A mozgalom újságjainak néhány számának címlapja

Ebben az iskolai környezetben kezdtem el óvatosan foglalkozni a művészetekkel, verseket tanulni, írócsoportokat alakítani, valamint kézzel írott és sokszorosított újságokat készíteni. Körülbelül ekkoriban mindennapos volt a stadion mögött fel- és leszálló helikopterek dübörgése, melyet csupán egy hosszú fal választott el a Nguyen Hoang Középiskolától. A háború zaja volt. Az órákat a repülőgépek lármás zaja szakította félbe. A tanteremből egyszerűen előrehajolva figyelhettem a stadionból induló és onnan visszatérő csapatmozgásokat.

Az osztályomból időnként hiányzott valaki, és talán más osztályokban is így volt. Az osztálytársaim gyakran suttogtak egymásnak, amikor valaki kiment az erdőbe. Az üres padok nagy kérdőjelekké váltak. Fájdalmasak. Phan Phụng Thạch költő háborús diákoknak írt versei felkavarták a tudatomat, és felébredt bennem a hazám és az ország iránti szeretetem, amely ettől kezdve egyre erősebbé vált.

Aztán egy napon meglátjuk az ősz visszatérését.

Visszatérnek a gyerekek idilli gyermekkorukba?

Vagy a háború örökre elragadta őket?

És az élet útja tele lesz hegyekkel és folyókkal.

1968 őszén áthelyeztek a Nguyen Hoang Középiskolából ( Quang Tri ) Huếba, hogy a Quoc Hoc Középiskola elsőéves C osztályába járjak, mivel a Nguyen Hoang Középiskola akkoriban nem indította el az elsőéves C osztályt (a C osztály irodalom és idegen nyelvek voltak, általában kevés diákkal). Mivel egy távoli tartományból érkeztem az ősi főváros határához közel, nem tudtam nem zavarodottnak, zavarodottnak, sőt nyugtalannak éreztem magam az első napokban. Az 1968-1969-es tanévre a Quoc Hoc Középiskola újságírás tanszékének vezetőjének neveztek ki. Ezt fordulópontnak tekintettem, tíz év után először tértem vissza szeretett szülővárosomba, Huếba.

1969 őszén a Hue Irodalmi Egyetem hallgatója lettem. 1970-től a Hue Diákszövetség megbízott a sajtóosztály vezetőjével, ami meglehetősen nehéz feladat volt korlátozott tudásom és újságírói képességeim miatt. A sajtóosztály mellett a Hue Diákszövetséghez tartozott még a Buu Chi joghallgató vezette Diák Kreatív Író Egyesület; a Phan Huu Luong, a Hue Képzőművészeti Iskola hallgatója vezette Diák Művészeti és Kulturális Csoport; valamint a Nguyen Duy Hien joghallgató vezette Diák Szociális Munka Csoport. Ezek a szervezetek mind szoros kapcsolatban álltak a sajtóosztályokkal az információk terjesztése és a hazafias tevékenységek népszerűsítése terén.

A hue-i fiatalok és diákok hazafias, Amerika-ellenes mozgalma az 1970-es években különféle harci formákban bontakozott ki, hevesen és erőszakosan egyaránt a városi utcákon, mélyen lángra lobbantva a haza és a haza iránti heves és égő szeretetet a társadalom minden rétegében. E küzdelem nélkülözhetetlen formái közé tartozott a sajtó, a média, a kultúra, az irodalom és a művészet.

1970 és 1972 között a Hue-i diákok és fiatalok vezette ellenállási sajtó egyszerre jelent meg, nyomómintás borítókkal és roneo-nyomtatású belső oldalakkal. Széles körben terjesztették Hue diákjai és a lakosság körében, élénken működve különféle folyóiratokon és kiadványokon keresztül. Ebben az időszakban a legtöbb cikket közvetlenül a szerzők írták sablonpapírra, majd azonnal roneo-nyomtatóra töltötték nyomtatásra.

A tiltakozó sajtómozgalom folyamatosan növekedett mind a tartalom minőségében, mind a mennyiségében. A mozgalmak szlogenjeit szorosan követve a hue-i tiltakozó sajtó folyamatos és lelkes offenzívát indított. A hue-i Diákszövetség központjában, a Truong Dinh utca 22. szám alatt, mindössze egy kezdetleges roneo nyomdával számos újságírói és irodalmi kiadvány készült. Figyelemre méltó példák a hue-i diákok kiadványai és a hue-i hazafias mozgalmak, mint például: "A diákok hívása"; "Vietnam hívása"; "Hue-i diákok"; "A föld védelme"; "Hazánk"... E kiadványok többségének borítóját Buu Chi, joghallgató és a hue-i Diákszövetség főtitkára tervezte.

A fent említett újságokon kívül a Hue Diákszövetség Sajtótömbje adja ki a "Dong Bao" könyvsorozatot, a "Hoc Sinh" című verseskötetet (több szerző), a "Ngay Quat Khoi"-t (több szerző versei), a "Nguon Mach Moi"-t (Thai Ngoc San versei - Vo Que), a "Toi Chi Lam Nguoi Viet Nam"-ot (Duyen Sanh esszéje), a "Tieng Ca Suu Nuoc"-ot (zene: Ton That Lap - Nguyen Phu Yen), a "Giot Mau Ta Mot Bien Hoa Binh"-t (Vo Que verses drámája)...

A vietnami forradalmi újságírás 100. évfordulója alkalmából a diákéveim alatt végzett hazafias újságírói tevékenységemre való visszatekintés, amely a béke és az újraegyesítés iránti törekvéseket erősítette, segített abban, hogy valódi perspektívát kapjak a hazámban zajló mindennapi változásokra.

A múltban a sajtó éles fegyver volt, a nemzet hangja a függetlenségért és az egyesülésért folytatott küzdelemben. A cikkek, tudósítások és az utcafrontról készült képek egyaránt hozzájárultak az ellenség bűneinek elítéléséhez, és hazaszeretetet és szolidaritást ébresztettek Hue fiatal diákjai között Hue népével.

Ma, amikor az ország békében és fejlődésben van, hiszem, hogy az újságírás továbbra is kulcsszerepet játszik a nemzet építésében és védelmében. Az új kontextus azonban új kihívásokat jelent. Az információs technológia és a közösségi média robbanásszerű fejlődése sokszínű és összetett médiakörnyezetet teremtett. A mainstream újságírás a nem hivatalos források, az álhírek és a félretájékoztatás heves versennyel néz szembe. Az, hogy a vietnami újságírás hogyan töltheti be továbbra is szerepét a közvélemény alakításában, az értékek formálásában és a nemzeti érdekek védelmében ebben az új kontextusban, folyamatosan azon gondolkodom és aggódom.

Nagy elvárásaim vannak a tartalom minőségének javításával, a közvetítési módszerek megújításával és a mai újságírók szakmai etikájának megerősítésével kapcsolatban, beleértve az egész társadalom közös erőfeszítéseit egy egészséges, becsületes sajtó kiépítésében, amely az emberek érdekeit szolgálja és aktívan hozzájárul az ország fenntartható fejlődéséhez. Hiszek egy egyre virágzóbb, civilizáltabb és boldogabb Vietnamban, ahol a sajtó fontos szerepet játszik a társadalmi fejlődés előmozdításában, a közösségen belüli megértés erősítésében és a hagyományos nemzeti kulturális értékek védelmében.

Vo Que

Forrás: https://huengaynay.vn/chinh-polit-xa-hoi/mot-thoi-lam-bao-phong-trao-154732.html