Gia Dinh Citadella a heves vihar előtt

Le Van Khoi Phan Yenben (gyakran Phien Anként emlegetik) történt lázadásának és puccsának története mindig is nagy érdeklődésre tartott számot a kutatók és a későbbi generációk számára. Tran Hoang Vu kutató számos értékes forrásból származó legújabb publikációival pedig lehetővé válik Le Van Khoi lázadásának részletes „képének” rekonstruálása. Ebből meglepő módon számos történelmi „rejtély” is „megfejthető” e korszakból...

Gia Dinh fellegvár és Phan Yen város Taberd 1838-as térképén An Nam Nagy Királyságáról.

1802-ben Nguyễn Anh herceg egy hatalmas sereget vezetett a Gianh folyón át, hogy észak felé nyomuljon előre. A Tay Son-dinasztia földcsuszamlásszerűen összeomlott. Nguyễn Anh herceg (Gia Long császár) most azzal az új feladattal nézett szembe, hogy új kormányzati rendszert hozzon létre a több mint két évszázados megosztottság után egyesült terület számára.

Thang Longban töltött korai napjaiban Gia Long királynak egy korábbi Tay Son tisztviselő, Nguyen Van Dung tudására kellett támaszkodnia. Rajta keresztül Gia Long király konzultált az északi Tay Son-dinasztia által létrehozott adórendszerrel. A király átvette a Tay Son-dinasztia kormányzati szervezetét, nevezetesen a Bac Thanh rendszert.

Az Északi Fellegvár-rendszer elődje egy csoport tisztviselő volt, akiket Nguyen Hue hagyott hátra Thang Longban 1788-ban, miután elűzte Vu Van Nhamot. 1789 elején, miután ideiglenesen stabilizálta az északi helyzetet, Quang Trung császár visszatért Phu Xuanba. Az Északi Fellegvár nevet a Tay Son-dinasztia adta. Amikor Gia Long uralkodásának első évében (1802) szeptemberében készült visszatérni Phu Xuanba, Gia Long császár titokban visszaállította a Tay Son kormányzati rendszerét. Azt mondta: „Csak az északi területet nyugtázták, az emberek és a dolgok újak, és a Thang Long fellegvár fontos hely északon, ezért fontos tisztviselőkre van szükség az őrzéséhez” (Nguyen-dinasztia Nemzeti Történeti Intézete, Dai Nam Thuc Luc , 1. kötet).

Gia Long ezután létrehozta Bac Thanh főkormányzójának pozícióját a város irányítására. A király azonban nem tekintette Bac Thanhot ideiglenes közigazgatási struktúrának. Épp ellenkezőleg, dél felé bővítette azt.

GIA DINH THANH SZÜLETÉSE

Gia Long uralkodásának 7. évében (1808) elkezdte a Gia Dinh Citadellájának megalapítását. Trinh Hoai Duc kijelentette: „Gia Dinh felügyeli Phan Yen, Bien Hoa, Vinh Thanh, Dinh Tuong és Ha Tien öt tartományának katonai, polgári és szolgálati ügyeit; emellett Binh Thuan tartomány felügyeletét is ellátja. A [Binh Thuan] katonai ügyeinek a szabályoknak megfelelően kell bánniuk, míg a polgári és a szolgálati ügyeket külön kezelik.”

A Gia Dinh Citadella pecsétje, a főkormányzó pecsétje.

A Gia Dinh Citadella élén a főkormányzó (katonai tisztviselő) és a főkormányzó-helyettes (köztisztviselő) állt, akiket később a főkormányzó-helyettes pozíciója egészített ki. Alattuk egy támogató tisztviselők rendszere helyezkedett el. Bár jelentősen kisebb léptékű volt, mint a Bac Thanh (Északi Citadella), az 1808-as szabályozás kibővítette a négy évvel korábbi Gia Dinh közigazgatási rendszert. Abban az időben Gia Dinh minden részlegében mindössze 100 ember dolgozott, és csak négy hivatal volt: Háztartási, Katonai, Igazságügyi és Közmunkák. Gia Long uralkodásának 12. évének végén (1813) Gia Long király elkezdte létrehozni a négy hivatalt: Háztartási, Katonai, Igazságügyi és Közmunkák a Gia Dinh Citadella területén. A Gia Dinh Citadella havonta kétszer kellett képviselőket küldenie a fővárosba, hogy jelentést tegyenek az ügyekről.

