Falvak a város szívében

A falu vénei gongozni és dobolni tanítják a fiatalabb generációt a Co Ho Cil turisztikai faluban, Cam Ly kerületben, Da Latban.

„Korábban Lac Duong város része volt, Lac Duong kerület, Lam Dong tartomány; ma Lang Biang kerület Da Latban. Sokan a városon belüli falvakhoz hasonlítják. És jogosan! Mert a város ritmusában a gongok és dobok hangja még mindig visszhangzik...” – vallotta be nekem Krajan Plin zenész, a Közép-felföld kulturális kutatója és a falu elöljárója egy be nem jelentett találkozón.

A délutáni nap hosszú árnyékokat vetett a hegyekre. A Lang Biang úton sétálva, amely Da Lat Lang Biang kerületének központjában halad keresztül, Lam Dong tartományban, az ember Dang Gia Rit, Dang Gia Det, Bon Dung, Bnoh falvakkal találkozik... Az idős Krajan Plin tágas háza a legendás Lang Biang-hegyről elnevezett főúton áll. K'Plin úr, aki a "Co Ho-Lach nép szokásjogai" című könyv és számos verses és kulturális kutatási mű szerzőjeként üdvözölt szobájában, amely egy miniatűr etnikai kultúra múzeumára hasonlít, ezt mondta: „A Lang Biang Anya-hegy lábánál fekvő falvakban élő Co Ho emberek élete más, mint a múltban. Az egynövényes rizstermesztés a múlté, átadva a helyét a kávénak, a rózsának és az epernek... amelyek magasabb jövedelmet hoznak. Már nem szokatlan, hogy a Co Ho emberek autóval járnak dolgozni vagy kikapcsolódni.” És mi a helyzet a hagyományos kultúra megőrzésével? – kérdeztem. „A Co Ho nép itt a földeken, kertekben és ültetvényeken dolgozik; éjszaka művészekké válnak. A hegy lábánál több mint egy tucat csoport játszik gong- és dobzenét a turistáknak. Ez egyben a kulturális értékek ápolásának és népszerűsítésének is egy módja a kultúra révén” – mondta K’Plin idős.

Sokszor jártam már a Lang Biang-hegy lábánál fekvő falvakban, és sok történetet hallottam az öregektől a hatalmas erdővidék változásairól. A múltban ezt a területet sűrű erdők vették körül, és hemzsegett a vadvilág; ezért minden faluban voltak képzett íjászok és számszeríjászok. Minden háztartásban voltak bivalyok és lovak, amelyek szabadon barangoltak az erdőben, és értékes kincsnek számítottak. Aztán jöttek a "lòt drà" – az alföldi piacokra tett kirándulások, és az idényjellegű "más falvakba tett látogatások" –, amelyeken keresztül értékes tapasztalatokat szereztek közösségeik építéséhez.

A kerület szívében álló tágas ház előtt váratlanul megjelent Pang Ting Sin, a Bon Dung 1 lakóövezet, a Lang Biang kerület, Da Lat párttitkára: „Régebben rengeteg szántóföld volt, de a »jóllakottságra« törekvő gondolkodásmóddal és a kizárólag rizstermesztésre való támaszkodással a szegénység továbbra is fennállt. Most minden háztartás virágot, epret, kávét, zöldséget termeszt... és sok etnikai kisebbségi háztartás milliomos lett.” A Bon Dung, ami szó szerint nagy vagy lapos falut jelent, ma egy jól karbantartott lakóövezet színes toronyépületekkel; a Dang Gia (Ja), egykor cogon fűvel borított domb, helyét a csúcstechnológiás virágok és zöldségek élénk színei, valamint a buja zöld kávéültetvények vették át. „Számtalan történet kering a múltból. Most az emberek együtt dolgoznak a kulturális értékek megőrzésén és népszerűsítésén, valamint egy civilizált városi terület felépítésén” – mondta magabiztosan a rózsamilliomos Pang Ting Sin.

