Vietnámi utak

V.

          

A francia ellenállás időszakában (1945-1954) Viet Bácot egykor az „ellenállás fővárosának”, vagy költőien fogalmazva az „ezer szél fővárosának” nevezték (ahogy To Huu költő „Májusi reggel” című versében szerepel).

Azért nevezik így, mert a fővárostól, Hanoitól északra fekvő nagy Viet Bác a Viet Minh-kormány fővárosa volt, ahol a Vietnami Kommunista Párt vezetői felvázolták az irányelveket, és az egész hadsereget és népet a franciákkal szembeni ellenállásra vezették.

Lang Sontól a 4-es főút kanyarog az északkeleti lankás dombokon át Cao Bangig . A történelemkönyvekből ismerős helyek sorra tűnnek fel: That Khe, Dong Khe, Bong Lau hágó... A fák mögött, a patak mellett falvak sorakoznak, cölöpökre épített házakkal, melyek falépcsői ragyognak a kora reggeli napfényben. Lehunyom a szemem, és próbálom elképzelni, hogy pontosan háromnegyed évszázaddal ezelőtt ez az út egyet jelentett a francia ellenállás elsöprő győzelmével, az 1950-es határőrizet eredményével...

Cao Bangból lementünk Bac Kanba , Thai Nguyenbe és Tuyen Quangba. A hegyek még mindig hullámoztak a végtelen tea-dombokkal. Ha az egész Viet Bák régió az ellenállás fővárosa volt, akkor ez a hely a főváros központja volt. Dokumentumok feljegyezték, hogy a nemzeti ellenállásra való felhívás (1946. december 19.) után a Párt Központi Bizottsága embereket küldött ide, hogy válasszanak helyet a Párt Központi Bizottságának és a kormánynak. A kiválasztott hely három tartomány határvidéke volt: Dinh Hoa, Dai Tu, Phu Luong (Thai Nguyen), Cho Don, Cho Ra, Cho Moi (Bac Can), Chiem Hoa, Son Duong és Yen Son. A kilencéves időszak alatt (1945-1954) Ho Si Minh elnök és Truong Chinh, Pham Van Dong és Vo Nguyen Giap elvtársak itt dolgoztak és irányították a forradalmat.

Bong Lau-hágói Győzelmi Emlékmű a 4-es főúton.

A Khuon Tat történelmi helyszín az a hely, ahol Ho Si Minh elnök hosszú éveket töltött, és egyike a 13 helyszínnek az ATK Dinh Hoa Nemzeti Különleges Emlékhelyen. A Khuon Tat emlékhely 3 helyszínt foglal magában: Ho nagybácsi kunyhóját a Na Dinh-dombon, a Khuon Tat banyánfát és a Khuon Tat patakot. A Na Dinh-dombon található kunyhóban élt és dolgozott Ho Si Minh elnök 1947. november 20. és 1947. november 28. között, 1948. január 1. és 1948. március 7. között, 1948. április 5. és 1948. május 25. között, valamint 1954 elejétől. Az idővonalakon keresztül tekintve láthatjuk, milyen nehéz volt fenntartani a forradalmi elődök életmódját azon a helyen, amelyet az ellenállás agyának tekintenek, mind az ellenség elkerülése érdekében történő menekülés, mind a terep kutatása, a fiatal forradalmi erők irányának felvázolása során. Mégis, Ho elnök itt számos fontos dokumentumot írt alá, amelyek hozzájárultak az ellenállási háború győzelméhez és a vietnami nép nemzetépítéséhez.

A lelőhely ösvényein barangoltam. Még mindig volt ott egy árnyas banyánfa, egy röplabdapálya és egy nagy gyep. Minden délután a munkanap befejezése után Ho elnök, őrei és szolgái sport- és harcművészeti gyakorlást végeztek. Körülbelül száz lépésnyire volt a tiszta vizű Khuon Tat-patak, hullámzó sziklákkal mindkét partján, ahol Ho elnök fürdött, pihent és horgászott a stresszes munkaidő után.

Egy csésze híres zöld teát kortyolgatva Thai Nguyentől, melynek ízét az északkeleti hegyek aromája hatja át, kinéztem a hatalmas zöld teadombokra, és hirtelen eszembe jutottak a Viet Bac című vers sorai, melyet To Huu forradalmi költő írt: Emlékszel, amikor jött az ellenség, az ellenség átkutatta / Az erdőket és a sziklás hegyeket, együtt harcoltunk a franciák ellen / A hegyek vastag vassáncokká terültek szét / Az erdők beborították a csapatokat, az erdők körülvették az ellenséget / Hatalmas köd mind a négy oldalról / Földünk és egünk, az egész háborús övezet egy szívből jött...

Egyetlen nap alatt, miközben az ATK Dinh Hoa (Thai Nguyen) környékén barangoltam, képes voltam felismerni egy fővárost, amelyben ezernyi visszhang motoszkál a múltból. A több ezer évvel ezelőtti hazafias hagyományok szele visszatér, a szabadság és a demokrácia szele elfúj egy évszázadnyi, a gyarmatosítás sötétségébe merült országot, hogy az emberek többé ne legyenek rabszolgák...

Pham Xuan Hung

Forrás: https://baodaklak.vn/xa-hoi/202509/nhung-duong-viet-bac-cua-ta-ed0129f/