A falut elhagyja a gongok hangja.
Miközben lassan igazgatta a nagy gongot, Alit, a falu elöljárója így emlékezett vissza: Régen a falu híres volt jó gongjairól és gyönyörű xoangjairól. A falu gongcsapatának megtiszteltetésben volt része, hogy felléphetett a 2009-es Gia Lai-i Nemzetközi Gongfesztiválon.
Azon a napon a Közép-felföldi etnikai csoportok gongcsoportjaival, mint például: Ede, Ma, Co Ho, Chu Ru, Xe Dang, Brau..., valamint más vietnami etnikai kisebbségek gongcsoportjaival, mint például: Muong, Thai, Cham, Khmer, Hre, Ca Tu, Ta Oi..., együtt a Dung Ro falu gongcsoportja olyan gongdarabokat adott elő, amelyek lenyűgözték a hazai és külföldi vendégeket.
A falunak volt egy jó gongművésze, Hnil úr. Sajnos 2014-ben Hnil úr elhunyt, és ezzel elvesztettük nagyszerű „vezetőnket”. A következő években Dung Ro falu fokozatosan elvesztette gongjait .
Vezető nélkül a Dung Ro gongcsapat szinte teljesen leállt. Az idők során a faluban található gongkészletek is fokozatosan eltűntek. Alit úr kiszámította: A falu nagy gongkészletén kívül Dung Ro-ban mindössze 5 háztartás őrzi a gongokat. Azok, akik tudnak gongozni a faluban, fokozatosan megöregednek vagy elhunytak. A múlt ismerős gongdalainak mély, ünnepélyes hangjai is fokozatosan "elaludtak" a hegyek és mezők mögött.
„Jelenleg a faluban mindössze 3-5 idős ember él, akik tudnak gongozni. Ami a fiatalabb generációt illeti, mivel nem tanították meg őket, nagyon keveset tudnak, sokan közülük még azt sem tudják, hogyan kell fogni a gongokat. Bár mi, idősek, hiányoljuk őket, csak az emlékezetünkben tudjuk tartani őket” – mondta az idős Alit.
Char úr, a falu vezetője szintén sajnálkozva mondta a gongok hanyatlását: „Bár megpróbálta mozgósítani az embereket, mégsem tudta újraéleszteni a falu gongcsapatát. A régi mondás szerint a fiúknak tudniuk kell gongozni, a lányoknak pedig xoangot kell tudniuk ahhoz, hogy részt vehessenek a szórakozásban és az ivásban a falusi fesztiválok alatt.”
Ezért 10-15 éves koruk között a falu fiúi és lányai elkezdték felkeresni azokat, akik jól tudtak gongozni és xoangolni a faluban, hogy megtanulják. A modern élet tempójával azonban a falusiak fokozatosan elfelejtették, hogyan őrizzék meg ezt az értékes hangot. A gongtanítás minden eddiginél nehezebbé vált, amikor az idősek, akik tudtak gongozni, fokozatosan eltűntek.
„Nagyon nehéz arra biztatni az embereket, hogy ragaszkodjanak a gongokhoz, mert még mindig aggódnak a gazdálkodás miatt. Én magam nem vagyok jó gongjátékos, és nem tanultam meg rendes gongleckéket, így amikor terjesztem, az emberek nem igazán elégedettek. Néha elcsüggedek. Azonban továbbra is égő vágyam van, hogy megőrizzem a falu gonghangjait.”
„Ezért a falugyűléseken továbbra is szorgalmasan arra buzdítom az időseket, hogy tanítsák a fiatalokat. Még a helyi hatóságokkal folytatott találkozókon is kifejeztem azon vágyamat, hogy a gongot tanítsam az embereknek” – osztotta meg Char úr.
A lakosok kívánságai, valamint a Dak Doa kerület gong örökséghez kapcsolódó turisztikai fejlesztésére irányuló hosszú távú törekvései alapján 2024 augusztusában a kerület Szakképzési és Továbbképzési Központja együttműködött a helyi önkormányzattal, hogy ingyenes gong oktató tanfolyamot indítson a Dung Ro falusiak számára.
Nguyen Thi Giang asszony, a Kon Gang község kulturális és szociális tisztviselője támogatta a falut az osztálytagok megtalálásában, és aktívan arra biztatta az embereket, hogy a munka utáni délutánokat használják ki arra, hogy a közös ház udvarán gongórákon vegyenek részt. „A mozgósító munka számos nehézségbe is ütközött.
„Viszont sikerült meggyőznünk 40 falusit, hogy csatlakozzanak az óránkhoz. Közel 2 hónap alatt a falusiak egyre jobban érdeklődni kezdtek a gongok és a xoang táncok iránt, és elkezdtek kötődni hozzájuk” – mondta Giang asszony.
Gongokkal sokszorozzuk a szeretetet
Amikor a közösségi házban megszólaltak a gongok, a gongok mély és szenvedélyes hangjai, az öreg Alit mellkasa hirtelen olyan izgatott lett, mint fiatalkorában. Régóta nem látta már faluját ilyen örömteli és egységes délutánon.
