Mit jelent az, hogy „... A francba, ebédet kell készítenem”?

Le Hoai Thu olvasónk ezt kérdezte: „Egy barátom küldte nekem a következő közmondást: »A dinnye savanyításához kövekkel kell lenyomni, a rizspalánták vetéséhez pedig délben kell előkészíteni őket«, és azon tűnődött, mit jelent a „délben történő előkészítés”.

Szeretek szólásokat és közmondásokat tanulni, de ezt a mondatot most hallom először. A szótárban azt találtam, hogy a „dél” szó csak délt, vagy már délt jelent (szemben a még korán lévővel). Ezt a jelentést nagyon nehéz megérteni, ha a közmondásra alkalmazzuk. El kellett halasztanom az időt a barátommal, és ma szeretném ezt a kérdést feltenni a „Chat ke chuyen lo nghia” rovatnak, kérve egy szakértő válaszát.

Köszönöm szépen".

Válasz: Több tucatnyi rendelkezésünkre álló szótárból kettő tartalmazza és magyarázza a Le Hoai Thu olvasó által kérdezett közmondást.

- A vietnami szólások és közmondások szótára (Vu Dung - Vu Thuy Anh - Vu Quang Hao) így magyarázza: "A dinnye savanyításához sziklákra kell nyomni, a rizspalánták vetéséhez pedig délben kell előkészíteni őket. Tapasztalat a dinnye savanyításában és a rizspalánták vetésében: sózás után nehéz követ kell tenni a tetejére, hogy a dinnye ellepje, a sós víz megakadályozza a dinnye rothadását (khu); rizspalánták vetésekor délben kell előkészíteni őket, hűvös délután kell elvetni, és meg kell várni a hűvös éjszakát, hogy a palánták gyorsan gyökeret eresszenek, kerülve az erős napfényt."

- A vietnami szólások, közmondások és népdalok szótára (Viet Chuong) így magyarázza: "A dinnye savanyításához kövekkel kell lenyomni, a rizspalánták vetéséhez délben kell előkészíteni (közmondás): Az életben mindennek megvannak a maga szabályai, csak akkor hoz jó eredményt. Ha rendszertelenül csinálod a dolgokat, anélkül, hogy számba vennéd az előnyöket és hátrányokat, könnyen keserű kudarcba fogsz ütközni."

Uborka savanyításakor egy nagy követ kell lenyomni, hogy az alatta lévő uborka gyorsabban megsavanyodjon. Ha kő nélkül savanyítjuk az uborkát, az a vízen úszkál és néhány napon belül megrothad.

Csakúgy, mint a rizsföldeken a rizsmagokat, délben kell elvetnünk, hogy megjósolhassuk, napos vagy száraz lesz-e aznap az idő. Ha közvetlenül vetés után esik az eső, az teljes kudarcnak számít.

Ezek őseink értékes tapasztalatai."

Az első részt illetően nincs semmi nehezen érthető, és a szótár magyarázata alapvetően helyes. A második részt illetően azonban a „soanh nao” kifejezésben szereplő „dél” szó jelentése „délben készülj fel, vess a hűvös délutánon”, vagy a „délben vess” egyfajta „erőltetett szó az értelem megragadására”. Mert ha úgy magyarázzák, mint a Vu Dung Group, akkor nem lenne lehetetlen „kora ​​reggel” felkészülni a délutáni vetésre? Ami a Viet Chuongot illeti, az a magyarázat, hogy „a rizst délben kell vetni”, tudománytalan .

Szóval, mit jelent itt az „ebédet készíteni”?

Valójában a helyi nyelven (központi régió) a "dél" szó rizsvetésre alkalmas földet jelent.

Az Nghe szótár (Tran Huu Thung - Thai Kim Dinh) ezt írja: „dél: Rizsföld, rizsföld dél. Példa: április 8., nincs eső/ Apa és fia elhagyják a kosarat, elhagyják a délt szántás nélkül”.

A vietnami közmondásszótár (Nguyen Duc Duong) összegyűjtötte a „Ruong ga harrow, noon gia troi” közmondást, de nem tudja megmagyarázni, és a „nem világos jelentésű” kategóriába sorolja. A fent idézett jelentés szerint azonban a „tru” itt a rizs vetésére szolgáló földet jelenti; a „troi” azt jelenti, hogy újra és újra forgatni, gereblyézni és egyenlíteni kell, hogy sima és sík legyen; a „gia” itt azt jelenti, hogy nagyon óvatosan kell csinálni, minél gondosabban, annál jobb. A „Ruong ga harrow” azt jelenti, hogy a földet nagyon óvatosan kell boronálni ahhoz, hogy jó rizs teremjen; a „tru gia troi” azt jelenti, hogy a rizs vetésére szolgáló földet addig kell taposni és döngölni, amíg sima és gyommentes nem lesz, hogy jó rizs teremjen.

Bár a „noon ma” egy dialektus, a szó még mindig időnként megjelenik a sajtóban. Például:

- „Nguyen Van Hung úr, Xuan Hoa falu vezetője szerint az építési egység által elegyengetett rizsföldek területe több mint 15 000 m2, amelyet a Thuy Van község Népi Bizottsága ítélt oda a Xuan Hoa falu 97 háztartásának...”; „A falusiak rizsföldjeit egyenlően osztották fel a 64/CP rendelet szerint, mégis megtagadták tőlünk a kártérítést, annak ellenére, hogy korábban (2012-NV-ben) a Pham Van Dong - Thuy Duong - Thuan An útépítési projekt projektgazdája kártalanította a község 40 háztartásának több mint 5000 m2 rizsföldjét (amelyet a Thuy Van község Népi Bizottsága osztott fel a 64/CP rendelet szerint) a 420 millió VND összértékű...”. (Több száz háztartás felháborodott a befektető... „üres ígéretei” miatt - CAND újság - 2014. május 23.).”

- „Ebben a helyzetben a helyi önkormányzatoknak és a mezőgazdasági ágazatnak propagandát kell szervezniük, és utasítaniuk kell az embereket, hogy azonnal hajtsák végre a »déli palánták küldése« tervét a hosszú távú fajták esetében, hogy a tartomány teljes területének körülbelül 20%-át elültessék”. (Összpontosítás az árvízvédelemre, déli palánták küldése - Thua Thien Hue Újság - 2016. december 26.).

Így amikor a „trua” szó rizsvetésre alkalmas földet, rizsvetésre szakosodott földet jelent ( a Thanh Hoa népnek van egy „nac ma” nevű régiója), a „rizsvetéshez délt kell készíteni” záradék alatt azt értjük, hogy rizs vetésekor a földet gondosan elő kell készíteni (elő kell készíteni, előkészíteni); akárcsak a dinnye savanyításakor vagy tartósításakor, köveknek kell lenniük, amelyeket lenyomhatnak, hogy a dinnye finom legyen.

Hoang Trinh Son (Közreműködő)

Forrás: https://baothanhhoa.vn/vai-ma-phai-soan-trua-nghia-la-gi-240734.htm