A Lang Biang anyahegy lábánál fekvő falvak, amelyek ma már lakóövezetek, tűzben égnek, gongok és dobok hangja hallatszik, a t'rưng dallamai visszhangoznak a hegyekben. Ilyenkor a hegyvidéki régió fiataljai és női keverednek az utazókkal, megrészegedve az illatos rizsbortól, amelyet a gongzenét is magában foglaló kulturális csererendezvényeken kínálnak. Ma már több mint tíz ilyen cserepont található ezen a területen, amelyek számos látogatót vonzanak. Ennek a kulturális turisztikai modellnek az eredete a közel 30 évvel ezelőtt az idősebb Krajan Plin által alapított "Lang Biang Barátai" gongklubhoz kapcsolódik.

A Lang Biang kerületben, Da Latban élő Co Ho emberek kulináris kultúrája lenyűgöző.

Ma este a Krajan Druynhs Yồ Rơng gong együttese fogadja a látogatókat. Amint befejeződik a szellemek engedélyének kérésének rituáléja, gongok, dobok és bambuszsípok zengő hangjai töltik be a levegőt. Izgalom tükröződik a turisták arcán, miközben hallgatják a Cơ Ho etnikai csoport kultúrájának bemutatását, a hegyvidéki szerelmesek szerelmi történetét, amely Lang Biang legendájához kapcsolódik. Miközben személyesen játszott a gongokon és kőhangszereken több tucat turista között, Aline, egy francia nő, megosztotta: „Délkelet-Ázsia számos országában jártam már, és ez egy nagyon érdekes élmény. A felföldi emberek kultúrájának különös vonzereje van. Megosztom ezt a barátaimmal, hogy ők is megismerhessék ezt a földet.” Krajan Druynhs, a Vietnam's Got Talent második évadának döntőse elmondta: „Minden gongegyüttes itt körülbelül 20-30 főből áll, akik délutántól késő estig zenét és ételt biztosítanak a turistáknak. Mindenki ebben a helyen művész (nevet), „énekesek falujának” hívják, és az esti túlórák hozzájárultak falunk életének megváltoztatásához.”

A Lang Biang-hegy lábánál fekvő falvak mára lakóövezetekké váltak. A Co Ho Lach és Co Ho Cil népek azonban mindig megőrzik egyedi kulturális identitásukat, és alkalmazkodnak a korhoz, beleértve a gongkultúrát, a népi fesztiválokat, a hagyományos zenét, a brokátszövést és a rizsborkultúrát... „Az utóbbi időben a kulturális turisztikai tevékenységek ezen a területen mindig is vonzották a turistákat. A gongcsere-csoportok megjelenése hozzájárult a hagyományos kulturális értékek megőrzéséhez, és gazdasági értéket teremtett a turisztikai környezethez való alkalmazkodás révén” – mondta Tran Thi Chuc Quynh, a Da Lat-i Lang Biang kerület pártbizottságának titkára.

A Lang Biang-fennsíkot legendák övezik. Az ókortól kezdve a Co Ho nép főbb klánjainak, például a Pangtingnek, a Bonyónak és a Krajannak a központjának és eredetének tekintették, akik később szétszóródtak, hogy falvakat alapítsanak különböző régiókban. Ma a vörös talajú fennsík számos további klánnak és népnek ad otthont a világ különböző részeiről, sőt a világ minden tájáról is. Mintha a sors akarata hozná őket erre a legendás fennsíkra, beleolvadva e vidék kulturális áramlatába. A Bnơh C falucskában található K'Ho Coffee a természetes kávétermelési folyamatot megtapasztaló nemzetközi turisták kedvelt célpontja. „Portugáliából származunk, és a közösségi médiában értesültünk erről a helyről. Van egy kávézónk otthon, ezért szerettük volna megtapasztalni, hogy többet megtudjunk a K'Ho kávékultúráról. A hangulat itt nagyon barátságos, a kávé kiváló minőségű, a kézzel válogatott babok pedig nagyon egyediek” – mondták Daniel és Stephanie.

