„Milyen kár”, nem pedig „milyen szégyen”.

A versenyző „kihagyta” a kérdést, a műsor válasza pedig „sáros víz” volt (jelentése: „sáros vizet szalmatűzzel kevernek”). Érdemes megjegyezni, hogy ez a szólás pontatlan. A „milyen kár” kifejezést „milyen kár”-ra változtatták.

Szó szerint a „tiszta fehér rizst” tiszta vízzel kell lemosni, és megfelelő tűzifával kell megfőzni (tűzifával kell főzni, és a saját fajtájú tűzön/szénnel kell dobálni, nem szalmával). Mégis, ezt az értékes, finom rizst „sáros vízzel”, piszkos vízzel mossák, és füstös, sárgás szalmával/szénnel dobálják. A népi bölcsesség a jó dolgokra, a nem megfelelően használt jó dolgokra utal, amelyek egy nyers ember kezébe kerülnek. Ezt a mondást gyakran használják egy gyönyörű lány leírására, aki egy értéktelen férjhez megy feleségül. Micsoda pazarlás! Ezt a pazarlást a „micsoda kár” szavakkal kellene kifejezni a „micsoda szégyen” helyett.

Egy sor hasonló „milyen kár” forgatókönyvet lehetne felhozni:

Jaj, a rézfazékban főtt illatos rizsszemeket padlizsánvízzel meglocsolják; Jaj, a brokátruha / hidegen elfogyasztott friss saláta után egy gyönyörű lány férje elveszett; Jaj, a tiszta vizes tál / Békalencse és gyom sodródik bele; Jaj, az aranyperemű tál / A korpa mérésére használták, a lány szerelme tönkrement; Jaj, a rózsaszín selyemkendő / A szakadt ruha, amit nem javítottak meg, hanem egy rongyossal foltoztak; Jaj, az elmerült limonádé / Kerítésoszlopként használták, hogy a hajnalka másszon; Jaj, a világos bőrű, hosszú hajú lány / Szülei bolondhoz adták feleségül; Jaj, a fahéjfa az erdőben / Hadd másszák meg a Mán és Mường emberek...

A fenti kifejezések mindegyike, ha a „milyen kár” kifejezéssel helyettesítjük őket, esetlenné és értelmetlenné válik. Még néhány szinonima változat is, mint például a „Hiányzik a szilvaág, amire a bagoly leülhet”; „Hiányzik a rózsaszín bor, amivel az egér játszhat / Hiányoznak a gyöngyszerű magok, amikben a szarka hancúrozhat”; „Ha egy bagoly a szilvaágra ülne / Akkor az öltözködésbe fektetett összes erőfeszítés nem lenne kárba veszve, ugye?”,... itt a „hiányzik” nem „milyen kár”, hanem „micsoda pazarlás”, pazarlás!

Szóval, milyen helyzetekben használják a "milyen kár" szavakat?

Amikor a nép együttérzést fejez ki a szerencsétlenek, küszködők, alázatosak és nyomorultak iránt, gyakran a „milyen szánalmas” kifejezéssel kezdi:

Sajnálom a teknős sorsát / Darut cipel a hátán a templomnál, sztélét a pagodánál; Sajnálom a vízityúk életét / Mély folyók és hatalmas óceánok, számtalan hullám dobálja; Sajnálom a selyemhernyó sorsát / Olyan keveset eszik, majd lefekszik selymet fonni; Sajnálom az apró hangyákat / Olyan keveset talál, majd élelmet kell keresnie; Sajnálom a darut, amelyik a felhők elől menekül / Mikor pihennek már a szárnyai?; Sajnálom a fürjet az égen / Még ha vérzésig sír is, vajon meghallja bárki?!

Ezért a népdal első sorának esetében a „milyen kár” kifejezés használata pontosabb, és jobban tükrözi a népnyelv finom jelentését és árnyalatait.

Hoang Trinh Son (Közreműködő)

Forrás: https://baothanhhoa.vn/tiec-thay-khong-phai-nbsp-thuong-thay-245300.htm