Trükkös szavak: Egy nap börtönben, ezer év kint

Először is, beszéljünk a „börtön” szóról, amely egy kínai-vietnami szó, és a kínai 囚 (qiú) szóból származik.

A „börtön” (囚) írásjel először a Cao Wei-dinasztia idején faragott „Háromtestű kőklasszikus ” című ősi szövegben jelent meg. Ez a szöveg, más néven Zhengshui kőklasszikus vagy Wei kőklasszikus , egy kősztéle, amely a Dokumentumok Könyvét , valamint a Tavaszi és Őszi Évkönyveket őrzi kis pecsétekkel és egyházi írással.

A mai „börtön” (囚) írásjelet a Kai Shuból vették át, és egy ideogrammát alkotva két karaktert egyesít: a vi (囗: surround) és a nhan.

(人: személy). A vi (囗) karakter úgy néz ki, mint egy börtön, amelyben emberek (人) vannak bebörtönözve. Ennek a karakternek létezik egy 𡆥 írásmóddal írt változata.

Li Xueqin és Zhao Ping'an eredeti szövege szerint a börtön szó eredeti jelentése bezárni. Ez világosan kimondódik a Dalok könyvében (Dalok könyve) . Főnévként használva ez a karakter fogolyra, őrizetben tartott személyre utal (Rítusok könyve. A Holdrend) . Később a jelentést kiterjesztették „bűnöző bűncselekményére” (Han Wu története) . Ezenkívül a börtön jelentése „elfogott ellenség” (Zuo Zhuan. Xuan Gong 12. évfolyam) ; „bekerítés” ( Han könyve. Mei Cheng Zhuan) vagy „korlátozás, becsíptetés” ( Dong Nhat , Meng Jiao, a Tang-dinasztia).

Most pedig menjünk vissza az időben, hogy megismerjük a mondást : „Egy nap börtönben többet ér, mint ezer év kint”.

A 20. század első feléből származó Ho Si Minh elnök „Tu ca nguyet lieu” (Négy hónap telt el) című versében két kezdősor található: „Nhat nhat tu thien thu tai ngoai” (Egy nap börtönben, ezer év kint; A régiek szavai nem tévednek), részlet a Börtönnaplóból . Ho bácsi így mondta: „ A Nhat nhat tu thien thu tai ngoai ” egy ősi mondás, nem ő találta ki.

1914 és 1915 között Phan Chau Trinh költőt a francia gyarmatosítók körülbelül 10 hónapig raboskodták a párizsi Santé börtönben. Börtönben töltött ideje alatt verseket komponált Santé Thi Tap címmel, Quoc Ngu írással, beleértve a Nhat nhat tai tu thien thu tai ngoai című verset is. Ezt a mondatot azonban nem Phan Chau Trinh írta, mivel 1877-ben, 37 évvel korábban Taberd Constans Dictionarium anamitico-latinum (Anamit-latin szótár ) című könyvében, amelyet J. S. Theurel szerkesztett és kiegészített, szerepelt a Nhat nhat tai tu thien thu tai ngoai mondat (a „börtön” részben, 508. oldalon).

Jelenleg csak azt tudjuk, hogy a „Nhất nhật tại tửn thiên thu hàng ô ô ” mondat megfelel a kínai 一日在囚千秋在外 mondatnak, de nincs dokumentum, amely megmutatná, honnan származik ez a mondat, vagy ki írta. Csak azt tudjuk, hogy a nhat nhat (egy nap) és a thiên thu (ezer év) fogalmak a fizikai időre utalnak, és a fogoly lelkiállapotában eltelt pszichológiai időt írják le.

Japánul létezik egy „egy nap, három ősz” (一日三秋, ichinichisanshuu) nevű szólás, ami szintén a pszichológiai időre utal. Azonban a fogolytól eltérően ez a szólás a szerelmes nosztalgikus hangulatát képviseli, „egy nap olyan, mint három ősz”.

Végül el kell mondani, hogy a japánok által használt „egy nap, három ősz” kifejezés Kínából származik, konkrétan a „Egy nap anélkül, hogy látnánk egymást, olyan hosszú, mint három ősz” (一日不見,如三秋兮) kifejezésből, ami azt jelenti, hogy „egy nap anélkül, hogy látnánk egymást, olyan hosszú, mint három ősz” – a „Wang Feng” (Dalok könyve) „Thai macska” című verséből származik.

Forrás: https://thanhnien.vn/lat-leo-chu-nghia-nhat-nhat-tai-tu-thien-thu-tai-ngoai-18525041821071343.htm