Egy végzetes találkozás után Joshua több mint 15 éve kötődik ehhez a felföldi régióhoz. „Az anya-hegy lábánál fekvő falu fia lettem. Itt az arabica kávé a specialitás. Rolannal dolgozom együtt, hogy segítsek a falusiaknak megalapozni a helyi kávémárkát, és kifejleszteni a Co Ho nép jellegzetes termékét” – mondta Joshua. A márka fejlesztése és a piac bővítése mellett, hogy javítsák a helyiek életét, Rolan és felesége bájos faházakat építettek a kávéültetvények között, hogy kiszolgálják azokat a látogatókat, akik szeretnének többet megtudni a kávéfeldolgozási folyamatról. Mostanra az ilyen turisztikai célpontok már nem ismeretlenek a falusiak számára, és ez egy módja annak is, hogy terjesszék e vidék szépségét a Lang Biang Világ Bioszféra Rezervátumon belül.

Portugál turisták tapasztalják meg a tiszta kávé készítésének folyamatát a K'Ho Coffee-ban, a Lang Biang negyedben, Da Latban.

Sok utat tettem meg oda-vissza a hatalmas Közép-felföldön, a Dak Bla folyó felső folyása melletti vidéktől, amely a Ngoc Linh-hegy lábánál ered, a Chu Yang Sinig, a „mennyország kapujáig”, a Mnong-fennsíkig és a Ma etnikai kisebbség B'Lao régiójáig... Ma az aszfalt- és betonutak váltották fel a „vörös földutakat”, és sok városban a falvak még mindig „becsben tartva” élnek, mint például Ako Dhong Buon Ma Thuotban; Plei Op és King Der Pleikuban; vagy a Ma falu a 3. kerületben, Bao Locban, Lam Dongban; a Co Ho Cil turisztikai falu Cam Ly kerületben, Da Latban... Ezek olyan helyek, ahol a járókelők mintha megállnának. Ott a hosszú házak még mindig az ősi fák mellett állnak, fenséges közösségi házak állnak a kék ég előtt, a tűzfény pislákol az öregek gyászéjszakáin, és a gongok és dobok hangja még mindig visszhangzik, valahányszor a faluban fesztivál van. Ott a hegyi lányok yal yau és tam pit dalokat énekelnek; Az anyák továbbra is tartják a szövőszék ritmusát, és gyógynövényes élesztővel főzik az illatos rizsbort...

Városi területeken belüli falvak – ez a kép elég ahhoz, hogy szemléltesse a Közép-felföld urbanizációs folyamatát. Ez kihívásokat teremtett az etnikai kisebbségek kulturális értékeinek megőrzése és előmozdítása terén. Dang Trong Ho, a Közép-felföld kultúrakutatója szerint: „Finomítanunk kell a kulturális fejlesztés politikáját a gazdasági fejlődésen belül és fordítva, hogy mind a gazdaságot fejleszthessük, mind az etnikai csoportok kulturális értékeit megőrizhessük. A déli Közép-felföld etnikai kisebbségeinek nagyon egyszerű mondásuk van: »Őrizzük meg, amink van«, és »építsünk új életet«, ami a hagyomány és a modernitás harmóniája.”

A Da Lat-i Lang Biang kerület Lac Duong város, Lat község (Lac Duong járás) és a 7. kerület (Da Lat város) egyesítésével jött létre. Természeti területe meghaladja a 322 km²-t, lakossága meghaladja a 40 000 főt, akiknek közel 25%-a etnikai kisebbség. Tran Thi Chuc Quynh asszony kijelentette, hogy a legendás Lang Biang-hegy lábánál fekvő földterület és a szomszédos Da Lat-i kerület egyesítése nagy fejlődési potenciállal rendelkező teret nyitott meg. Különösen a helyi etnikai kisebbségek egyedi kultúrájához kapcsolódó turizmus fejlesztése kulcsfontosságú irány.

MAI VAN BAO

Forrás: https://nhandan.vn/buon-lang-trong-long-pho-thi-post909193.html