Élénk módon újraalkotja az etnikai kisebbségek kulturális terét Kon Tumban

A hűvös időben a Kon Klor közösségi ház magas teteje alatt fiatal férfiak ünnepélyes gongokon játszanak, mezítlábas lányok kecses xoang táncokat űznek, férfiak szőnek és szobrászkodnak, nők szőnek... A Kon Tumban élő etnikai kisebbségek kulturális tere teljes mértékben és élénken újjáéled, számos látogatót lenyűgözve közelről és távolról, amikor 2024-ben részt vesznek a 2. Kon Tum Gong és xoang etnikai kisebbségek fesztiválján.

A Dak To kerület Dak Tram községének Dak Ro Gia falujából származó kézművesek csapata újraalkotja a Xo Dang nép Új Rizsfesztiváljának helyszínét.

Több mint 50 km-t utazva a Dak To kerület Dak Tram községének Dak Ro Gia falujából származó Xo Dang etnikai kézműves csapat az Új Rizs Fesztivál előadását hozta el erre a fesztiválra. A hagyomány szerint minden év októberében, a naptár szerint, amikor a rizs megérik, a Xo Dang nép megkezdi a betakarítást, és fesztivált tart az új rizs megünneplésére.

Egy kézműves, A Chest, Dak Ro Gia falu, Dak Tram község, Dak To kerület megosztotta: A Xo Dang nép új rizsfesztiválja két szakaszra oszlik: az első szakasz az új rizs fogyasztása minden családban, más néven az új rizs ünnepe (ka-pa-neo); a második szakasz a borivó fesztivál, amelyen a faluközösség az új rizst ünnepli, más néven az új rizs fesztiválja (on-ro-to-trieng). Az ünnep alatt a falu elöljárója Yanghoz imádkozik, kérve a rizs istenét, hogy hozza vissza a rizs szellemét a falusiaknak, azzal a kívánsággal, hogy a falusiaknak ne legyen hiányuk rizsből, és hogy életük mindig teljes és virágzó legyen.

A fiúk a Közép-felföld hegyeinek és erdőinek ünnepélyes, visszhangzó gongjait játszák.

A Kon Tum Tartományban megrendezett 2. Gong és Xoang Etnikai Kisebbségek Fesztiválján 10 kézműves csoport vesz részt 10 kerületből és városból, mintegy 800 kézművessel, akik összesen 29 előadásban versenyeznek két kategóriában, többek között: Gong és Xoang táncverseny és előadóművész-verseny, bemutatva az etnikai kisebbségek fesztiváljait és hagyományos kulturális rituáléit.

Gondos felkészülés után a csapatok olyan előadásokat adtak elő, amelyek teljes mértékben tükrözték az etnikai csoportok hagyományos kulturális identitását; elősegítették a pozitív elemeket, és kiküszöbölték a negatív, elmaradott elemeket, amelyek már nem alkalmasak a mai kulturális életre.

A Brau etnikai kézműves csapat, Dak Me falu, Po Y község, Ngoc Hoi kerület, Dinh Pu hangszeren játszik.

Thao To Ra úr (Brau etnikai csoport), Dak Me falu, Po Y község, Ngoc Hoi kerület, megosztotta: A Brau etnikai csoport 3 előadással érkezett erre a fesztiválra, köztük a Dinh Pu hangszer bemutatásával. A Dinh Pu egy bambuszból készült hangszer, amely két egyenlő hosszúságú csőből áll, amelyeket gyönyörű, vékony, egyenlő vastagságú bambusz illesztésekből választottak ki. Az előadás során 5 fő játszik, a négy fő játékos a két kezével tapsol a csövek szája előtt, hogy hangot keltsen, a másik személy felelős azért, hogy a Dinh Pu egyensúlyban maradjon, amikor keresztezik egymást.

