Hanoi gyermekképviselők látogatták meg Ho Si Minh elnököt az Elnöki Palotában 1959. január 1-jén, hogy újévi jókívánságait átadják. Fotó: qdnd.vn

Áttekintettük Ho Si Minh összes műveit (12 kötet), amelyek 7713 oldalt és 2561 szöveget tartalmaznak, és megállapítottuk, hogy több mint 23 műfajt használt önkifejezésére. A levelek voltak a leggyakoribb műfajok. 625 levelet írt, amelyek közül több mint 400-at a lakosság különböző rétegeihez címzett.

Ezeket a leveleket az egész ország népének, valamint a Dél és különböző települések népének és katonáinak címezték; diákoknak, fiataloknak, gyermekeknek, nőknek és időseknek; munkásoknak, gazdálkodóknak, vállalkozóknak, tanároknak, orvosoknak, értelmiségieknek és kiemelkedő személyiségeknek; a fegyveres erőknek (katonáknak, rendőröknek, milíciáknak, gerilláknak); valamint etnikai kisebbségeknek, vallási közösségeknek és vallási vezetőknek. Ho bácsi ezeket a leveleket olyan alkalmakkor írta, mint a holdújév, az őszi közepi fesztivál és más nagyobb nemzeti ünnepek, valamint a különböző ágazatok és szintek ünnepei... Vagy olyan alkalmakkor, mint a kongresszusok, konferenciák, az új tanévek megnyitói, beiktatások és művészeti kiállítások; olyan alkalmakkor, amikor egyének és csoportok sikereket értek el a harcban, a munkában és a tanulásban, vagy számos innovatív ötletük volt a tudományos kutatásban, a termelésben és az életben; amikor az emberek nehézségekkel szembesültek háború, természeti katasztrófák és más különleges alkalmak miatt...

Leveleiben gyakran személyes minőségében, az ország elnökeként , vagy a párt és a kormány képviselőjeként szólította meg az embereket: „A kormány nevében beszélek” vagy „A párt és a kormány nevében beszélek”... Néha nagyon bizalmasan és bensőségesen Ho bácsiként hivatkozott magára. „Ho Si Minh beszél hozzátok”, „Én beszélek az idősebbekhez öregemberként.” Az emberekhez: „Hofitársaim szeretnek engem, hallgassatok rám” – bensőséges és szeretetteljes... Ezek azok a sorok leveleiben, amelyek mindig minden egyes polgár iránti szeretetét és felelősségét közvetítették.

Mindenekelőtt azokról gondoskodtak, akik a legkeményebben küzdöttek; osztoztak a veszteségeket elszenvedők bánatában; igyekeztek vigasztalni és kárpótolni azokat, akik nehézségeket éltek át; toleranciát és nagylelkűséget mutattak azok iránt, akik hibáztak, de valóban megbánták... Az őszinte érzések kifejezése volt az, ami erőteljes hatást gyakorolt, befolyásolta az értelmiségieket és a tudósokat, meggyőzte a tétovázókat és bizonytalanokat, dédelgette minden egyes ember jellemét... számtalan szívet és embert arra késztetett, hogy a Pártot és Ho bácsit kövesse.

Leveleiben rugalmasan használta a nyelvet, természetes módon megérintve az olvasók szívét. Maximalizálta a „szavakban megnyilvánuló tetteket”. Az emberek dicséretére, bátorítására és motiválására számos különböző kifejezést használt: „Hiszem, hogy”, „Bízom benne…”, „Jogom van hinni…”, „Üdvözlöm…”, „Örömmel dicsérem…”, „Szeretettel dicsérem…”. Miközben megőrizte ugyanazt a kifejező hangnemet, kifejezésmódjai soha nem ismétlődtek: „Köszönöm”, „Őszintén köszönöm”, „Tisztelettel meghajlok”, „Szeretetteljes üdvözletemet küldöm”... a címzetttől függően.

Figyelemre méltó, hogy Ho Si Minh gyakran és rugalmasan használt szólásokat és népi közmondásokat. Jellemzően írásai díszítéseként használta a szólásokat. Sok esetben azonban meglehetősen kreatívan, váratlan variációkkal alkalmazta őket. Például két vagy több szólást összekapcsolt egyetlen mondatban: „Ne légy arrogáns, önelégült, ne légy túlzottan magabiztos, és ne becsüld alá az ellenséget”; „Tűrd a szelet és az esőt, rohanj csatába”; „Vér folyik, tűz ég, golyók záporoznak, bombák záporoznak.” A szólások elemeinek helyzetét is átrendezte, hogy egy adott üzenetet közvetítsen: „az elme és a szív egysége”, „elveszett, félrevezetett”; „a nemzet javára, a nép javára”, „szép szokások, tiszta hagyományok”; „ne csüggedj a nehézségek miatt, ne légy arrogáns a győzelemben”... Ho Si Minh módján új szólásokat alkotott anélkül, hogy megváltoztatta volna a népi szólások eredeti jelentését, új jelentésárnyalatokkal itatta át őket. Azáltal, hogy alkalmazkodott a nyelv állandóan változó körülményeihez, képes volt közvetíteni népünk felé a „változatlant”: azt az eszményt, amelyre az egész Párt és a nép törekszik – a békét, az egységet és az ország jólétét, valamint azt az igazságot, hogy „Semmi sem értékesebb a függetlenségnél és a szabadságnál”.

Ho Si Minh leveleit az egyszerű és világos nyelvezet jellemzi. Ennek köszönhetően Ho Si Minh leegyszerűsítette a nehéz fogalmakat, mély gondolatait és nézeteit könnyen érthetővé téve a lakosság minden rétege számára, legyenek azok a mindennapi élettel, a munkával és a tanulással, vagy a nemzet és a kor fontos kérdéseivel kapcsolatosak.

Ho Si Minh leveleinek nyelvi alkalmazása és megválasztása ismét bebizonyította a megfelelő szövegműfaj kiválasztásának, a szóhasználat gondos mérlegelésének és a különböző nyelvi stílusok egyetlen szövegen belüli összehangolásának hatékonyságát. Ho Si Minh leveleinek nyelvezete, és Ho Si Minh nyelvi stílusa általában véve, ezért mindannyiunk számára értékes tanulsággal szolgál – pozíciónktól függetlenül – arról, hogy „kinek írjunk, mit írjunk és hogyan írjunk” kötelességeink teljesítése során.

Nguyễn Anh

Forrás: https://huengaynay.vn/chinh-polit-xa-hoi/doc-lai-nhung-buc-thu-bac-ho-gui-cac-tang-lop-nhan-dan-165398.html