Őrizd meg a nevet száz évig

Lady Thu Bon Fesztivál Trung Phuoc városában. Fotó: MINH THONG

1. Huannak hívják, több mint negyven éve él távol otthonról. Pályafutását Vung Tauban kezdte, valószínűleg az elmúlt tíz évben, amikor az élet stabilizálódott, gyakran visszatért szülővárosába. Úgy tűnik, az öregedés közeledtének előérzete késztetést adott arra, hogy gyakrabban térjen vissza.

A délről küldött, a helyi újságnak szánt cikkekben – melyeket Nguyễn Dai Buong írt alá – homályos, homályos, de tartós nosztalgiát olvasok. A Dai Buong az a név, amellyel a Thu Bon folyó felső részén élő 50 éves és idősebb emberek nevezik falujukat.

Úgy tűnik, csak nekik van elég tapasztalatuk ahhoz, hogy megőrizzék a Thu folyó bal partján fekvő Dai Buong falu emlékét – ahol 13 egymást szerető család „iker őszibarackkertjéről” szól a történet, akik zöldségekkel és gyümölcsökkel építették fel a Dai Binh falut.

A Dai Binh, a nom nevén Dai Buong, Quang Nam legrégebbi falvainak régi neve. 1602 óta, miután Nguyễn Hoang úr megalapította Quang Nam fellegvárát és felosztotta a falvak, községek és körzetek rendszerét, léteztek Dai Buong és Trung Phuoc falvak is.

Falufesztivál Trung Phuocban. Fotó: MINH THONG

A Dai Buong vagy a Dai Binh valójában ugyanaz, de azok az emberek, akik sokáig távol voltak otthonról, még mindig magukkal viszik szülővárosuk nevét gyermekkorukból.

A folyónak ezen az oldalán található Trung Phuoc falu, amelyet ma városnak neveznek, egy olyan piaccal rendelkezik, amely régebbi, mint maga a falu. A folyó két oldalán fekvő Dai Binh és Trung Phuoc falvak évszázadok óta zűrzavar és szétválás áldozatai.

Csupán egy komp és egy hídnyira a falusiak modora más. Trung Phuoc lakói gyors észjárásúak és ravaszak a Nong Son szénbánya ipari életmódja, a városokból evakuált emberek városi életmódjának hatása, valamint a föld közepén található piac miatt – ahol a Ty, Se és Duoi Chieng forrásokból származó termékeket lehet beszerezni, hogy azokat lefelé szállítsák, és a Hoi Anból felfelé tartó komppal halszószt lehet kapni.

A dai binh-i emberek szelídek és lassan beszélnek. A dai binh-i lányok Quang Namban szépségükről híresek. De a trung phouc-i nők találékonyak és rátermettek.

Több mint 15 évvel ezelőtt, amikor Nong Son kerületet létrehozták, még Quang Nam lakói sem ismerték ezt a helynevet. De amikor azt mondták nekik, hogy a kerületben található Dai Binh falu, Trung Phuoc és a Nong Son szénbánya, úgy tűnt, mindenki tudja.

Figyelnek, mert a „Que Son, a szerelem szülőföldje” című dal lélekkel teli dallamában Dinh Tham zenész és Ngan Vinh költő megemlíti a „Trung Phuoc komp” nevét. Hasonlóképpen, a távoli emberek is ismerik Dai Binh falut, mert hallottak már a Quang Nam szívében található „miniatűr déli faluról”.

Mivel a művészet és a média szempontjából a Trung Phuoc, a Dai Binh magasabb státuszt kap, mint a földterület földrajzi elhelyezkedése a térképen.

2010.04.06. 15:00 — Trung Phuoc - Dai Binh kompterminál. Fotó: XH

2. Egy fiatalember helyek és falvak nevéről beszélt, és ezt kérdezte: „Hány olyan név van Hanoiban és Saigonban, amely már nem szerepel a térképen, mégis halhatatlan az emberek szívében?”

Nem veszett el, mert a nevek nem léteznek az emberek korlátozott emlékezetében, hanem olyan üledékek, amelyek spirituális értékeket ölelnek fel. Már nem adminisztratív dokumentumokban, hanem irodalmi oldalak, versek és dalok közepén lesznek.

Már nem a mindennapi életben, hanem a kutatási folyamatokban, az emberi emlékezetben öröklődik generációról generációra azáltal, hogy megnevezi a szeretett dolgokat, például a gyermekneveket, a kreatív álneveket... Még a régi falunevet is átviszik az új települések elnevezésére. Megkettőzik hazájukat a menedékhelyeken...

Várhatóan idén júliusban Nong Son kerület egyesíti közigazgatási egységeit – visszatérve Que Son kerület nyugati részéhez. A Trung Phuoc város nevet minden bizonnyal megtartják, a Dai Binh, Trung Phuoc 1, Trung Phuoc 2 tömbökkel együtt... Ami a Nong Son nevet illeti, az valószínűleg "halhatatlan" lesz az emberek szívében a Nong Son szénbánya és a Nong Son híd neve miatt.

Nguyen Dai Buong bácsi azt mondta, hogy 1963 körül ő és az apám is a Dong Giang Középiskola, a mai Hoang Hoa Tham Középiskola ( Da Nang város) diákjai voltak.

A következő években heves háború dúlt, és mindkét család követte az emberek áradatát, hogy a Hoang Van Thu különleges övezetbe evakuálódjon – amely ma már Que Loc, Que Trung, Que Lam és Que Ninh négy községét foglalja magában.

Az olyan városi területekről, mint Da Nang, Hoi An és a szomszédos síkságok, evakuált emberek mind Trung Phuoc és Dai Binh környékén maradtak. A felszabadulás után sokan visszatértek a városba, de a legtöbben úgy döntöttek, hogy Trung Phuocban maradnak, beleértve a nagyszüleim családját is.

Dai Binh faluban ma már sok család telepedik le külföldön vagy él nagyvárosokban. Csendben „kivándoroltak”, mivel a föld történelme szívesen fogadta a menekültek áradatát. De a múlttal ellentétben magukkal hozták annak a földnek a nevét, amely őseiket menedékül szolgált, létrehozva a Dai Binh falu Tran és Nguyen klánjait egy idegen földön...

Forrás