„Ezt a hangszert a brau nép szórakozásra és kikapcsolódásra használja különböző helyeken és időpontokban, például földek tisztításakor, új házba költözéskor, és különösen a Dinh Pu hangszert fesztiválokon adják elő. A Dinh Pu hangja tehetséget és szépséget mutat, és azoknak a fiatal férfiaknak és nőknek a hangja, akik szeretetüket szeretnék küldeni partnerüknek” – osztotta meg Thao To Ra úr.

A ba na etnikai nők újraalkotják a hagyományos brokátszövést

Az egyedi kulturális programok mellett az ősi banyánfa alatt és a Kon Klor közösségi ház tornáca alatt a nők szorgalmasan dolgoznak szövőszékeken, hogy színes brokátokat szőjenek; a férfiak szobrokat faragnak és bambuszt faragnak kosarakhoz. A kiállítás teljes mértékben újraalkotja a Kon Tumban élő etnikai kisebbségek mindennapjait.

Y Dun kézműves (Ba Na etnikai csoport), Kon Tum város Thang Loi kerületének Kon Klor falujából elmondta: A Ba Na nép brokátszövő mestersége régóta létezik, és generációról generációra öröklődik. Ma teljes mértékben rekonstruáltuk a szálak befogásának, a brokátszövésnek és a brokátminták készítésének folyamatát. Nagyon örülünk, hogy sokan jönnek megnézni és élvezni a brokáttermékeket. A So Ri kézműves, Kon Ko Tu falu, Dak Ro Wa kommuna, Kon Tum város a Ba Na etnikai csoport hagyományos szövési mesterségét mutatja be.

A bambuszcsíkokból kosarat fonó A So Ri kézműves (Ba Na etnikai csoport) Kon Tum város Dak Ro Wa községéből így nyilatkozott: „Nagy örömmel jövök erre a fesztiválra, hogy bemutassam a hagyományos szövőmesterséget. Valójában csak az idősebbek tudják, hogyan kell csinálni, a fiatalabb generációt nem igazán érdekli. Ezáltal bemutathatom a turistáknak, hogy jobban megértsék a nemzet hagyományos kézművességét, és remélem, hogy a mai fiatal generáció továbbra is megőrzi és népszerűsíti ennek a szövőmesterségnek az értékét.”

A Kon Tum tartomány második Gong és Xoang Fesztiválja színes teret teremtett a kézművesek találkozására, tapasztalatcseréjére és a tudatosság növelésére az etnikai csoportok hagyományos kulturális értékeinek megőrzése és népszerűsítése érdekében. Ugyanakkor lehetőséget teremt a vállalkozások és a Közép-felföld kultúráját kedvelők számára a tanulásra. Innen bemutatkoznak a hagyományos termékek, segítve az etnikai kisebbségeket termékfogyasztási piacaik bővítésében.

A brau etnikai kézművesek hagyományos népdalokat adnak elő.

Nguyen Thanh Phong úr, Da Nang városából érkező turista, megosztotta velünk: „Nagyon érdekesnek éreztem magam ezen a fesztiválon. Megtekinthettem a gong és xoang előadásokat a Közép-felföld hegyeinek és erdőinek mély, visszhangzó hangjaival. Különösen a saját szememmel láthattam a brokátot szövő, kosarakat kötő és szobrokat faragó kézműveseket, akiket korábban csak az újságokban láttam. Ha lesz rá lehetőségem, meghívom a barátaimat Kon Tumba, hogy megtapasztalják ezeket az egyedülálló kulturális értékeket.”

A 2. Kon Tum Tartományi Gongfesztiválon Kon Tum tartomány célja, hogy bemutassa a tartomány potenciálját, gazdasági fejlődését, kultúráját és turizmusát az integráció és fejlődés folyamatában, és motiválja a helyi közösséget a nemzeti kulturális identitás megőrzésére és tiszteletben tartására, valamint a vietnami kultúra és nép építésére és fejlesztésére az ország fenntartható fejlődésének követelményeinek teljesítése érdekében.

Ngoc Chi (Etnikai és Fejlesztési Újság)

Forrás: https://baophutho.vn/tai-hien-sinh-dong-khong-gian-van-hoa-cua-dong-bao-dtts-o-kon-tum-224609.htm