyelvű környezetben nőtt fel. Mivel tudott beszélni, Antony nagyon természetesen tudta, hogyan kell vietnamiul beszélni az anyjával és finnül az apjával. Csakhogy később a vietnami beszéd nehezebbé vált a szókincshiány miatt. A környezet, ahol gyakorolhatta a vietnamit, sokkal korlátozottabb volt számára az országban élő barátaihoz képest. Hang asszony azonban továbbra is kitartóan tanította és beszélt vietnamiul gyermekéhez minden nap.

Amikor Antony 5 éves volt, imádta a tevékenységeket, és bárhová követte az anyját, így az megtanította neki vietnamiul, kezdve az ismerős tárgyak megnevezésével és a napi tevékenységek elvégzésével. Amikor kicsit idősebb lett, az anyja könnyen érthető módon elmagyarázta neki, hogy ha tud vietnamiul, akkor megérti, amit a nagyszülei és a rokonai mondanak, és mindenki jobban megérti őt.

A kultúra megőrzése a gyökerek megőrzése

Hang asszony munkája a finn-vietnami együttműködéshez kapcsolódik, és azt mondta a fiának, hogy ha tud angolul, finnül és vietnamiul, akkor a jövőben lehetősége nyílhat arra, hogy az édesanyjához hasonlóan dolgozzon. Amikor a fia elkezdte megszeretni a hírek nézését, Hang asszony gyakran mesélt neki a vietnami eseményekről, például a Dél felszabadításáról és az ország újraegyesítéséről április 30-án, valamint a szeptember 2-i nemzeti ünnepről. Videókat is mutatott neki Vietnam történelméről és országáról, és mesélt neki Ho bácsiról.

Finnországban Antony a vietnami tet kultúrát is megismerte édesanyja munkáján keresztül, aki csung süteményeket csomagolt, és megette a vietnami tet lakomát, amit édesanyja főzött a nagyszüleinek, hogy otthon élvezhessék. Hang asszony bemutatta Antony édesapját és nagyszüleit a vietnami kultúrának, hogy a finnországi családtagok megértsék és továbbra is ösztönözzék Antonyt a vietnami nyelv tanulására.

Hang asszony rendszeresen visszaviszi Antonyt Vietnámba, hogy meglátogassa a nagyszüleit, és meglátogassa azokat a helyeket, amelyekről édesanyja mesélt neki, például a Függetlenségi Palotát, Ho bácsi mauzóleumát, Ho bácsi cölöpös házát, a Háborús Emlékek Múzeumát, a Hadtörténeti Múzeumot és a Ho Si Minh Múzeumot. Hang asszony nem kényszeríti fiát arra, hogy szeresse hazáját vagy a vietnami kultúrát, de az ilyen történeteken és tevékenységeken keresztül rájön, hogy fia természetes módon szereti és magába szívja a vietnami kultúrát. Mesélhet a nagyszüleinek is azokról a helyekről és történelmi tanulságokról, ahol járt vagy amelyekről hallott. A kultúra szeretetéből fakadóan Antony szereti a vietnamit is, és látja a vietnami nyelv tanulásának értelmét.

Hang asszony, aki nagyra értékeli gyökerei megőrzését, reméli, hogy fia mindig szorgalmasan fog vietnamiul tanulni, szeretni fogja a vietnamit, és kapcsolatot fog teremteni gyökereivel. Azt is reméli, hogy bárhol is éljen, mindig a hazája felé fordul, szeretni fogja Vietnamot, megérti és megőrzi a nemzet jó értékeit. Számára a vietnami nyelvtudás nemcsak egy másik nyelv ismeretét jelenti, hanem hidat is, amely segít neki kapcsolatba lépni családjával, nagyszüleivel és a szívében élő vietnami identitással.

Forrás: https://phunuvietnam.vn/nguoi-viet-o-phan-lan-cho-con-ngam-van-hoa-nguon-coi-mot-cach-tu-nhien-238251208155340705.htm