1. „DURGOLNI. Haragot vagy elégedetlenséget kifejezni durva szavakkal vagy gesztusokkal. Duzzogni és elmenni. Duzzogó hangon beszélni.”
A „Dần Sulk” egy összetett szó [hasonló jelentésű]: a „dần” egy dühös hozzáállást kifejező cselekvés, például egy tál rizst lenyomni, egy csészét lenyomni a tálcára, az asztalra (például pálcika lenyomkodása vagy tál lenyomkodása az elégedetlenség kifejezésére); a „dợi” dühös hozzáállást fejez ki, úgy tesz, mintha már nincs rá szüksége (például a rizs miatt duzzogni; duzzogás). A „dần Sulk” szemantikai összeegyeztethetőségét a vietnami kettős szavak szótárának magyarázata mutatja be: „dühöt mutatni” (duzzogás) + „nehéz gesztus” (dần).
A tárgyilagosabb fogalmazás kedvéért idézzük a Vietnámi Szótár (Hoang Phe, szerkesztő - Vietlex) magyarázatát: "dần: erősen letenni, bizonyos viselkedést kimutatni, például haragot, elégedetlenséget: "Hiányzik valaki, nem akar rizst enni, miután felvette a tálat, lecsapta a tálcára (cd)"; "dợ • đg. haragot, elégedetlenséget kimutatni azzal, mintha már nem lenne rá szükség, mintha már nem lenne rá szükség: "Milyen nyomorult ember, reggel, amikor mérges a férjére, a rizs miatt duzzog, délután pedig nincs rizs! A feleségem annyira megtöri a szívemet! - Nguyen Cong Hoan"; "dần duzzogni • đg. haragot kifejezni szavakkal, neheztelésből, bosszúságból fakadó gesztusokkal: "Kim duzzogott, és arcát a falnak fordította: Vége a halálnak, nincs több baj! - Lan Khai".
Hivatkozás: A Morphology of Vietnamese Reduplicative Words című könyvben Phan Ngoc kijelentette: „Dận sầu /zận zọi/ (0+): A „Đọi” egy elsődleges elem, ami panaszkodást jelent, mint a „sới cốm”-ben. „đận” a „đận lên”-ben.
A fenti elemzés és a bizonyítékok azonban azt mutatják, hogy a „dần” nem „előtag”, hanem a „dợn” szóval egyenértékű elem, és nemcsak homofon, hanem szinonimája is a „dần lên” szónak.
2. „REFLEKSZÁLÁS. Vannak olyan gesztusok, mint a testrázogatás, a karok lengetése, vagy olyan szavak vagy tettek, amelyek elégedetlenséget és haragot fejeznek ki. A legkisebb provokációra is neheztelni kezd az ember. Szó nélkül, neheztelve távozik. „Amikor megpróbálsz megállítani valakit, neheztel” (Ma Van Khang) // neheztel és neheztel (kiemelve)”.
A „Vung vang” egy összetett szó [mai jelentés]: a „vung” jelentése: küzdeni, erőteljesen rázni, hogy megszabaduljon az irányítástól (mint például: Elkaptam a tolvajt, de elküzdötte magát; Az az elefánt olyan erős és vad, Az emberek megkötözték, de elszakította a kötelet - Népdal); a „vang” jelentése: küzdeni, eldobni, hogy megszabaduljon a fogságtól, vagy szorosan átölelni (mint például: Elküzdötte magát és elfutott). A „Vung vang” egy dühös, elégedetlen gesztus, amely úgy néz ki, mint a „küzdelem”, mint a „küzdelem” a megkötés vagy a lekötözés elől.
A vietnami szótár (hivatkozott könyv) magyarázata: „vung • dg. 1 erős és hirtelen mozdulatokkal az egész testet vagy a test egy részét használni, hogy megszabaduljon a megkötözéstől vagy tartástól: megpróbál kiszabadulni, de nem sikerül. Dn: vang [ng2]”; „vang 2 erővel mindkét oldalra tolni a testet, hogy megszabaduljon a tartástól: szorosan tartani, de mégis kiszabadulni ~ „Phuc befogta Son száját, de ő kinyújtotta a kezét, mint egy sólyom, amely felborzolja a tollait és csapkod a szárnyaival (...)” (Nguyen Khac Truong). Dn: vang [ng1]”; „vung vang • dg. egy szó, amely dühös, elégedetlen viselkedést ír le, olyan mozdulatokkal, mint a karok és lábak integetése, a test rázása... hogy kiszabaduljon és hazamenjen ~ „An utánafutott, hogy visszahúzza, de Xuyen kiszabadult és lefutott a lépcsőn - Khai Hung”.
Így a "dầni" és a "vũngg" két független összetett szó, nem pedig ismétlődő szavak.
Man Nong (Közreműködő)
Forrás: https://baothanhhoa.vn/ve-hai-tu-lay-nbsp-dan-doi-va-vung-vang-269732.htm
Hozzászólás (0)