Ha a pho egy kifinomult és munkaigényes kulináris kreációt képvisel, akkor a banh beo a vietnamiak találékonyságának bizonyítéka a legalapvetőbb alapanyag, a rizs átalakításában. Ezek a makulátlan fehér, apró sütemények, amelyek jackfruit magokhoz hasonló kis tálkákban helyezkednek el, a szárított garnéla élénk narancsvörös színével együtt, generációk ízlelőbimbóit ragadták meg. A szerény "banh beo" név mögött azonban a nyelvi gondolkodásról, a kulináris tudományról és a kulturális változásokról szóló lenyűgöző tudásmegosztás és történetek rejlenek.
Miért hívják bánh bèónak?
Ahhoz, hogy megválaszoljuk a kérdést, miért hívják „bánh bèo”-nak, vissza kell mennünk az időben, és meg kell vizsgálnunk a rizstermesztő közösségek elnevezési szokásait. Az ókori vietnamiak nem absztrakt, virágos szavakat használtak az ételek megnevezésére, hanem a hangzásra (bánh xèo), a főzési módszerekre (bánh cuốn, bánh nướng) vagy az étel fizikai formájára támaszkodtak.
A banh beo egy ismerős vietnami nassolnivaló. (Fotó: Közölve)
A Bánh bèo a harmadik kategóriába tartozik. Amikor a rizsliszt keveréket kis, sekély csészékbe öntik és gőzölik, a kapott termék egy vékony tésztalap enyhén felfelé ívelt szélekkel, fokozatosan elvékonyodó szegéllyel és egy középső bemélyedéssel, amelyet gyakran érme alakú örvénynek neveznek.
Kerek, finom formája és homorú közepe erősen hasonlít a vidéki tavakon, folyókon és kertekben úszó vízijácint levelekre. Ez a vizuális hasonlóság arra késztette a helyieket, hogy a „beo” (vízijácint) szót használják a sütemény elnevezésére.
Alakja mellett, társadalmi-kulturális szempontból egyesek szerint a vietnami „bèo” szó olcsóságot és közönségességet is jelent, mint például a „cheap as bèo” (olcsó, mint a bèo) kifejezésben. Kezdetben a szegény munkásosztály számára készült nassolnivaló volt, maradék, szűkös hozzávalókból készült és rendkívül olcsó. Ezért a „bánh bèo” név pontosan leírja mind a fizikai formáját, mind az étel történelmi gazdasági szegmensét.
Egy megfelelően elkészített bánh bèo-nak (párolt rizssüteménynek) központi bemélyedéssel (vagy örvénnyel) kell rendelkeznie, hogy a garnélarák, a hús és az újhagymaolaj tölteléke megtartsa magát. Sokan azért vallanak kudarcot a bánh bèo otthoni elkészítésekor, mert a sütemények laposak lesznek. Élelmiszertudományi szempontból ennek a "levélszerű" formának a létrehozása a termodinamikai elvek kiváló alkalmazása.
A sütemény fő összetevői a rizsliszt, amelyet kis mennyiségű tápiókakeményítővel kevernek össze a rugalmasság növelése érdekében, valamint a víz. Amikor a folyékony tésztával teli tálakat a gőzölőbe helyezik, a gőz magas hőmérséklete hatással van a tálak felületére. Mivel a kerámia/porcelán tálak gyorsan vezetik a hőt, a tészta legkülső szélein azonnal keményítőzselatinná válik és szilárdul meg először.
Ebben a szakaszban a tészta a közepén még folyékony. A lezárt edényben kavargó gőz nyomása és mozgási energiája alatt a folyékony tészta a közepén hevesen kavarog és az oldalára tolódik. Amikor a tészta teljesen megfő, a koagulációs folyamat befejeződik, és tökéletes, mély bemélyedés marad a közepén. A hőenergia és a gőznyomás ilyen ügyes alkalmazása az ókoriak rendkívül kifinomult kulináris gondolkodását bizonyítja.
A banh beo-t jellemzően párolt rizslisztből készítik, mártogatóssal és különféle töltelékekkel tálalják, amelyek a helyi kulináris kultúrától függően változnak. (Fotó: IG)
A Banh beo helyenként változik.
Bár országszerte népszerű, a bánh bèo szülőhelyének Huết tartják. Az ókori fővárosban a bánh bèo utcai étel volt, amit a házaló árusok árultak, és királyi fogássá is emelték, amelyet a Nguyen-dinasztia császárainak szolgáltak fel. A huỏi bánh bèo nagyon kicsi, jackfruit mag méretű kis tálkákba öntik, vékony réteg tésztával, szárított garnélával és ropogós sertéshúsból készült édes halszósszal tálalják.
A dél felé irányuló vándorlásokat követően azonban a bánh bèo átalakult, hogy alkalmazkodjon az új ökológiai környezethez. Quang Namban a bánh bèo nagyobb és vastagabb lett, darált húsból, garnélából és fülgombából készült, sűrű pasztává főtt töltelékkel, ami Quang Nam lakosságának kiadós és ízletes étkezési szokásait tükrözi.
Amikor délre utazunk a Mekong-deltába, a kókuszdió-termesztő régió termékeny talajának köszönhetően a banh beo teljesen új külsőt ölt. A déliek gazdag kókusztejet adnak mind a tésztához, mind a hozzá tartozó szószhoz. A sós töltelékek (darált hús, szárított garnélarák) mellett a déli banh beónak édes változata is van rizsliszttel és pandan levelekkel keverve, amelyet pépesített mungbabbal és sűrű kókusztejjel tálalnak.
Érdekes nyelvészeti szempont, hogy az elmúlt évtizedben a "bánh bèo" szó átlépte a kulináris határokat, és népszerű szlengkifejezéssé vált a vietnami fiatalok körében. A sütemény fizikai jellemzői – tiszta fehér, puha, finom és könnyen morzsolható – alapján a fiatalok a "bánh bèo" szót olyan lányokra használják, akik kacérak, nőiesek, szeretnek rózsaszín, fodros ruhákat viselni, és finom, sebezhető személyiséggel rendelkeznek, amely védelemre szorul.
Kezdetben a szó kissé szarkasztikus, haszontalan felhangot hordozott, de idővel semlegesítették, és melléknévvé vált, amely a nők egy nagyon hétköznapi személyes stílusát, a "lányos stílust" írja le.
A VTC News szerint
Forrás: https://baoangiang.com.vn/tai-sao-goi-la-banh-beo-a490937.html