„Régebben a Dung Ro falu bahnárjai nem órákat szervezve tanultak meg gongozni, hanem csak továbbadva a tudást, például a nagyapák az unokáikat, az apák a fiaikat, az idősek kézen fogva oktatták a fiatalokat... Ezért, amikor részt vettünk az órán, nagyon újnak és izgalmasnak találtuk. Idősebb embereket, mint én is meghívtunk az órára, hogy az oktatókkal együttműködve megtanítsuk az alapvető műveleteket azoknak, akik nem tudtak játszani.”
„Személy szerint több készséget és szisztematikusabb gongdalokat fogok elsajátítani, hogy a jövőben részt vehessek a falu gongmozgalmának megőrzésében és fejlesztésében” – mondta izgatottan az öreg Alit.
Bár korábban soha nem találkozott gongokkal, amikor a falufőnök arra biztatta, hogy csatlakozzon az órákhoz, Plưnh úr nagyon izgatott lett, és gyorsan tanult. Azt mondta: „Az én hibám volt, hogy fiatalkoromban közömbös voltam a népem gongjai iránt. Most, hogy a falusiakkal tanulhatok gongokat, nagyon boldog vagyok.”
Az óra után a falu fiataljaival fogok dolgozni, hogy fejlesszem a gongjáték-készségeimet, és aktívan részt vegyek a helyi fesztiválokon és versenyeken, hogy Dung Ro falu gonghangjait messzire elterjesztsem."
Talán az öreg Aliton kívül Char úr volt a legboldogabb ember, mert minden kívánsága valóra vált. Azt gondolta, nehéz lesz embereket hozni az órára, de meglepő módon mindenki nagyon izgatott volt.
Nemcsak a 40 regisztrált tag, hanem a falusiak is aktívan részt vettek az órán. Mindenki izgatottan várta a nap végét, hogy együtt énekelhessenek a falusiakkal a gongdal. Dung Ro falu ismét elmerült a gongok hangjában és a hagyományos xoang táncokban.
„A gongtanfolyam oktatói kézművesek, akik nagy tapasztalattal rendelkeznek a gongok oktatásában. Miután szisztematikusan oktattak, mélyreható ismereteket szereztem a gongok hangzásáról, a gongok hangolásának módjáról és az egyes dalok ritmusáról.”
„A tanfolyam után a Dung Ro falusiak jobban megértették és megszerették a gongok kulturális értékét. Reméljük, hogy a tanfolyam után még több lehetőségünk lesz sok helyen fellépni, hozzájárulva ezzel a nemzeti kulturális identitás megőrzéséhez és terjesztéséhez” – nyilatkozta Char úr.
Nguyen Van Thanh úr, a Kon Gang Község Népi Bizottságának alelnöke elmondta: A község minden évben együttműködik a Kerületi Szakképzési és Továbbképzési Központtal, hogy felmérje a lakosság szakképzési igényeit, és a helyi gyakorlati helyzetnek megfelelő tanfolyamokat nyisson. Különösen a Dung Ro falusiak vágynak arra, hogy gongtanfolyamokat nyissanak.
Felismerve, hogy ez gyakorlati igény, megteremtettük a feltételeket egy tanfolyam megnyitásához a faluban, és megkaptuk a falusiak támogatását, így a tanfolyam nagyon sikeres volt. Kezdetben az osztálynak csak 15 képzett tagja volt. Később azonban a falusiak önként jelentkeztek, így az osztály 40 főre nőtt. A legfiatalabb tanuló csak 10. osztályos volt, a legidősebb pedig közel 60 éves. Nagyon örülünk, hogy a falusiak tudatosan megtanultak gongozni, hogy megőrizzék és fejlesszék a nemzet kulturális örökségét.
Nguyen Dinh Thi My Lai asszony, a Dak Doa kerület Szakképzési és Továbbképzési Központjának igazgatója elmondta: „Az utóbbi időben a kerület fokozta a vidéki munkavállalók számára szervezett szakképzési programok megvalósítását. Az embereknek lehetőségük van munkát találni és stabil jövedelemre szert tenni.” 2024-ben a Központ 14 szakképzési osztályt nyitott a vidéki munkavállalók számára, amelyeken 474 munkavállaló vett részt.
„A 14 szakképzési osztály közül egy gong-tanfolyam Dung Ro falu lakossága számára működik. A lakosság kívánságai, valamint a kerület gong-örökséghez kapcsolódó turizmus fejlesztésére irányuló hosszú távú törekvései alapján a központ úgy döntött, hogy ingyenes tanfolyamot nyit az emberek számára. A tanfolyam pozitív hatással volt, mivel az emberek lelkesen fogadták” – tette hozzá Lai asszony.
[hirdetés_2]
Forrás: https://gialai.gov.vn/tin-tuc/lang-dung-ro-vang-tieng-cong-chieng.81347.aspx
Hozzászólás (0)