A Han-patak mellett

A Han-patak a Han-hegy és a Van Tien-hegy között eredő patakból ered, és körülbelül két kilométeren át kanyarog, mielőtt Nghia Tam községbe ömlik. Az évek során a patak fáradhatatlanul biztosította az öntözővizet, és tanúja volt Thuong Bang La község fejlődésének. A Han-patak osztozott a termelés fejlődésében, a lelki élet változásaiban, és meghallgatta Han falu lakóinak történeteit.

A Han-patak és a környező hegyek és erdők látképe a templom- és pagodakomplexum alapjairól.

Han falu, amely Thuong Bang La község 23 falujának egyike, 198 háztartásnak ad otthont, közel 670 lakossal, akik főként tay etnikumúak. A Thuong Bang La völgyében fekvő falu viszonylag sík terepen fekszik, Yen Hung, Vam és Cuom falvak veszik körül, és az újonnan alapított Nghia Tam község Tan An falujával határos. A helyi gazdasági helyzetről beszélve Hoang Van Dung úr, Han falu vezetője elmondta: „A falu teljes, 352 hektáros földterületéből 60 hektár dombos erdőterület, 38 hektár pedig rizsföld. Ezért a lakosság főként erről a földterületről származó tőkére összpontosít. Emellett a háztartások az állattenyésztés fejlesztésére is összpontosítanak, és néhányan a szolgáltatások nyújtására is áttértek.”

Figyelemre méltó, hogy a helyiek gyorsan megváltoztatták termelési szemléletüket, és biztosították, hogy a rizsföldek nagy részét évente három növénytermesztésre műveljék meg. A Han-patak vizét a Dong Thac gáton keresztül vezetik az öntözőrendszerbe, így a terület 100%-án két rizstermést termesztenek, ami évi több mint 12 tonna termést biztosít. A harmadik terméshez a gazdák rugalmasan termesztenek kukoricát, burgonyát és különféle zöldségeket. Kihasználva a fennmaradó sorokat, hogy édesburgonyát ültessenek az idényre, Ha Thi Nam asszony megosztotta: „Ez a parcella 360 ^{négyzetméteres} . Vannak évek, amikor kukoricát, máskor burgonyát és zöldséget termesztek. Az egész családnak 2000 ^{négyzetmétere} van, és még korlátozott munkaerővel is törekednünk kell arra, hogy mindent megműveljünk; nem hagyhatjuk, hogy a föld kárba vesszen.”

A Cham mező Han falu legnagyobbika.

A telepítés befejezése után, kihasználva az esős napokat, a falusiak továbbra is bodhi-, fahéj- és faggyúcsemetéket hoztak a hegyekbe, hogy újratelepítsék azokat az újonnan megtisztított területeken. Bár a faluban nincs sok erdő, a Han-hegy körüli területet gyakorlatilag újraerdősítették. Az emberek azt az elvet követik, hogy bárhová megtisztítják a földet, újratelepítik az erdőt; ennek köszönhetően egyes háztartások néhány hektárnyi erdő birtoklásával tehetősebbé váltak.

A 3,7 hektáros erdővel rendelkező Hoang Van Hoan úr boldogan mesélt a bodhifákkal, akácfákkal borított dombokról és a fenyőfákkal borított területről, ahol megkezdődött a betakarítás, valamint a tavaszi ültetési szezonra szánt palánták előkészítéséről. Az erdőgazdálkodás mellett családja évente 5-6 pár bambuszpatkányt és két adag sertést is tenyészt, átlagosan körülbelül 4 tonna sertéshúst ad el. „2027-ben újjáépítem ezt a házat” – mondta Hoan úr, jelenlegi házára mutatva, és izgatottan osztotta meg családja célját.

Hoang Van Hoan úr családja minden évben két adag sertést tenyészt, és több mint 4 tonna húst ad el.

Hatékony üzleti gyakorlattal Mr. Hoan családja, akárcsak a falu számos más háztartása, elérték céljaikat. Jelenleg Han falu háztartásainak több mint 65%-a rendelkezik saját épített házzal, és csak 4 szegény és 2 közel szegény háztartás maradt. Még dicséretreméltóbb, hogy a Tay nép itt még mindig több mint egy tucat hagyományos cölöpházat őriz. Bár a Han falut a községközponttal összekötő Ben Rin függőhíd csak gyalogosok és motorosok számára van fenntartva, 5 háztartás merészen vásárolt autót közlekedésre és üzleti célokra. Ez egyértelműen bizonyítja a falusiak jólétét, valamint az új vidéki terület építésében elért pozitív eredményeket és a falu által évek óta fenntartott kulturális falu címet.

