Nehéz probléma Son Tung M-TP számára

Bui Hoai Son docens úgy véli, hogy Son Tung angol nyelvű éneklése a Vietnámon kívüli közönség elérésének vágyát mutatja, de fontos megjegyezni, hogy a vietnami nyelv a vietnami művészek identitását jelenti.

Sơn Tùng egyszer azt mondta, hogy legnagyobb álma az, hogy megismertesse a vietnami nyelvet a világgal . Arra törekedett, hogy a nemzetközi közönség megismerje a vietnami dalokat, amelyeket vietnami emberek énekelnek és egy vietnami csapat készít. Ha ez az álom valóra válik, nagy büszkeség forrása lesz számára.

Az évek során a Son Tung következetesen vietnami és angol dalok keverékét adta ki. A nemzetközi piacra szánt dalokat azonban a férfi énekes angolul adja elő.

Amerikai ambíciók

Sơn Tùng amerikai piaci betörésének történetét többször is említették az interjúiban. A férfi énekes nem rejti véka alá ambícióját, és fokozatosan, szisztematikusan, jól befektetve, és vitathatatlanul a Vpop leglátványosabb módján törekszik célja elérésére.

Az évek során olyan angol dalokat adott ki , mint a „There's No One At All”, a „Making My Way”, és legutóbb a „ Come My Way ”. Nemzetközi produkciós csapatokkal és sztárokkal működött együtt, mint Mai Davika, Snoop Dogg, Madison Beer, Marvey Muzique, Tyga, sőt, videoklipeket is forgatott a Mojave-sivatagban és a kaliforniai (USA) Joshua Tree Nemzeti Parkban.

Legújabb videoklipjében , a „Come My Way” -ben Son Tung a hagyományos vietnami kultúra elemeit helyezi középpontba, miközben a modern zenei trendeket követi, amelyek összhangban vannak a nemzetközi stílusokkal. Ez egy biztató irány, amely mutatja az énekes elszántságát az amerikai piacra való betörésére, miközben megőrzi nemzeti identitását.

A Son Tung nemrég adta ki a "Come My Way" című dalt angol szöveggel. Fotó: FBNV.

Azonban az angol nyelvű következetes éneklése és a nemzetközi művészekkel való együttműködései felvetik a kérdést, hogy az énekes fokozatosan eltávolodik-e eredeti céljától, hogy "elhozza a vietnami nyelvet a világnak".

A valóságban a dilemma, hogy angolul énekeljünk-e a nemzetközi közönség könnyű és gyors elérése érdekében, vagy anyanyelvünkön énekeljünk az identitás megőrzése érdekében, továbbra is kihívást jelent nemcsak a Son Tung és a Vpop, hanem a nagy piacok, mint például a K-pop számára is.

Az európai és amerikai zenei piacokon hírnevet szerzett koreai előadók, mint például a BTS, a TWICE és a BlackPink, mind angol nyelven adtak ki dalokat. Hasonlóképpen, Le Sserafim legújabb dala is teljes egészében angolul hangzik el.

Ez pedig gyakran megosztottságot okozott a szakemberek és a dél-koreai média között.

Nemrégiben, amikor a BlackPink kiadta új EP-jét, amelynek minden dala angol nyelvű, az AP megjegyezte, hogy egyes nézők úgy érezték, hogy a koreai elem, a K-pop egyedi identitása fokozatosan elhalványul a csoport termékeiben. Ezzel szemben a Hankyung újság azt állította, hogy mivel a K-pop idolok az elmúlt években kiterjesztették tevékenységüket a globális piacokra, például az Egyesült Államokba és Európába, elkerülhetetlennek tűnt egy új zenei stílus elfogadása és az angol nyelvű éneklés a külföldi közönség megcélzása érdekében.

Ehelyett a K-pop sztárok egyre inkább a vizuális elemeken, a dalszövegek helyett hangsúlyozzák a hagyományokat. Ez azért van, mert a dalszövegek nyelvi akadályokat gördítenek elő, míg az angol nyelv könnyebben elérhető a nemzetközi közönség számára. A hagyományok vizuális okokon keresztüli tiszteletben tartásával a K-pop idolok büszkeséget keltenek a hazai rajongókban, és a hagyományos kultúrát "trendibbé" teszik a nemzetközi rajongók számára, írja Hankyung .

A BlackPink „GO ” című videoklipjében végig megjelennek a hagyományos motívumok. A sportolók sapkái a videoklipben számos hagyományos díszítőelemet tartalmaznak. Néhány jelenetben koreai karakterek is megjelennek.

