A Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Újságnak adott beszélgetésen Nguyen The Ky docens, doktor és író – a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának korábbi tagja és a Vietnam Hangja Rádió korábbi vezérigazgatója – mélyreható meglátásokat osztott meg a közigazgatási reform és a vietnami falvak kulturális identitásának megőrzése közötti kapcsolatról.
Dr. Nguyen The Ky docens szerint a falvak a nemzet történetének már nagyon korán megjelentek, szorosan összekapcsolódva a rizstermesztő civilizáció kialakulásával. A vietnami kulturális életben a „falvak” erősebben jelen vannak, mint a „falvak”. Míg a „falvak” a kínai-vietnami rendszer által befolyásolt közigazgatási fogalmak, a „falvak” őshonos kulturális egységek, amelyek generációkon át mélyen beágyazódtak a vietnami emberek életébe. Néhány ősi szövegben olyan falvak szerepelnek, amelyek kulturális és közigazgatási egységek is voltak.
Azt állította, hogy a hagyományos „család - falu - állam” struktúrában a falu különösen fontos szerepet játszik. Nemcsak lakóhely, hanem a szokások, hiedelmek, falusi szabályok, erkölcsi értékek és erős közösségi kapcsolatok megőrzésének tere is. „A falu egy évezredek óta létező kulturális egység. A tanya ezzel szemben egy közigazgatási egység, amely az állami irányítást szolgálja. Ez a két fogalom nem teljesen azonos, és nem szabad egyenlőségjelet tenni közéjük” – hangsúlyozta.
Nguyen The Ky docens, a tudományok doktora, író - a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának volt tagja, a Vietnami Hang Rádió korábbi vezérigazgatója. Fotó: Doan Phong.
Nem helyénvaló Bat Trangot vagy Dong Ho-t csak "falunak" nevezni.
Nguyen The Ky docens és író szerint ma sokakat nem a lakóövezetek átszervezése aggaszt, hanem az a kockázat, hogy a kulturálisan jelentős neveket pusztán közigazgatási nevek váltják fel.
Feltette a kérdést: Ha egy napon az emberek Bat Trangot „Bat Trang falunak”, Dong Hót „Dong Ho falunak”, Tien Dient pedig „Tien Dien falunak” neveznék, vajon ezek a helynevek, amelyek a történelem, az irodalom és a nemzeti tudat részévé váltak, megőriznék-e eredeti szimbolikus értéküket? Mert amikor Bat Trangot említik, az emberek a híres évszázados fazekasfalura gondolnak. Dong Ho említése a jellegzetes népi festményeit juttatja eszünkbe. Tien Dien említése a nagy költő, Nguyễn Du szülőhelyét juttatja eszünkbe. Ezek a nevek túlmutattak egy puszta lakóegység jelentésén. „Az emberek és a turisták nem azért jönnek Duong Lam faluba, Bat Trang faluba vagy Dong Ho festőfaluba, mert közigazgatási egységek, hanem azért, mert kulturális terek, amelyek egyedi történelmi lenyomatokat hordoznak” – mondta.
A valóságban a falvak és lakóövezetek átszervezése objektív követelmény a közigazgatási apparátus egyszerűsítése kapcsán. A járási szint megszüntetésével és a községi szint méretének növelésével alkalmasabb lakóegységek kialakítása szükséges. Dr. Nguyen The Ky docens szerint azonban a gazdálkodás hatékonysága és a kulturális értékek megőrzése két olyan tényező, amelyeket egyformán fontosnak kell tekinteni. Javasolja a „falu és azzal egyenértékű egységek” fogalmának használatát az adminisztratív dokumentumokban. Ez a megközelítés biztosítja az államigazgatás egységességét, miközben elősegíti a hagyományos nevek, például a falu, a tanya és más hasonló kulturális régiók fenntartását is.
vietnami vidék. Fotó: Truong Khanh Thien.
A falu szellemének megőrzése a fenntartható fejlődés érdekében az új korszakban.
Gazdaságfejlesztési szempontból Nguyen The Ky docens és író azt állítja, hogy a falusi kultúra nemcsak egy megőrzésre szoruló örökség, hanem különösen fontos erőforrás a turizmus és a kulturális iparágak fejlesztése szempontjából is. A jelenlegi trendben a turisták nemcsak a modern üdülőhelyeket keresik, hanem egyre inkább érdeklődnek az élményturizmus, a közösségi turizmus, a mezőgazdasági turizmus és az ökoturizmus iránt. Az ősi falvak, a hagyományos kézműves falvak és az egyedi kulturális terek kulcsfontosságú elemek, amelyek Vietnam egyedi vonzerejét teremtik meg a világ turisztikai térképén.
„Néhány külföldi turista inkább a rizsföldekre megy le, öntözi a földeket és megtapasztalja a vidéki életet, mintsem luxushotelekben szálljon meg. Ez az az érték, amit a falusi kultúra nyújt” – mondta Dr. Nguyen The Ky docens, író. Fotó: Vietnami Nemzeti Turisztikai Hivatal.
Továbbá az OCOP termékek, a hagyományos kézműves falvak és a közösségi kulturális tevékenységek egyre fontosabb alapjaivá válnak a kulturális ipar és a vidéki gazdaság fejlődésének. A lakóegységek elnevezésének kérdése nem pusztán közigazgatási technika kérdése, hanem közvetlenül kapcsolódik a történelemhez, a kultúrához, a nyelvhez és a közösségpszichológiához. Ezért az illetékes hatóságoknak sok oldal véleményét meg kell hallgatniuk, különösen a történelem, a kultúra, a néprajz és a nyelvészet szakértőinek véleményét, valamint az ezeken a településeken élő emberek véleményét.
Azt állította, hogy nyilvános fórumok, workshopok és szemináriumok szervezése a közvélemény összegyűjtése érdekében szükséges a legésszerűbb megoldások megtalálásához. „A meghallgatás kulcsfontosságú a közjó érdekében optimális megoldás kiválasztásához, befogadásához és megtalálásához” – mondta. Tágabb értelemben a falu- és tanyanevek kérdése ma egy nagyobb problémát tükröz: Hogyan ne zavarja meg a modernizáció és a közigazgatási reform a nemzeti kultúra áramlását?
Nguyen The Ky docens és író szerint a vietnami történelem azt mutatja, hogy nemzetünk mindig is tudta, hogyan kell kívülről progresszív elemeket befogadni, miközben egyidejűleg megőrizte kulturális magját. „A nemzeti identitás megőrzése mellett kilépni a világba az ország fejlődésének egyik vezérelve” – erősítette meg.
Ebben az összefüggésben a falvak, tanyák és közösségek nevei nem pusztán közigazgatási címek. Kollektív emlékek, kulturális identitások, és a múltat a jelennel összekötő szál. Ezért az innováció és a reform, a történelem, a kultúra és a közösségi érzelmek tiszteletben tartása mellett, a legnehezebb, de egyben a legmélyebben gyökerező és legmaradandóbb reform is.
Forrás: https://nongnghiepmoitruong.vn/sap-xep-thon-lang-bao-ton-ban-sac-d815371.html