A mai napig a Cham, Han, Dong Thac, Khoang és Dinh rizsföldjein gyökeret eresztett és megerősödött, ígéretes tavaszi betakarítást ígérve. A bőséges ültetési szezon öröme minden családban nyilvánvaló, mivel az emberek a meleg évszakban vetnek és ültetnek, és részt vesznek a Thuong Bang La község által szervezett Aratófesztiválon.

A fesztiválon Thuong Bang La község mind a 23 falujának részvételével újra eljátszották a hagyományos rituálékat. Han falu lakossága számos xoe táncbemutatóval is hozzájárult, a kulturális és sportcsapatok pedig aktívan részt vettek versenyeken és előadásokon, pezsgő hangulatot teremtve az aratóünnepség számára. A fesztivál végén a falusiak izgatottan és etnikai kulturális hagyományaik iránti büszkén tértek vissza földjeikre és kertjeikbe, de néhány aggodalom továbbra is fennállt.

Helyiek és turisták a Han falu szentélyénél az Aratási Fesztivál alatt Thuong Bang La községben.

A legnagyobb aggodalom napjainkban az, hogyan biztosítható, hogy a jövő generációi megőrizzék a tay nyelvet. Mivel az írott nyelv még nem széles körben elérhető, a tay nyelv megőrzése teljes mértékben az egyes családok életmódjától függ. A valóságban a nagyszülők még mindig tay nyelven kommunikálnak, és megtanítják gyermekeiket is beszélni rajta, de továbbra is nagy kihívást jelent rávenni a fiatalabb generációt, hogy meghallgassa és mélyen megértse ősi nyelvüket. A napi munka és iskola nyomása miatt a gyerekeknek kevés idejük marad a nagyszüleikkel és szüleikkel tölteni; a legnagyobb akadály az etnikai nyelvükön való kommunikáció hiánya a mindennapi életben.

Ha Thi Lan asszony, a Thuong Bang La községből származó tay etnikai népművész úgy véli, hogy a nyelv megőrzésének a családi rendszeres gyakorlással kell kezdődnie. Lan asszony megoldásokat javasol a tay nyelv széles körű elterjesztésére a falvakban és az iskolákban. Legalább kijelölt időpontokat kellene biztosítani a gyerekek számára a tay nyelvű tanulásra és kommunikációra, ezáltal bővítve és helyreállítva ezt az értékes kulturális örökséget.

Az emberek, különösen az idősebbek egy másik vágya a Hán faluban található Thượng Bằng La közösségi ház, templom és pagoda komplexum helyreállítása. A feljegyzések szerint a közösségi házat a Lê-dinasztia idején (a 16-17. század körül) építették, szorosan összekapcsolva a tày nép, valamint néhány kinh, mường és thái nép falvak és közösségek alapításának és létrehozásának folyamatával az ókorból.

A Han-dinasztia korabeli közösségi ház helyén ma már csak a közösségi ház oszlopainak kőalapzatai láthatók.

A templom a Han-patak mellett található, és tartományi szintű történelmi és kulturális ereklyeként ismerték el. Bár csak egy telek maradt fenn a templom oszlopainak eredeti kőalapzatával, a helyszín szent hangulata továbbra is minden falusi tudatában él. Hoang Van Dung faluvezető így emlékezett vissza: „Az emberek abban reménykednek, hogy az állam megtervezi a Han-templom körüli területet és az odavezető utat, valamint anyagi támogatást nyújt a templom felújításához.” Ez Han falu lakosságának és az egész Thuong Bang La közösségnek a vágya.

Hazánk történelmének új fejezetébe lépett. Számtalan történelmi felfordulás és a természet pusztítása után a Han-patak még mindig folydogál, öntözi a földeket és ápolja a Muong Han nép és a tágabb Thuong Bang La közösség ősi kulturális örökségét. A folyó fenntartása, identitásának elhalványulásának megakadályozása és kulturális, valamint szellemi életének gazdagítása a jelenlegi és a jövő generációinak felelőssége.

Forrás: https://baolaocai.vn/ben-dong-suoi-han-post895275.html