Színek használata a ló „festménybe hozásához”

QTO - Generációk óta a lovak nemcsak hűséges állatok, hanem a nemes jellem, a szabadság és a törekvés szellemének szimbólumai is... Ezért minden Tet ünnepen a művészek gyakran szorgalmasan dolgoznak festőállványaikon, minden energiájukat a csodálatos ló képének "felélesztésére" fordítva. Quang Triben három hasonló gondolkodású lélek fáradságos munkával "festményekké vitte a lovakat", esztétikai szépséggel teli világot teremtve: Nguyen Luong Sang művész, Truong Dinh Dung művész-előadó és Le Quang Sang felföldi tanár.

Kialakult bennem a szenvedély a lovak festése iránt.

Úgy tűnik, korán megérkezett az új tavasz a Dong Hoi kerületben élő Nguyen Luong Sang (született 1981-ben) művész kis padlásán. Itt a teret mintha egy mesebeli köpeny borítaná, tucatnyi, különféle anyagokból és színekben készült lovakról készült festmény. Minden festménynek megvan a maga egyedi szépsége.

Sang urat gyakran nevezik a „zodiákus állatok művészének”. Minden holdújévkor zodiákus állatokat ábrázoló festménysorozatot készít újévi köszöntő gyanánt. „Sok zodiákus állatot festettem már, de a lovak továbbra is különleges inspirációforrást jelentenek számomra. Amikor festek, úgy érzem, mintha a múltbeli Tet ünnepeihez térnék vissza, és nagyapámmal együtt színezném a papírmaséból és agyagból készült lovakat” – meséli Sang úr.

Nguyen Luong Sang művész az újévet ünneplő lovakról készült festménye mellett - Fotó: QH

Mintegy 100 km-re délre Nguyen Luong Sang művész kis padlásától található a Quang Tri Tanárképző Főiskola művészének és előadójának, a Truong Dinh Dungnak az otthona is a tavasz színeiben pompázik. Késő délután, bár már elmúlt vacsoraidő, Dung úr még mindig egy ló festésével volt elfoglalva. A tehetséges művész keze alatt az ecset gyorsan siklott, megformálva a ló farkát és sörényét, majd térfogatot és formát öltve. Fokozatosan egy fenséges, vágtató ló bontakozott ki. Dung úr megosztotta: „A Nyúl évében születtem, de egy ló szellemével rendelkezem. Szeretem ennek az állatnak a szabadságát, függetlenségét és romantikus természetét. A lovak festése az én módom arra, hogy szembenézzek és megtaláljam igazi önmagam.”

Két elődjével ellentétben, Le Quang Sang úr (született 1990-ben), a Dakrong községben található Ta Long Általános Iskola tanára, napjait lovak festésével tölti. Jelenlegi gyűjteménye több száz lovas festményt tartalmaz. Sang úr számára a boldogság abban rejlik, ha érzelmi utazásra indul a papíron. Vannak éjszakák, amikor egy meséből előbukkanó csodálatos lóról álmodva felébred, és az ecseteit keresi. Aztán, amikor hajnalban a kakas kukorékol, eloszlatva a hegyi ködöt, egy új műalkotás születik. Sang úr úgy véli: „Számomra a lovak festése a meditáció egy formája.”

A kor és a háttérbeli különbségek ellenére Nguyen Luong Sang, Truong Dinh Dung és Le Quang Sang tiszta szeretettel rajonganak a lovakért. A lovakban az úriember tulajdonságait látják. Számukra minden egyes lófestmény nem csupán színek kompozíciója, hanem a lélek mélysége is. Mindketten arra törekszenek, hogy „tisztán vietnami” lovakat festjenek, átitatva őket vágyaikkal és álmaikkal.

Nyomot hagyva a festményen.

A lovak rajzolása egyszerre könnyű és nehéz. Egy ló egyszerű ábrázolása magától értetődő, mivel formája már önmagában is gyönyörű. Azonban egy lenyűgöző kép megalkotása, amely tisztán megragadja a ló szellemiségét, nagyon kihívást jelent. Nem minden művész rendelkezik azzal a higgadtsággal, hogy személyes érzéseket vagy élettapasztalatokat közvetítsen lófestményeken keresztül. Ezért, bár Quang Tri tartomány művészeti életében nincs hiány lófestőkből, nagyon kevesen hagytak maradandó nyomot.

Truong Dinh Dung számára minden egyes lófestmény intenzív érzelmekből fakad. Kínában töltött tanulmányai alatt lenyűgözték a lovak hűségéről szóló legendák. Ilyen volt például a Vörös Nyúl története, amely Guan Yu, vagyis Di Lu nyomán éheztette magát, aki annak ellenére, hogy árulással vádolták, előretört, hogy megmentse Liu Beit a szükség idején. Dung így összegzi: „Hiszem, hogy a lovak festése embereket, az emberiség közötti érzelmeket fest. A legnehezebb rész pontosan ebben rejlik. Néhány festmény majdnem egy hónapig tart, mire elkészülök, csak hogy később félretegyem.”

