A sziget százoszlopos közösségi háza

A Hong Ngu kerületben ( Dong Thap ) található Long Hau falucskában található Long Khanh közösségi házat Tu Duc király 1852. november 29-én Thanh Hoang címmel tüntette ki. Mivel azonban egy szigeten található, a föld instabil, a közösségi házat sokszor át kellett helyezni. A vízszintesen lakkozott deszkák, a párhuzamos feliratok és az ősi tárgyak fokozatosan elhasználódtak és elvesztek.

A közösségi háznak több mint 100 oszlopa van.

4 áthelyezés

A Minh Mang 1836-os földnyilvántartása szerint (Nguyen Dinh Dau kutató fordítása és jegyzeteivel ellátva) Long Khanh falu egykor két régióban helyezkedett el: Cha Va Chauban és Tan Du Chauban, amelyek An Thanh községhez, Dong Xuyen kerülethez tartoztak. Cha Va Chau a Cha Va szigetecske, egyes dokumentumok Do Ba szigetecskeként tartják számon, Tan Du Chau pedig Tan Du szigetecske. Abban az időben a szigetecske földje többnyire „vu dau tho” volt, ami édesburgonya és bab termesztésére szolgáló földet jelentett. Az 1909-ben nyomtatott Nam Ky phong tuc nhon vat dien ca című könyvben Nguyen Lien Phong ezt írta: „A Tan Du szigetecske olyan szép/A Ba Tu selyem hírneve régóta híres/A falu becsületes emberei/Az édesburgonya és bab termesztésének szakmája eleganciával és nemességgel teli”.

Úgy tűnik, hogy Tan Du vagy Tan Du névből mára csak a Dau Lao helynév maradt fenn Long Phuoc falucskában, Long Khanh A községben. Ami a Cha Va szigetecske nevét illeti, Ho Thanh Son úr (aki Long Huu falucskában, Long Khanh A községben lakik), az előd leszármazottja, aki megnyitotta ezt a földet, azt mondta, hogy nagyapja mesélte neki, hogy abban az időben egy csoport Cha Va nép telepedett le a szigeten, majd később egy másik helyre költöztek. Nem világos, hogy a Cha Va nép a déli szigetek lakosai vagy a középső régióból bevándorolt ​​Cham nép volt-e. Son úr szerint a falu megalapításakor közösségi házat is építettek, de eleinte ideiglenes bambuszból és levelekből.

A közösségi háznak több mint 100 oszlopa van.

Bay Khung úr, a Long Khanh Közösségi Ház Igazgatótanácsának tagja szerint a régi közösségi házat 1800 körül építették Long Thai faluban. A környékbeli földcsuszamlások miatt Giong Sao-ba, a mai Long Thanh A faluba kellett áthelyezni. Mivel a közösségi ház egy nyílt mező közepén található, ami megnehezíti a közlekedést, és a dombos vidéken a száraz évszakban nincs víz, Huong Ca Nguyen Nhu Lang úr megbeszélte a falusiakkal, hogy a közösségi házat Long Phuoc faluba, Dau Lao területére költöztessék. 1908-ban a falusiakkal együtt elkezdték a közösségi ház nagyobb léptékű újjáépítését, amely 1911-ben fejeződött be. Az új közösségi ház összesen 114 rózsafából és tömör fából készült oszloppal rendelkezik, a falak pedig téglából és habarcsból készültek.

2009 végén Long Phuoc falu lakói számos repedést fedeztek fel a földön Dau Lao környékén. A helyi önkormányzat mozgósította a fiatalokat, hogy több tucat háztartást biztonságos helyre költöztessék. Akkoriban a Long Khanh közösségi házat nemzeti építészeti és művészeti ereklyének ismerték el. De közvetlenül az elismerés után hirtelen földcsuszamlás történt a közösségi ház közelében. A kerítés és a kétszáz éves fák a folyóba dőltek. Ezért a közösségi házat sürgősen le kellett bontani és újra áthelyezni. Mivel az út akkoriban nehézkes volt, és több mint 4 km-re volt, az embereknek traktort kellett használniuk, hogy az oszlopokat és a gerendákat az új helyre vonszolják.

