"Ingyenes" angol órák Khanh Thuongban

A Khánh Thượng-domb (Ba Vì, Hanoi) felénél álló ház aranyteteje alatt az elmúlt évben rendszeresen kivilágított egy kis angol osztály. Hằng Luna tanárnő és két lánya szeretettel és türelmesen irányítva minden gyermek kiejtését, nemcsak a Mường etnikai kisebbséghez tartozó gyerekeknek segítettek magabiztosan helyesen kiejteni a szavakat, hanem csendben beléjük csepegtette az önálló tanulás örömét is, lehetővé téve számukra, hogy saját jövőjüket teremtsék.

A várostól Hoi An háztetőiig, félúton a dombon.

Khanh Thuong Hanoi Ba Vi községének legeldugottabb hegyvidéki területe. Az utóbbi években ez a hely egy lenyűgöző fordított migrációnak volt tanúja. Ez a Lang Gao csoport megjelenése, egy képzett emberekből álló közösség, akik elhagyták a városi élet nyüzsgését és nyomását, hogy itt éljenek, a természettel harmóniában lévő életmódot választva, és gyermekeiket az önállóságra nevelve. Köztük van Nguyen Thi Thu Hang (közismert nevén Hang Luna) családja is.

Mielőtt Khánh Thượngba költöztek, Ba Vì, Hằng és férje stabil életet éltek Hanoiban, amit sokan irigyeltek: magas jövedelem, könnyen hozzáférhető járművek és drága kétnyelvű iskolákba járó gyerekek. A siker mögött azonban nyugtalanító űr húzódott.

Hang asszony őszintén mesélt a költözés előtti pszichológiai válságáról: „Amikor a városban éltünk, mindketten a férjemmel reggeltől estig munkával voltunk elfoglalva, így nagyon kevés időnk maradt a gyerekeinkkel való foglalkozni. Egy hatalmas kiadásokkal teli rendszerben élve állandó félelem vett körül: féltem, hogy elveszítem az állásomat, féltem, hogy nem lesz bevételem, és ezért instabil lesz az életem, féltem a betegségektől, mivel naponta ki vagyok téve a sok rákos megbetegedésnek az orvosi projektek miatt. Amikor rájöttem, hogy a mentális állapotom gyenge, és mindig bizonytalan vagyok, a férjemmel megbeszéltük, hogy egyszerre otthagyjuk a munkahelyünket, hogy kilépjünk a komfortzónánkból, és egy tágasabb, természetközelibb életkörnyezetet találjunk.”

Egy barátja ajánlotta a Rice Village csoportot és az érintetlen Khánh Thượng környéket, ahol a rokon lelkek vigaszt találnak egymásban, ami arra késztette a családját, hogy mindössze egyetlen látogatás után úgy döntsön, hogy végleg odaköltözik. Mióta Khánh Thượngba költözött, egészsége és hangulata jelentősen javult. A súlyos, 4,5 fokos rövidlátásból és az irodai dolgozókra jellemző krónikus nyak- és vállfájdalomból a munkával és a Ba Vì napsütésében és szélében kertészkedő élet segített neki annyira felépülni, hogy már nincs szüksége szemüvegre.

A Khanh Thuongban található, messziről látható Hoi An stílusú ház Nguyen Thi Thu Hang asszony családjához tartozik.

Jelenleg meleg sárga falú, Hoi An-i stílusú házuk szerves részévé vált a falunak. A család a feleség online angoltanári munkájából tartja fenn az életét, míg a férj a kerttel foglalkozik és személyesen teszi teljessé a lakóteret. Két lányuk is jelentős változásokon ment keresztül, elhagyva a város drága magániskoláit, hogy a házuk közelében lévő falusi iskolába járjanak. A két lány gyorsan alkalmazkodott új életükhöz, napközben falusi iskolába járnak, és segítenek szüleiknek a kertészkedésben és a házimunkában, esténként pedig önállóan vesznek részt az amerikai otthonoktatási programban.

Ms. Hang a családja zöldségeskertje mellett.

