Tang Dien Thuong Hai

A vietnami szótár (Nguyen Lan professzor műve) így magyarázza: „A »Thuong hai tang dia« kifejezés (kínaiul: tang: eperfa; dien: mező; thuong: zöld; hai: tenger – abból az elképzelésből ered, hogy egy eperföld néha kék tengerré változhat). Váratlan változások az életben <> Ne csüggedj az élet viszontagságaitól.”

A „Vietnami szólások és közmondások szótára” című könyv (Nguyen Lan professzor tollából) hasonló magyarázatot kínál: „A Thuong hai tang dien (szó szerint: eperföld tengerré válása, abból az elképzelésből ered, hogy néha egy eperföld tengerré válhat, és fordítva) jelentése: Az élet változásai kiszámíthatatlanok.”

E két szótárban található magyarázatok azonban tartalmaznak néhány pontatlanságot.

1. Nem arról van szó, hogy „abból az elképzelésből ered, hogy néha...”, hanem szó szerinti jelentése a természetben előforduló domborzati és geomorfológiai változások jelenségéből ered. Pontosabban, az eperfákat hordalékos talajban termesztik. A folyók és tengerek áramlása által okozott üledékképződés vagy erózió jelensége olyan területeket alakíthat át, amelyek egykor szárazföldek voltak, vízzé vagy tengerré; vagy fordítva, a tenger visszahúzódhat, utat nyitva hordalékos síkságoknak, zöld eperfáknak és termékeny földeknek.

Számos szárazföld (különösen a tengerparti területek) kialakulásának története azt mutatja, hogy ezek egykor tengerek voltak. Ebből a természeti jelenségből kiindulva az ókori kínaiak úgy hitték, hogy tízezer évente változás történik: a kék tenger eperföldekké alakul, majd tízezer évvel később az eperföldek ismét kék tengerré válnak. Ez a szó szerinti jelentés alapja.

2. Mind a Vietnami Szavak és Kifejezések Szótára, mind a Vietnami Szólások és Közmondások Szótára (Nguyen Lan professzor állítása szerint) a „Thuong hai tang dia” kifejezést „előre nem látható változásokként” magyarázza, ami helytelen. Pontosan a hullámvölgyeket, az élet főbb változásait kellene jelentenie.

A Halhatatlanok meséjében Ma Gu (神仙傳‧麻姑) története a következő részt tartalmazza: „Ma Gu azt mondta: »Amióta itt szolgálni kezdtem, háromszor láttam a Keleti-tengert eperföldekké változni. Ezúttal, Penglaiba érkezve, a víz csak körülbelül fele olyan sekély volt, mint legutóbb. Lehetséges, hogy ismét szárazfölddé válik?«”

Később a „tenger mezővé változik” kifejezést metaforaként kezdték használni a világban végbement nagy változásokra.

A Tu Thuc tündérrel kötött házasságának történetében az esküvői lakomát a Phu Lai-barlangban található Giao Quang pavilonban tartják. A selyemruhát viselő tündér ezt mondja: „Közel nyolcvanezer éve vándorolunk ezen a vidéken, és a déli tenger háromszor változott.”

A „változás” itt az élet viszontagságaira utal (Miután átéltem egy felfordulásos időszakot, a látottak nagy fájdalmat okoztak nekem – Kieu). E szerint a nagyobb változás teljesen különbözik az „életben bekövetkező előre nem látható változásoktól”.

Ezért a kínai "Chang hai tang tian" (A tengerfenék eperfölddé változik) kifejezést tömören és pontosan így kell érteni: A tengerpart eperfölddé változik; az életben bekövetkezett nagy változás szimbolizálására használják.

Hoang Trinh Son (Közreműködő)

Forrás: https://baothanhhoa.vn/tang-dien-thuong-hai-270433.htm