Az istentisztelet megrövidül

Az új közösségi házat több mint 1,2 hektáron építették újjá, ami a környék többi közösségi házához képest a legnagyobb terület. A lépték és a méret ugyanaz maradt, mint a régi közösségi háznál, 14 méter széles, több mint 50 méter hosszú, és egy további folyosóval körülötte. Néhány pillért és gerendát cementtel kellett kicserélni, mert a régi faanyag korhadt volt. A tetőn lévő díszes kerámiamunkák az áthelyezés során megsérültek, és azonosakkal kellett pótolni őket. A régi modell szerinti jin-jang csempéket is megrendelték és hozzáadták.

Long Khanh Közösségi Ház

A közösségi ház tetejét átfedő teraszok és öblök építészeti stílusában tervezték. A tetőn két sárkány domborműve látható, amint egy gyöngyért küzdenek, alatta egy paraván látható, amelyen egy Long Khanh ősi templom vízszintes deszkáján legelésző szarvascsordát ábrázoló festmény látható. A tető sarkait sárkányfejek díszítik. A belső térben 4 fő rekesz található, amelyek mindegyike a harcművészeti területhez kapcsolódik. A padló csempével burkolt. A restaurálás után a közösségi ház újjáépítette a harcművészeti színpadot is, és egy meglehetősen nagy vendégházat épített hozzá.

A sok költözés miatt – a régi közösségi ház színpadának kivételével – a közösségi ház belsejét új bútorokkal kellett feldíszíteni és berendezni. A főbejáratnál párhuzamos vietnami nyelvű mondatok sorakoztak, a lépcsőn pedig egy tábla foglalta össze a rendelet tartalmát, hogy mindenki megismerhesse.

Az oltár előtt egy ősi oszlopsor áll. A fő szentély előtti néhány oszlopon sárkányok és restaurált párhuzamos mondatpárok láthatók, mindegyik vietnami felirattal kínai karakterek mellett. Valami ilyesmi: „A főkapu fogadja a zarándokokat/A belső palota ünnepélyes és az isteneket szolgálja/A hegyek és folyók szépek és harmonikusak/A haza békés és áldást hoz”.

A közös ház kapuját hárombejáratú kapu stílusában építették újjá.

Az istent imádó harangot sárkányok és minták díszítik. A harang alatt egy teknős és egy darupár áll, akik a szolgálatot teljesítik. Az istentisztelet is sokkal rövidebb, mint korábban. Mindkét oldalon a bal és jobb oldali oltárok, valamint az ősök és leszármazottak oltárai találhatók. A népi hiedelmek szerint az isteneknek saját lakhelyük van, például egy templom, ahol Bach Ma eunuchot, a Föld Úrnőjét, a Tigrisistent imádják...

Bay Khung úr elmondta, hogy a közösségi házban sok füstölő található, de ezeket csak az istentiszteletek alatt mutatják ki. Általában el kell rejteni őket a lopás veszélye miatt. A közösségi ház kapujának régen csak két oszlopa volt, amelyeken egy cégér volt. Az áthelyezés és a felújítás után a kormányzat vette át az építését a Hanoiból hozott Kulturális, Sport- és Turisztikai Minisztérium tervei alapján. A régi közösségi háznak csak egy kapuja volt, nem háromajtós stílusú.

A közösségi ház tetején két sárkányt ábrázoló dombormű látható, amelyek egy gyöngyért küzdenek.

A közösségi házban minden évben két rituálé zajlik: a felső és az alsó mező szertartása. Háromévente az alsó mező szertartása a Ky Yen szertartás, amelyet nagyobb léptékben, három napig tartanak, operaelőadókból álló társulattal, akik az embereket szolgálják. Ezenkívül a holdújév alkalmából, az ősi szokás szerint, az áldozati bizottság a királyi rendeletet is meghívja a közösségi házba az újév első napján tartott istentiszteletre, és csak a zászlórúd leengedésének napján adja vissza a királyi rendeletet. A királyi rendeletet jelenleg Ho Thanh Son úr rendeletére a Ho család szentélyében őrzik Long Huu faluban.

A rendelet kérésekor zászlókkal, virágokkal, dobokkal, kereplőkkel, oroszlántánccal stb. feldíszített autókból álló menetet szerveztek, hogy a sárkányudvart a meghívó ünnepségre szállítsák. Az ünnepségen résztvevők nagyon zsúfoltak voltak, különösen az 5. holdhónap 9. napjának éjszakáján a közös ház udvara majdnem megtelt. (folytatás következik)

Forrás: https://thanhnien.vn/dau-xua-mo-coi-dat-phuong-nam-ngo-dinh-tram-cot-tren-dat-cu-lao-185241101214919638.htm