A digitális átalakulás erőteljes áramlatában, ahol a technológia alapvetően megváltoztatja az emberek tudáshoz való hozzáférését, a Han Nom örökség, amelyet a közösség „kulturális emlékezetének” tekintenek, az eltűnés veszélyével néz szembe.
Quy Nhon ( Gia Lai tartomány ) kutatói kínai-vietnami dokumentumok tanulmányozására utaznak Binh Dinh tartományban. FOTÓ: LAM TRUONG DINH
A Han Nom „kulturális emlékezetének” újjáélesztésének kérdését vitatták meg kutatók, adminisztrátorok és szakértők a Gia Lai Tartományi Történeti Levéltár által december 27-én szervezett „Megoldások a Han Nom kulturális örökségének megőrzésére és népszerűsítésére Gia Lai tartományban” című tudományos szemináriumon.
A Han Nom örökség: csendes, de maradandó.
A kézzelfogható történelmi helyszínekkel ellentétben a Hán Nôm (kínai-vietnami) dokumentumöröksége évszázadok óta csendben létezik, megőrizve a földhasználat visszaszerzésének történetét, a falusiasodás folyamatát, valamint a közösség lelki életét és hiedelmeit.
Tudományos szeminárium: „Megoldások a Han Nom kulturális örökség megőrzésére és népszerűsítésére Gia Lai tartományban”. FOTÓ: HOANG TRONG
Lam Truong Dinh úr, a Gia Lai Tartományi Történeti Levéltár igazgatója szerint a mai Gia Lai területe az egykori Binh Dinh tartomány és az egykori Gia Lai tartomány Közép-felföldjének átfedő kulturális rétegeiből jött létre. Az itt található Han Nom dokumentumok gyűjteménye nem nagy mennyiségű, de egyedülálló értékkel bír, élénken tükrözi a vietnami, csám és az őslakos etnikai csoportok közötti kulturális csere folyamatát.
A vietnami Quốc ngữ írás széles körű elterjedése előtt a kínai karakterek és a nôm írás voltak a tudás rögzítésének elsődleges eszközei. A császári rendeletektől, rendeletektől, földkönyvektől, családfáktól, falusi szabályzatoktól és temetési beszédektől kezdve a vízszintes emléktáblákon, kuplékon, kősztéléken lévő feliratokon és bronzharangokon át mind „emlékdarabok” voltak, amelyek hozzájárultak a kínai és a nôm írás „kulturális emlékezetének” kialakulásához minden faluban, klánban és régióban.
Lam Truong Dinh úr, a Gia Lai Tartományi Történeti Levéltár igazgatója beszédet mond a fórumon. FOTÓ: HOANG TRONG
A Quy Nhon Egyetem kutatócsoportja (Dr. Vo Minh Hai, Dr. Nguyen Cong Thanh, M.Sc. Nguyen Van Hoa) szerint a Han Nom örökség Binh Dinh tartományban igen változatos: a Tay Son és Nguyen dinasztiák királyi rendeleteitől és közigazgatási dokumentumaitól kezdve a földnyilvántartásokon, családi genealógiákon, vízszintes emléktáblákon, kuplékon, kősztélék feliratain és bronzharangokon át. Ezek közül a legkiemelkedőbb a nagyobb zen iskolák, például a Lam Te és a Lieu Quan buddhista dokumentumainak, szentírásainak és verseinek gyűjteménye.
1975 után a Han Nom (kínai-vietnami) örökség gyűjtése, kutatása és megőrzése Binh Dinh tartományban szisztematikus figyelmet kapott. Különösen a 2011 és 2024 közötti időszakban a szakosodott egységek jelentős mennyiségű dokumentációt gyűjtöttek össze, beleértve 247 királyi rendeletet és rendeletet; 1192 Han Nom dokumentumot családi genealógiákról, klánfeljegyzésekről és földbirtokokról; 105 dokumentumot kulturális emlékekről; 173 fametszetű dokumentumot; 711 Nguyen-dinasztia császári rendeletet; valamint 96 közigazgatási határtérképet a Binh Dinh tartomány kerületeiről és községeiről. Az összes dokumentumot jelenleg a Binh Dinh Tartományi Történeti Levéltárban (ma Gia Lai Tartományi Történeti Levéltár) őrzik.
A Tu Duc 29. évében (1876) kiadott királyi rendeletet a Tran család leszármazottai őrzik (Tam Quan Ward, Gia Lai; korábban An Nhon város része, Binh Dinh tartomány). FOTÓ: GIA LAI ARCHÍVUM KÖZPONT
Királyi rendeletek - a földterületek visszanyerésének jele.