A BlackPink legutóbbi musicaljei mind globális közönségnek szólnak. Fotó: YG Entertainment.

Lehetőségek és kihívások

Az angol nyelvű éneklés és a hagyományos értékek vizuális hangsúlyozása is az, amit Son Tung tett a nemrég megjelent "Come My Way " című videoklipjében. A valóságban azonban a vizuális elemek és a dalszövegek ebben a termékben nem igazán kapcsolódnak egymáshoz.

Ráadásul a K-pop abban különbözik a Son Tungtól, hogy kezdetben koreai dalokkal szereztek nemzetközi elismerést, mielőtt fokozatosan áttértek volna az angol dalokra.

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy angolul vagy vietnamiul énekeljünk-e a kulturális identitás megőrzése érdekében, Bui Hoai Son docens, a Nemzetgyűlés Kulturális és Oktatási Bizottságának állandó tagja kijelentette, hogy a kérdést nem szabad abszolút módon megközelíteni. A nemzetközi piac hatalmas, és a művészek sokféle úton juthatnak el a világba. Az angol nyelvnek egyértelmű előnyei vannak az elérhetőség tekintetében, különösen a nagy zenei piacok, a globális digitális platformok és a nemzetközi együttműködési lehetőségek tekintetében.

Sơn Tùng M-TP "Come My Way" című dalának angol nyelvű előadása is azt mutatja, hogy szélesebb közönséget szeretne elérni Vietnamon kívül.

Hozzátette: „De a vietnami nyelv az identitás, a lélek, az a dolog, ami a vietnami művészek kulturális „ujjlenyomatát” alkotja. A K-pop sikere nem annak köszönhető, hogy felhagytak a koreai nyelvvel, hogy teljes egészében angolul énekeljenek. A J-pop, a latin zene, az afrobeat és sok más őshonos műfaj is azt mutatja, hogy a nemzetközi közönség egyre nyitottabb más nyelvekre, feltéve, hogy a zene jó, a vizuális elemek erősek, a történet lebilincselő, és a promóciós stratégia professzionális.”

Ezért véleményem szerint a vietnami művészek rugalmasak lehetnek. Lehetnek angol dalaik, hogy piacokat nyissanak. Lehetnek vietnami dalaik, hogy megőrizzék „identitásukat”. Keverhetik a két nyelvet, vagy használhatnak angolt a dalszövegekben, de megtarthatják a vietnami lényeget a képekben, a dallamban, a történetben és a kulturális szimbólumokban. Nem csak a nyelv számít, hanem a kreatív identitás és a termék minősége is.”

Azt állította, hogy az angol nyelvű éneklés a nemzetközi közönség egy szegmense számára érthetőbbé teheti a dalt. De az angol nyelvű éneklés nem teszi automatikusan nemzetközivé a dalt, és a vietnami nyelvű éneklés sem ad neki automatikusan egyedi identitást. A nemzetközivé válás nem csak a nyelvről szól. Az identitás sem csak a beszédről szól.

Az identitás abban rejlik, ahogyan a művész elmeséli a történetet, hogyan használja a kulturális anyagokat, hogyan épít képeket, hogyan kelt érzelmeket, és hogyan készteti a hallgatót ráébreszteni: ez egy vietnami termék, amely hordozza Vietnam lelkét, mégis elég modern ahhoz, hogy párbeszédet folytasson a világgal.

„Úgy hiszem, a legjobb út az asszimiláció nélküli integráció. A piac bővítésekor a művészek hídként használhatják az angol nyelvet. De ezen a hídon továbbra is hordozniuk kell vietnami örökségüket: vietnami hangokat, képeket, szimbólumokat, történeteket és szellemiséget. Ezzel szemben, amikor vietnamiul énekelnek, a művészeknek nemzetközi színvonalon kell alkotniuk, a zenétől és a vizuális tartalmaktól kezdve a szerzői jogokon, a médián és az előadásmódon át” – fejezte ki.

A világba lépés nem arról szól, hogy választanunk kell az angol és a vietnami nyelv között, hanem arról, hogy hogyan hallhatjuk, láthatjuk, érezhetjük és emlékezhetünk a vietnami kultúrára. Ha az angol nyelv segít ajtókat nyitni, akkor a vietnami identitás ad okot arra, hogy belépjünk és megmaradjunk a nemzetközi közvélemény emlékezetében.

Forrás: https://znews.vn/bai-toan-kho-cho-son-tung-m-tp-post1656054.html