Hogy az altatódal örökké élhessen.

A Bang Thanh község Khuoi Le falujában a több mint hatvan éves Hoang Thi My asszony még mindig ápolja az altatódalok éneklésének szokását, amikor unokáira vigyáz, vagy szabadidejében. Gyermekkora óta ismeri az altatódalokat, mivel édesanyjától és anyai nagyanyjától tanulta őket. Ma, amikor sok fiatal már nem tudja, hogyan kell tay nyelven altatódalokat énekelni, ő lett a falu altatódalainak őrzője és tanára.

Ms. My altatódalokat tanított a falu fiatalabb generációjának.

Az altatódalok megőrzése a falvakban.

Ms. My nem az egyetlen a faluban, aki ismeri az altatódalokat, de talán ő őrizte meg a legtöbb régi tày-i altatódalt. Számára az altatódalok nem csupán szokások, hanem kulturális identitásának részei, folytatva a nagyszüleitől és szüleitől örökölt hagyományos értékeket. Valahányszor a karjában tartja az unokáját, vagy szabadidejében, altatódalok töltik meg kis cölöpházát, hogy összekapcsolják az egyik generációt a másikkal.

„Régebben anyukám a hátán cipelt, és ringatózott, amíg altam munka közben. A testvéreim is ugyanezt tették; őket is a hátán cipelte, és azokat a szívhez szóló altatódalokat énekelte. Később az unokáim is elmélyedtek ezekben az altatódalokban. Annyiszor hallottam őket, hogy már ismertem, emlékeztem rájuk, és magam is énekeltem őket” – mesélte Mrs. My.

A nyugodt délutánon altatódalok visszhangoztak, hol halkan, hol gyorsan, mint a fáradhatatlan léptek a mezőn, magukkal hozva az egyszerű, mégis mély élettörténeteket. Ezek az altatódalok nemcsak a gyerekek nyugodt alvásában segítettek, hanem a munkáról, a családi szeretetről és a természet iránti háláról is tanúskodtak.

My asszony elmesélte, hogy a régi Tay közösségben minden altatódal nemcsak a gyermek elaltatására szolgált, hanem anyák és nagymamák egyszerű álmait is tartalmazta. Ezek az álmok a bőségről, rizsföldekről, bivalyokról és rizsszürettel és -zúzással töltött délutánokról szóltak. Ezek az altatódalok olyan dalokat tartalmaztak, mint:

„…A selyemhernyók megtöltik a ruhám mindkét oldalát/A verebeknek hét tojásuk van/Az egyik pelenkát mosni megy/A másik főzni megy, miközben várja, hogy anya hazaérjen…”

Az altatódalok tehát nem csupán a gyermekek elaltatására szolgálnak, hanem az oktatás egyik formáját is jelentik. A bölcsőtől kezdve megtanítják őket élni, szeretni és becsülni az élet értékeit. Ezek a dalok egyszerűek lehetnek, de értékes tanulságokat tartalmaznak, amelyeket kifejezetten a gyermekeknek szántak.

My asszony fellépett a szellemi kulturális örökség „A tay nép altatódalokból álló népi előadóművészete Giao Hieu községben” (ma Bang Thanh község) elnevezésű díjának átvételi ünnepségén.

A „három nem örököse” és az örökség megőrzésének útja.

Az utóbbi években az altatódalok ritkábban fordulnak elő. Sok gyereket már nem altat el a nagymamája vagy az anyja. Ehelyett telefonjuk és televíziójuk van. Mrs. My aggódott emiatt: „Senki sem emlékszik, senki sem énekel. Az altatódalok elvesztése a gyökereink elvesztését jelenti.” Ezért úgy döntött, hogy tanítja őket. Papír nélkül, tanterem nélkül. Mindenkit tanított, aki tanulni akart, néha otthon, néha az udvaron, sőt, még a földeken dolgozva is. Az emberek „a három nem örökösének” nevezték: nincs szükség képzésre, nincs kíséret, és nincsenek titkok.

A nagymamák által énekelt altatódalok nemcsak a tanítási órákon hallhatók. Különleges alkalmakkor is jelen vannak – például a kisgyermekek első hónapos ünnepségén.

Hoang Dinh An, a Na Hin faluból származó Hoang Van Su úr fia egy hónapos születésnapja alkalmából a család meghívta My asszonyt, hogy énekeljen altatódalt az ünneplésre. A cölöpház, tele rokonokkal a család mindkét ágáról, My asszony a karjában tartotta a babát, hangja halk, mint a suttogás:

„Altatódal… gyermekem… aludj/Aludj mélyen/Ezen a kedvező napon, viszlek, hogy eladjam a könnyeidet/Hogy mostantól biztonságban legyél/…Nőjjön fel gyorsan az unokánk/Minden nap olyan magasra nősz, mint egy banyánfa…”.

Még most, idős korában is, Mrs. My továbbra is szokott altatódalokat énekelni. Néha az unokáinak énekel, néha régi emlékeket idéz fel. Lelkesen tanítja azokat, akik tanulni akarnak. Azt mondja: „Amíg emlékezem, énekelek. Amíg vannak, akik hallgatnak, tanítok.” Ez önmagában elég ahhoz, hogy megőrizzük a falu kulturális hagyományait…

Ezekkel az értékes értékekkel 2023. június 1-jén a Kulturális, Sport- és Turisztikai Minisztérium felvette a Giao Hieu község (ma Bang Thanh község) tay népének altatódalait a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Listájára.

Forrás: https://baothainguyen.vn/van-hoa/202507/de-loi-ru-con-mai-0a0199e/