A széljárta dombok között békésen és nyugodtan telik ennek a négytagú családnak az élete. A városi élet nyüzsgésétől és nyomásától mentesen, a Khánh Thượngban töltött idő visszaadta a lelki békét, és gyermekeiknek teljes értékű, természetközeli gyermekkort biztosított.

Miután békére lelt ebben a földben és népében, Hang asszony úgy döntött, hogy tudással hálálja meg ezt a földet. Házában egy tágas és jól felszerelt helyiséget szentelt arra, hogy ingyenes angoltanfolyamot nyisson a Muong falu gyermekeinek.

Hang asszony mélyreható kutatást végzett az amerikai tantervvel kapcsolatban, és személyesen dolgozott ki egy szisztematikus tananyagrendszert, a legfontosabb alaptól kezdve: a pontos kiejtéstől.

A tudás elvetésének és az édes jutalom learatásának útja.

Annak ellenére, hogy francia szakon szerzett diplomát a Vietnámi Nemzeti Egyetemen, Hanoiban, Hang asszony évek óta az angolt használja elsődleges munkaeszközeként. A többnyelvű környezetben szerzett folyamatos gyakorlati tapasztalata segített neki felismerni a pontos tanulási módszerek alapvető fontosságát már a kezdetektől fogva. Alaposan kutatta az amerikai tantervet, és személyesen dolgozott ki egy szisztematikus tanulási rendszert, amely a legfontosabb alaptól, a pontos kiejtéstől indul ki.

Rendszeresen, minden hétfőn és csütörtökön délután, közvetlenül iskola után, a gyerekek izgatottan hívják egymást, hogy menjenek fel a dombra és gyűljenek össze Ms. Hang aranyházánál. Az osztály létszáma mindig stabil, 12-15 fő. A legnagyobb kihívást a felföldi osztály számára az jelenti, hogy a diákok szájának formáját és hangját erősen befolyásolja a helyi dialektus; a torkuk merev, így a kiejtésük gyakran elmosódott.

A tágas tanterem

A probléma megoldására Hang asszony két lánya – a városból származó, erős angol nyelvtudással rendelkező gyerekek – felbecsülhetetlen értékű segítővé váltak. A két nővér tanársegédként működött, közvetlenül kijavítva a fiatalabb diákok kiejtési hibáit és szájforma-hibáit, miközben részt vettek a házi feladatokhoz készült mintavideók forgatásában is. A kortársak társasága segített áthidalni a szakadékot az osztályteremben.

Hang Luna asszony és két lánya kitartása pontosan egy év elteltével bámulatos változást hozott. A múlt tétova, pötyögős beszédét mostanra pontos és tiszta angol kiejtés váltotta fel.

Hang asszony második lánya segít a fiatalabb testvéreinek a házi feladataikban.

A harmadikos diák, Dinh Ngoc Diep életútja figyelemre méltó történet. Egy gazdálkodó családban nőtt fel, ahol egyik szülő sem beszélt angolul, Diep beszédhibája és erős regionális akcentusa miatt nagy bizonytalansággal érkezett iskolába. Egy hegyvidéki régióból származó, soha nem idegen nyelvvel találkozott gyermek kiejtésének javítása valóban kihívást jelentett.

Hang asszony így emlékezett vissza: „Eleinte rendkívül nehéz volt tanítani ezt a gyereket, mert nagyon nehezen tudta megváltoztatni a szokását, hogy nagyon informálisan ejtette ki a szavakat. Hosszú ideig azt ismételgette, hogy »iskola«. Eleinte, valahányszor a táblához állt, először feltűrte az ingujját, majd a nadrágszárát, nagyon félénken. De türelmesen bátorítottam. Diệp édesanyja, bár nem tudott angolul, otthon szorosan támogatta, követve a tanár utasításait. Hat hónapnyi erőfeszítés után Diệp legyőzte saját korlátait. Most már képes angolul könyvet tartani és nagyon jól olvasni, magabiztosan folyékonyan beszélni az osztály előtt.”