A nyugati Gia Lai régióban (korábban Gia Lai tartomány része) Dr. Luu Hong Son (a Pleiku Múzeum munkatársa) kijelentette, hogy 11 falusi közösségi házban 26 isteni státuszt adományozó királyi rendelet maradt fenn Tu Duc uralkodásától Bao Daiig. Ezenkívül körülbelül 20 érdemes személyeknek szóló királyi rendeletet őriznek olyan régóta fennálló családok magánotthonaiban, mint a Nguyen, Tran, Van és To családok.
Az isteni státuszt adományozó királyi rendeletek főként két szomszédos településre koncentrálódnak Gia Lai keleti részén (korábban Binh Dinh tartomány), beleértve 15 rendeletet An Khe 7 falujában és 11 rendeletet Dak Po 4 falujában, amelyek 13, a császári udvar által hivatalosan elismert istenséghez kapcsolódnak.
Egy kínai-vietnami dokumentum látható a Gia Lai Tartományi Történeti Levéltárban.
FOTÓ: HOANG TRONG
Az érdemes személyeket tiszteletben tartó császári rendeletek gyűjteménye, különösen An Khe-ben koncentrálódva, Gia Long és Bao Dai uralkodásának időszakából származik, tükrözve e klánok szerepét a katonai , közigazgatási és társadalmi tevékenységekben a Nguyen-dinasztia alatt. Ez a kínai-vietnami örökség értékes forrása a migráció, a falualapítás és a Kinh nép lakóterének Gia Lai-fennsíkon való terjeszkedésének történetének tisztázásához.
Digitalizáció: lehetőség, de nem varázspálca.
Felbecsülhetetlen értéke ellenére a kínai-vietnami örökség számos kihívással néz szembe: a forró és párás éghajlat, a rovarok, a korlátozott megőrzési feltételek és a nem megfelelő közvélemény-kutatás számos dokumentum romlásához vezet. Még aggasztóbb a megőrzés és a népszerűsítés közötti szakadék. Amíg a szövegeket nem „fejtik” meg a mai nyelveken, ez az örökség a szűk szakterületre korlátozódik.
A szemináriumon a szakértők egyetértettek abban, hogy a digitális technológia alkalmazása elkerülhetetlen irány a Han Nom örökség újjáélesztéséhez, de a digitalizálás nem "varázspálca". Dr. Vo Minh Hai javasolta egy speciális digitális könyvtár létrehozását a Han Nom buddhista dokumentumaiból és a Binh Dinh hagyományos operából; egy digitális örökségtérkép tervezését, amely integrálja a GIS-t és az AR-t az oktatás és a kulturális turizmus szolgálatában; egy mesterséges intelligencia projekt megvalósítását a Han Nom felismerésére, átírására és fordítására; valamint YouTube-csatornák és podcastok fejlesztését, amelyekkel modern nyelveken mesélhetik el az örökség történeteit.
Dr. Vo Minh Hai (Quy Nhon Egyetem) beszédet mond. FOTÓ: HOANG TRONG
Dr. Nghiem Ky Hong, az Állami Levéltár és Irattár korábbi igazgatóhelyettese beszél a szemináriumon. FOTÓ: HOANG TRONG
A Quy Nhon Egyetem kutatói egy csoportja egy „Összekapcsolt Han Nom Tudásközpont” modell felépítését javasolta, amelyben a Quy Nhon Egyetem játssza az akadémiai mag szerepét, míg a múzeumok, könyvtárak és levéltárak a forrásanyagok tárolásának központjaiként szolgálnak. E modell szerint az összekapcsolódás túlmutat az adatmegosztáson, és magában foglalja az egységes leltározási folyamatokat, a megőrzési prioritások meghatározását, az anyagok digitalizálásának és leírásának szabványosítását, a hozzáférési jogok megadásának mechanizmusait, valamint a nyilvánosság számára készült termékek fejlesztését. Ez fokozatosan kihozza a Han Nom örökséget a „zárt tárolásból”, és közelebb hozza a társadalmi élethez.
Eközben Dr. Nghiem Ky Hong, az Állami Levéltár és Irattár korábbi igazgatóhelyettese úgy véli, hogy hamarosan véglegesíteni kell az adományozott dokumentumok gyűjtésére, jutalmazására és értékelésére vonatkozó politikai mechanizmusokat; meg kell erősíteni a minisztériumok és ügynökségek közötti koordinációt; és szakértői csoportokat kell létrehozni a kínai-vietnami dokumentumok fordítására, restaurálására és közzétételére…
Forrás: https://thanhnien.vn/danh-thuc-bo-nho-van-hoa-han-nom-trong-thoi-dai-so-185251227170621579.htm
Hozzászólás (0)