Gia Long uralkodása alatt a kormányzati szerep két pozíció között oszlott meg egyenlően: katonai (főkormányzó) és polgári (főkormányzó-helyettes) között, amelyet később egy főkormányzó-helyettes kinevezése egészített ki. A Gia Dinh Citadella vezető pozícióit egy bizonyos időszak után rotálták. Ennek célja valószínűleg a Gia Dinh Citadella vezetője és a helyi érdekcsoportok közötti túlzottan szoros kapcsolatok kialakulásának megakadályozása volt. Gia Long halála után ezt a gyakorlatot utódja megszakította. Minh Mang király teljes mértékben Le Van Duyet főkormányzóra bízta a kormányzati hatalmat, fokozatosan eltörölve a főkormányzó-helyettes, majd a főkormányzó-helyettes pozíciókat. Ez konfliktus magvait vetette el a Gia Dinh Citadella kormánya és a Hue udvar között. (folytatás következik)

(Részlet a „Phan Yen Thanh lázadás krónikája – Le Van Khoi felkelésének áttekintése” című könyvből , amelyet a Ho Si Minh-város Általános Kiadó adott ki).

Phan Yen Citadella vagy Phien An Citadella?

A 藩安 tartományt ma gyakran Phiên An-ként fordítják. A Bengáli Ázsiai Társaság folyóirata azonban 1837-ben feljegyezte: „a második, Phan Yên vagy Sài Gòn, amely az azonos nevű erődített város”. A Taberd püspök által kiadott szótár (1838) szintén tartalmaz egy szócikket a „város” szóra, amely felsorolja az ország városainak nevét, kínai és vietnami karakterekkel egyaránt. Ebben a szótárban a 藩安 szót Phan Yên-ként is fordítják.

Az 1895-ben kinyomtatott Đại Nam Quốc Âm Tự Vị (vietnami nemzeti nyelvi szótár) "Yên" szócikkben a Huình Tịnh Của feljegyezte: "Phan (Yên). Gia Định tartomány régi neve." A Phan Yên nevet a 20. század elejéig használták a publikációkban. 1910-ben Diệp Văn Cương kiadta a Phan Yên Ngoại Sử (Phan Yên nem hivatalos története) című regényét. Ez a következetesség lehetővé teszi számunkra annak megállapítását, hogy az akkori név Phan Yên volt, nem pedig Phiên An, ahogyan azt manapság gyakran használják a történelmi dokumentumok fordításában.

Mivel a Phan Yên nevet már nem használták jogi dokumentumokban vagy a mindennapi életben, fokozatosan eltűnt. Az 1920-as évek vége felé más átírások jelentek meg. 1926-ban, a Hanoiban megjelent "Lê Tả quân tiểu sử và linh sám" című kiadványban a szerző a Phan An kiejtést használta, ami Phan An tartományt jelent. A Huế udvar által készített és iskoláknak 1929-ben terjesztett Đại Nam liệt truyện tiền biên című mű Quốc ngữ nyelvű fordításában a Phiên An kiejtés jelent meg. A Phan Yên, Phan An és Phiên An átírásokat más fordítók és szerzők ma is használják. Figyelemre méltó, hogy a Gia Định thành thông chí 1972-es és 1998-as fordítása is a Phiên An kiejtést használta. Mivel ez a dél-vietnami történelmével, földrajzával és kultúrájával foglalkozó kutatások egyik vezető forrása, a Phiên An kiejtés fokozatosan dominánssá vált.

Forrás: https://thanhnien.vn/gia-dinh-thanh-truoc-con-bao-du-185241227233449365.htm