Ngoc Diep, kezében egy könyvvel, magabiztosan állva az osztály előtt, megosztotta: „Korábban nagyon ideges voltam, amikor felálltam. Ms. Hang útmutatásának és az idősebb lányok segítségének köszönhetően, akik korrigálták a számmozgásaimat, most már helyesen tudok olvasni, és már nem félek. Nagyon jól akarok tanulni.”

Klip: Dinh Ngoc Diep diák bemutatkozik és megosztja érzéseit Hang Luna tanárnő angol nyelvórájáról.

Egy másik, ugyanilyen megható történet Dinh Van Phué, egy másodikos diáké. Phu otthona a falu mélyén található, 4 kilométerre Hang asszony osztálytermétől. Családja keményen dolgozik a mezőgazdaságban, de Phu édesanyja progresszív gondolkodású, és azt szeretné, ha fia megfelelő oktatásban részesülne, hogy később lehetősége legyen szembenézni a világgal. Az elmúlt tanév során, a napsütéses vagy az esős, csúszós napoktól függetlenül, Phu soha egyetlen órát sem hiányzott, és mindig elkészítette a házi feladatát.

Hang asszony érzelmesen szólt fiatal tanítványáról: „Phu figyelemre méltó fejlődést ért el kemény munkájának és elszántságának köszönhetően. Édesanyja nagy odaadásának és komolyságának köszönhetően úgy döntöttem, hogy hosszú távon tanítom és támogatom őt.”

A szabad osztály nevelésfilozófiája.

Hang Luna asszony oktatási modelljének mélysége nem a „szabad” szóban rejlik, hanem a fegyelemben és az önbecsülésben. Számára az angol az elsődleges vonzerő, ami a gyerekeket az órákra vonzza. De amit az óráin keresztül szeretne ezekbe a hegyvidéki régiókból származó gyerekekbe belecsepegtetni, az az önálló tanulás képessége, az önmaguk iránti felelősségtudat és a kitartás, hogy a dolgokat a végéig végigvigyék.

Nem fogadja el azt a gondolkodásmódot, hogy „bármi szabad, mivel ingyenes”. Szigorú szabályokat állít fel: ha a diákok nem teljesítik a feladatokat, vagy megszegik a fegyelmi előírásokat, megkéri őket, hogy hagyják abba az iskolába járást. Sőt, Ms. Hang már több diákot is kirúgott, mert nem teljesítették a kötelezettségeiket.

Ez a filozófia egy mélyreható életleckét tartalmaz, amelyet át akar adni a felföldi gyerekeknek: „Azt akarom, hogy megértsétek, hogy semmi sem jön magától és ingyen ezen a világon. Minden eredményt erőfeszítéssel, verejtékkel és önerőből kell elérni. A támogatás elfogadása nem jelenti azt, hogy jogod van gondatlannak lenni a saját jövődet illetően.”

A tudás átadása mellett ügyesen beépítette az önállóságról és a kölcsönös támogatásról szóló leckéket az óráiba. Ahogyan Lang Gao falu közössége egymásra támaszkodik a rizsszüret, a földimogyoró-ültetés és a virággyűjtés során, Hang asszony azt is megtanítja a gyerekeknek, hogyan osszák meg a tudást, mint egy szép életformát. Új gondolkodásmódot csepegtet beléjük: az angol nyelvtudás nem a hencegésről szól, hanem arról, hogy az angol a legjobb eszköz, a kulcs ahhoz, hogy magabiztosan kilépjenek a falujukból, és hozzáférjenek a világ tudásához.

Ahogy a délutáni óra a végéhez közeledett, a gyerekek izgatottan csacsogtak, miközben leereszkedtek a dombról, hogy hazamenjenek. Egy év után Hang Luna asszony osztálya a falu ismerős részévé vált. A tudás átadása mellett a tanárnő komolysága és szeretete csendben segítette a gyerekeket abban, hogy nap mint nap változzanak, erősebbé és önállóbbá téve őket az előttük álló úton.

Forrás: https://phunuvietnam.vn/lop-hoc-tieng-anh-0-dong-o-khanh-thuong-238260520155856382.htm