Sötét haj a szerelmes dalokban

Việt Nam•23/11/2023

A vietnami szerelmes dalok már nagyon régóta rabul ejtik a rajongókat. A sok elbűvölő szerelmes dal között vannak olyan híresek is, amelyek finoman megidézik a hosszú hajú nők képét.

A fiatalság sötét haja

Egy ember életének fiatalsága tisztán tükröződik a hajában. Van Phung zeneszerző számára a lány haja olyan, mint egy gyengéd patak, amelyet keres: „Hogy megtalálja a hajladozó zöld fűzfát / Vagy hogy megtalálja a hajszálakat a vállán.” Ez a hajszál olyan gyengéd, hogy a természet aligha hasonlítható hozzá (Hajszál).

A „Tavaszi lány” című dal, melynek zenéjét Tu Vu szerezte, dalszövegeit Nguyễn Bốnh írta, gyönyörűen és költőien ábrázolja egy fénykorában járó lány fiatalos haját: „Tizennyolc tavasz fut át a haján.”

Hoang Thi Tho zeneszerző egy másik nagyon híres dalában, a „Régi utak, régi ösvények” címűben a dalszöveg finoman utal egy lány zöld hajára: „Régi utak, régi ösvények, ott van az én zöld hajú lányom, álomszerűen lebeg.”

És íme egy másik példa: egy tizenhét éves lány haja, amely Huu Xuan zeneszerző „A múlt lila virágai” című dalának témája lett: „Éppen most töltötte be a tizenhétet / A haja éppen a válláig ért.” A Trịnh Công Sơn zenész által komponált szerelmes dalok újbóli meghallgatása során a hallgatók rájönnek, hogy tehetséges zenészünk a nők hajával kapcsolatos számos különböző képet és érzést épített be szerzeményeibe: Calling the Four Seasons ("Ó! Hosszú hajad a mitikus éjszakában"), Sad Stone Age ("Egy rózsa, amit felhőszerű hajadra tűztél", "Az ég még mindig felhőket csinál, a felhők céltalanul sodródnak / Lobogó hajad, gyorsan, gyorsan sodródik"), Lulling us to bin a bánatba ("Melyik hajad még zöld, egy kis ártatlanságot ad nekünk"), Watch how to surge behind the bright delight ("Megérkezett az őszi szél, a lila alkonyat szétterül a járdán / És a szél megcsókolja esküdött hajad, majd az ősz elrepül"), Mint egy repülő gém ("A szél örülni fog, mert a hajad száll / hagyja, hogy a felhők duzzogjanak és elaludjanak a válladon"), The faded behind the blooming bowl ("Este felébredni, ülni és átölelni hosszú hajad"), Milyen kor van még hátra ("Milyen kor bolyong a városban felhőszerű hajjal"), Üveges napfény ("Napfényt hozva, hogy szomorúságot engedjen a hajadba")...

Ngo Thuy Mien zeneszerző számos dalt írt a női hajról. A selymes, áramló haj, amely a költészet és a zene ihletforrása, megjelent a "Giang Ngoc" című szerelmes dalban: "Ötujjú kezeid még mindig büszkén hullanak / Hajad még mindig felhőkként áramlik, arcod és ajkad rózsás", valamint a "June Rain" című szerelmes dalban: "Olyan puha a hajad, nem vágyom a tavaszra."

A lány haját egykor dúsnak, élénknek, gyönyörűnek és simának tartották, mint a zöld rizsföldeket. A "Homeland Love" című dal (Zene: Dan Tho, Dalszöveg: Phan Lac Tuyen) ezeket a sorokat tartalmazza: "Visszatérek a kis faluba. A kókuszpálma árnyékában vár / A délutáni nap süt a hajára, egyszerű szeretet a hazája iránt / Faluja szegény, fehér homokkal, haja olyan, mint a zöld rizs."

Az idő eltelik a hajjal.