Truong Dinh Dung művész szenvedélyének nagy részét a lovak festésének szenteli - Fotó: QH

Más szemszögből nézve, Nguyen Luong Sang művész úgy véli, hogy egy ló festményének megalkotásához éles szemre van szükség. Ezért Sang gyakran mélyrehatóan tanulmányozza a lovak anatómiáját és élénk természetüket. Ebből kiindulva ecsetvonásai merész és kifejező formákat hoznak létre. „Sokat tanultam, hogy jól tudjak megfigyelni. De ez nem elég; ahhoz, hogy jól fessenek lovakat, „szellemre” is szükség van, csak akkor lesz a festmény olyan, amilyennek szeretnéd” – árulta el Sang.

Le Quang Sang tanár, aki megértette a lovak festésének nehézségeit, éveken át arra összpontosított, hogy más művészektől tanuljon, és különösen a nagyszerű lovak tevékenységét figyelje meg és tanulmányozza. Bárhová is ment, igyekezett első kézből találkozni és látni a ritka lófajtákat. Ennek során a felföldi tanár alapos ismereteket szerzett a lovak testalkatáról, temperamentumáról és viselkedési mintáiról. Ennek eredményeként festményei gyakran nagyon élénkek. Sang tanár ezt mondta: „Esetlen ecsetvonásokat is tapasztaltam, és egyszer frusztrált voltam, mert úgy éreztem, hogy a festményeimből hiányzik a lélek… De ezek a hiányosságok segítettek abban, hogy megváltozzak és fejlődjek.”

Elhozza a tavaszt minden otthonba.

Olyan művészek számára, mint Nguyen Luong Sang, Truong Dinh Dung és Le Quang Sang, minden egyes, egy csodálatos lóról készült festmény egy spirituális gyermek. Ezért abban a pillanatban, amikor ezek a lovak elhagyják a műtermet, hogy eljussanak a művészetkedvelőkhöz, vegyes örömöt és szomorúságot keltenek. De megértik, hogy a szépség küldetése nem az, hogy sötét sarkokban vagy fényűző kastélyokban legyen eltemetve, hanem hogy jelen legyen a való életben, és pozitív energiát árasszon minden otthonba.

Le Quang Sang tanár felidézte „közeli barátját” – egy olyan személyt, aki egy egész lovas festménygyűjtemény tulajdonosa volt, mégis minden Tet (holdújév) alkalmából felkereste. Ez a személy nemcsak otthona díszítésére választott lovas festményeket, hanem a nyugalom megtalálására is, kölcsönözve ennek a csillagjegynek az erőteljes szellemét, hogy segítsen nekik nyugodtan leküzdeni a nehézségeket és a kihívásokat. Ez a közös szenvedély táplálta a tanár művészet iránti szenvedélyét, inspirálva őt és sok más embert, különösen tanítványait, hogy még jobban felélesszék művészi álmaikat. „Örülök, hogy látom, hogy a tanítványaim csodálják a lovas festményeimet, és osztoznak a művészek iránti vágyaikban” – bizalmaskodott Sang úr.

Le Quang Sang tanárnő számára minden egyes lófestmény egy felbecsülhetetlen értékű spirituális gyermek - Fotó: QH

Hasonlóképpen, a zodiákus festmények, beleértve Nguyen Luong Sang és Truong Dinh Dung művészek lófestményeit is, régóta megalapozottak. Nem korlátozzák őket merev formák, festményeik tele vannak szabadsággal és természetességgel. Minden ló egyedi személyiséggel jelenik meg, néha büszkén lovagol egyedül, máskor harmonikusan keveredik egy vadon élő csordával. A lovak patái mintha a térben szállnának, az igazság, a jóság és a szépség után nyúlva. Ezért sokak számára az a pillanat, amikor e két tehetséges művész új lófestményét akasztják a nappalijukba, egyben a Tet (vietnami újév) beköszöntének pillanata is.

E művészek lovas festményeit nézve sokan nemcsak tisztán látják a szépséget a szemükkel, hanem mintha mélyen a lelkükbe is szívnák, hallva a paták csattogását, a dallamos nyerítést... Ez az a jelentőségteljes ajándék, amelyet ezek a művészek – akik aprólékosan „színekkel keltik életre a lovakat a festményeiken” – az újévi üdvözletükkel együtt életre keltenek.

Quảng Hiêp

Forrás: https://baoquangtri.vn/van-hoa/202602/dung-mau-dan-ngua-vao-tranh-dd9713a/