Azok, akik megőrzik faluik és közösségeik kultúráját.

A Quang Ninh tartományban élő 43 etnikai csoport gazdag kulturális öröksége között számos kulturális identitás halványulóban van. Szerencsére még mindig vannak olyan emberek, akik szenvedélyesen és mélyen elkötelezettek etnikai csoportjaik dalainak, dallamainak, viseleteinek és hímzett sáljainak megőrzése iránt.

Hoang Thi Vien kézműves.

A Fesztiválok Háza

A Binh Lieu város Na Lang környékén, Binh Lieu kerületben ( Quang Ninh tartomány) a helyiek jól ismerik a citera hangját, amely keveredik a Hoang Thi Vien asszony házából kiszűrődő dallamos énekléssel.

„Bárki, akinek van szabadideje, jókedvű, vagy éppen lehangolt, eljön Vien asszony házába, hogy éneklést nézzen és zenét hallgasson. Vien asszony házában minden nap fesztivál” – mutatta be nekem a Binh Lieu Kerületi Kommunikációs és Kulturális Központ egyik munkatársa, amikor elvitt Vien asszony házába.

Bár idén közel 70 éves, Vien asszony még mindig szorgalmasan dolgozik minden nap a tay nép kultúrájának gyűjtésében és tanításában, különösen etnikai csoportja hagyományos then táncaiban, a fiatalabb generáció számára.

Hoang Thi Vien kézműves szerint a then éneklés nem csupán a tartalom zenei kifejezésének egy formája, a férfiak és nők közötti interakció és udvarlás módja, hanem az ősi tay nép vallási és spirituális tevékenységeivel is szorosan összekapcsolódott. A múltban a tay családok áldozatokat készítettek, hogy meghívják a then mestereket otthonaikba, hogy rituálékat végezzenek a balszerencse elhárítására, áldásért és jó egészségért imádkozzanak az új törekvések megkezdéséhez. Idővel a then éneklés túllépett ezeken a rituálékon, és a családok interakciójának, valamint a férfiak és nők egymás udvarlásának módjává vált a Binh Lieu-i tay nép körében.

Volt idő, amikor a then éneklés azzal a veszéllyel nézett szembe, hogy fokozatosan eltűnik a Binh Lieu-i tay nép kulturális és spirituális életéből. Ennek az értékes kulturális örökségnek a megőrzése és védelme érdekében Vien asszony és más kézművesek minden szenvedélyüket és erőfeszítésüket a then éneklés közösségben való felélesztésének szentelték; segítve a fiatalabb generációt nemcsak az éneklésben, hanem az egyes dalok eredetének és jelentésének megértésében is.

Hogy az énekórák ne váljanak unalmassá, Vien asszony a tanítást falusi fesztiválokon és hagyományos ünnepeken való fellépésekkel kombinálta. Más kézművesekkel együtt arra biztatta a fiatalokat, hogy csatlakozzanak a művészeti klubhoz, segítve őket abban, hogy szeressék és büszkék legyenek nemzeti kultúrájukra.

Amellett, hogy a tay nép hagyományos kulturális szépségét átadja a fiatalabb generációnak, Hoang Thi Vien kézműves szorgalmasan új dalokat is komponál, ezáltal hozzájárulva a tay etnikai csoport then énekhagyományának művészi repertoárjának gazdagításához.

A San Chi népe Dai Ducban a Soong Co fesztivál alatt.

A falu elöljárója őrzi a "kincset" a falusiak számára.

A Tien Yen kerületben található Dai Duc község már nem egy távoli és hátrányos helyzetű terület. Az itt élő San Chi nép megtanulta a közösségi turizmus fejlesztését, családi szálláshelyek építésével. Az érintetlen természeti táj mellett a San Chi népe tudja, hogy a Dai Duc egyedi kulturális értékekkel is rendelkezik, amelyek különösen vonzóak a turisták számára.

Erre emlékezteti mindig leszármazottait és a San Chi nép fiatalabb generációját a neves kézműves, Ly Minh Sang (75 éves, Phai Giac falu, Dai Duc község). Azon kevesek egyikeként, akik még mindig kívülről tudják az arató ima rituáléjának – a Tien Yen-i San Chi nép egyik hagyományos rituáléjának – előadását, éneklését, táncát és gyakorlatait, Sang úr gyermekkora óta szenvedélyesen ápolja etnikai csoportja hagyományos rituáléit.