Az élet természetes menete szerint a fiatalok sötét, leomló haja végül színt vált az életkorral. Tran Long An zeneszerző egyszerű, igénytelen, mégis mélyen megindító dalszöveget írt édesanyja fakuló hajáról az „Anya születésnapjának ünneplése” című dalában: „Aztán azon a tavaszon anya fehér haja száll / Mint a szél, mint a felhők, amelyek átsuhannak az életemen / Mint a szél, mint a felhők, amelyek átsuhannak az időben.” Az idősödő anya haját Tuan Khanh zeneszerző is ábrázolja egy örömmel és reménnyel teli tavaszi dalban: „Ebben a tavasszal örömöt kívánunk idős édesanyánknak a kertjében, ahol több virág van / Örömöt a hatalmas mezőkön, fehér haja olyan szép” (Az első tavasz).

Ngo Thuy Mien zeneszerző is írt a fiatalság elmúltának idejéből származó hajról: „Egy napon az egykor zöld haj őszülni fog” (Az utolsó szerelmes dal). A „Távoli szerelem pora” című dalban Trinh Cong Son zeneszerző szintén az emberi életre reflektáló szöveget írt: „Hány éve élek emberként? / Hirtelen, egy délután a hajam fehérré változott, mint a mész.”

Szerelmi történetek, amelyek sokáig megmaradnak

Talán azért, mert a haj annyira szorosan kapcsolódik az emberi élethez, a hajról és a mögötte rejlő szeretetről szóló történetek továbbra is lenyűgözőek maradnak.

Pham The My zeneszerző gyönyörű, romantikus szöveggel és lágy dallammal írta a „Felhős haj” című szerelmes dalt, amely számos érzelmet vált ki: „Ó, felhős haj, mely lágyan áramlik, melankóliát ringat / Szerelemszálak, melyeket elsodor a szél / Ó, felhős haj, oly illatos és mámorító / Szerelmünk, örökzöld, mint a felhős haj, soha nem öregszik meg.” Az „Első szerelmes dal” című dalban Vu Thanh An zeneszerző szintén a szerelmes szavakról írt, abban a reményben, hogy a szerelem eljön azokhoz, akik fiatalon telve vannak: „Ha szeretjük egymást, legyen az azokban az ártatlan napokban / Amikor a szemünk még nem fakult ki, amikor a hajunk még nem változott meg.”

Szomorú szerelmi történetek szólnak emberekről, akik áthaladnak egymás életén, az eső emlékeket és megkésett fájdalmat hagy maga után: „Emlékszem egy őszre, felhőkkel borítva az ösvényt / Szomorú esőre, kócos hajamra, nedves ajkamra” (Késői fájdalom - Ngo Thuy Mien).

Itt a szerelmes haja a fiatalember szívébe omlik, szerelmük korai napjaiban, a bimbózó románc még félénk és gyengéd: „Hajad lecsurog apró válladon / Milyen vízesés folyik át a szívemen?” (Arany Pillangófa - zene: Nguyen Ngoc Thien, dalszöveg: Nguyen Thai Duong).

Az idegen, képtelen elfelejteni a ködös hegyi várost, a lány puha hajából: „Köszönöm, város, ahol vagy / Köszönöm puha hajadat” (Valami, amire emlékezni kell – zene: Pham Duy – dalszöveg: Vu Huu Dinh).

Hanoi utcáival, fasoraival, illatos virágaival, az esőben egymásra váró szerelmeseivel és számtalan emlékével, melyek megindítják a szívet: „Ó, kedvesem, Hanoi utcái/... Az elhagyatott út könnyű esőtől mormog/ Valaki vár valakire, haja lágy vállakon hullik” (Ó, kedvesem! Hanoi utcái - zene: Phu Quang, dalszöveg: Phan Vu).

Sok más dalhoz hasonlóan, ahol a haj különböző formákat ölt, idővel változik, a zenészek és költők nagyon személyes felfogása szerint.

A haj, ami valaha felhők módjára hullik, aztán őszül. Sokak vágya továbbra is az, hogy az idő múlásával is megőrizzék rendíthetetlen szeretetüket. A szerelmes dalokban rejtőző haj, bármilyen is legyen ma, még mindig elmesélheti a szerelmi történeteket, amelyeket azok osztottak meg, akik egykor megtapasztalták fiatalságukat.

Forrás