Phai Giac falubeli kis házában Mr. Sang így emlékezett vissza: 1986-ban elment a közösség egyik elöljárójának házához, hogy megtanuljon olvasni és írni, valamint a San Chi etnikai csoport hagyományos ének- és táncrituáléit. Három évbe telt, mire jártassá vált, és elkezdett részt venni a falusiak rituáléin. Mr. Sang fokozatosan elnyerte a falusiak bizalmát, és a falu főpapja lett. A hagyományos fesztiválok és ünnepek idején Mr. Sang az egész falu kívánságait képviseli, békéért és jó termésért könyörög.

Mr. Sang „kincsét” mutogatva lapozgatott kézzel írott könyvében, amely tele volt Soóng Cọ dalokkal. Elmagyarázta, hogy a Soóng Cọ dalok számos témát ölelnek fel: a romantikus szerelem témáit, szellemes kérdésekkel, javaslatokkal és fiatal férfiak és nők közötti játékos párbeszédekkel; az előző generációk hozzájárulását dicsérő témákat; az ősökre emlékező és azokat tisztelő dalokat; a munkát és a termelést dicsérő dalokat, valamint a négy évszakról szóló dalokat…

„Ly Minh Sang úr nemcsak az eredeti aratóima rituálé megőrzéséhez járult hozzá, hanem jelentős mértékben hozzájárult a Soong Co, a Tien Yen kerületben élő San Chi nép hagyományos éneklési stílusának megőrzéséhez is” – mondta Hoang Viet Tung úr, a Dai Duc község pártbizottságának titkára.

A Dai Duy lakói időnként látták, ahogy Sang úr a környékbeli iskolákba sétál, és a közösséggel együttműködve órákat szervez, amelyeken írás-olvasást, hagyományos etnikai táncokat, szertartásvezetés művészetét, a San Chi nép aratórituáléit és a Soong Co éneklést tanítottak…

Chìu Thị Lan kézműves bemutatja a Dao Thanh Y nép hagyományos viseleteinek hímzési technikáit.

Quang Son községben (Hai Ha kerület) mindenki ismeri a Mo Kiec faluból származó Chiu Thi Lan kézművest, aki számos pozitív hozzájárulást tett a Dao Thanh Y nép hagyományos hímzéstechnikáinak és hajkötési módszereinek megőrzéséhez és tanításához.

Mrs. Lan minden nap, munkaidőn kívül, aprólékosan dolgozik a hímzőkereténél, fürge kezei minden öltést befűznek, hogy élénk mintákat hozzanak létre a fekete anyagon.

Miután abbahagyta hímzőmunkáját, Chìu Thị Lan kézműves megosztotta: „A Dao Thanh Y nők számára a hagyományos viselet nagyon kidolgozott, számos mintával és motívummal, amelyeket kézzel kell hímezni és színben összehangolni egyedi és jellegzetes módon. Egy teljes hagyományos öltözék elkészítéséhez minden hímzőnek legalább 3 hónapra van szüksége a hímzéshez, és azoknak, akik nem ismerik, akár egy évbe is telhet. Mivel nehéz megtanulni és időigényes, Mố Kiệc faluban már nem sokan tudnak hagyományos ruhákat varrni.”

Chìu Thị Lan kézműves nem akarja, hogy a hagyományos kézművesség eltűnjön, ezért proaktívan szervez képzéseket a faluban élő nők számára. Emellett aktívan ösztönzi a fiatalokat, hogy fesztiválok, ünnepségek és esküvők alatt viseljenek hagyományos ruhákat, hogy a Thanh Y Dao viselet továbbra is jelen legyen a közösségi életben.

Olyan emberek, mint Vien asszony, Lan asszony és Sang úr, mindenki másnál jobban hozzájárultak a kulturális identitás gazdagításához, az értékes erőforrások megőrzéséhez a turizmus és a kulturális fejlődés érdekében, valamint Quang Ninh földjének és népének fenntartható fejlődéséért dolgoztak.

Forrás: https://daidoanket.vn/nhung-nguoi-gin-giu-van-hoa-ban-lang-10305310.html