Az életben minden meglepetés, ha jobban belegondolunk, néha egy mély, titokzatos kapcsolatból fakad. Régi kollégám, Tran Minh, egy régi barátom, fotóriporter. De ami még fontosabb, számomra Tran Minh egy Quan Ho népdalénekes. A legjobb előadása, amely könnyekre fakaszt, a "Living in the Forest" (Élet az erdőben). Az összes Quan Ho népdal közül ez a kedvencem, a benne rejlő megrendítő szomorúság és az emberi lét hosszan tartó érzése miatt, kicsi és sebezhető, mint egy vízijácint, amely a víz felszínén lebeg, mint egy kormány nélküli csónak egy mély folyó viharos hullámai között...
Mivel szerettem volna írni valamit a Quan Ho népdalairól, újra meghallgattam sok régi dalt, és eszembe jutott Tran Minh úr. Három évvel ezelőtt idő előtt maga mögött hagyta a Quan Ho népdalokat, és elhunyt. Időnként azok, akik korábban hallgatták énekelni, még mindig nemcsak kollégáként, hanem igazi Quan Ho művészként is emlegetik.
Elvesztem a gondolataimban, felidézve azoknak a napoknak az élénk irodalmi összejöveteleit, amelyeken gyakran részt vettek Do Trung Lai és Nguyen Thanh Phong költők, Phan Cam Thuong festő és mások... mindenki Tran Minh énekét akarta hallani.
A Bac Giangból származó Tran Minh egy szelíd, melankolikus férfi, akinek a stílusa a régi Quan Ho népdalokra emlékeztet, és jószívű, aki nagy szeretettel dédelgeti barátait. Gyönyörűen és szenvedélyesen énekel, gondtalan, vándorló életet él. Sokféle „hangon” tud énekelni, de a legelbűvölőbb az, amikor a „Living in the Forest”-et énekli – egy régi Quan Ho népdalt „mély hangon”, amelynek dallama megegyezik a „Living in the Boat” és a „Living in the Ferry” dalok dallamájával.
A múltban a férfi és női énekesek gyakran komponáltak hívó-feleletes dalokat a Quan Ho énekelőadások során, például a "Sitting Leaning Against the Peach Blossom Window" és a "Sitting Leaning Against the Boat's Edge" című dalpárokat. Talán mindhárom Quan Ho dal, az "Élet az erdőben", a "Élet a csónakban" és a "Élet a kompban" is ebben a hívó-feleletes stílusban született a férfi és női énekesek között. Lehet, hogy van egy másik dal is, amely két négyes párt alkot, és amelyről nem tudok.
A Quan Ho népdalok az emberiség mélyéből visszhangzó, hosszú idő alatt formálódó és mélyen beágyazódott a népi spirituális életbe, számos eredeti Quan Ho faluvá fejlődve a Kinh Bac kulturális régióban, beleértve a korábbi Bac Ninh-et és Bac Giang-ot. Ezenkívül egyes Quan Ho dallamok Hanoiba , Hung Yenbe, Lang Sonba stb. is eljutottak, a mély érzelmek áramlását követve, így mindenki, amikor egy dallammal találkozik, mélyen a szívében szeretné őrizni azt.
Emlékszem, egyszer Tran Minh úr szervezett egy kirándulást a csoportunknak, amelyben olyan költők vettek részt, mint Do Trung Lai, Chu Hong Tien, Truong Xuan Thien és sok más barátunk, hogy ellátogassunk Diem faluba, ahol Thuy anyakirálynő, a Quan Ho népdalok megalapítójának temploma található. Azon a napon egy Diem falubeli kézműves család fogadott minket hagyományos Quan Ho népdalok előadásával, majd egy lakoma következett, amelyen a jellegzetes rák- és rizssüteménylevesből – egy hagyományos Quan Ho ételből – álltak a vendégek.
Azon a napon Tran Minh úr számos dalt énekelt a Quan Ho népművészekkel, de mint mindig, mindenkit a legjobban az „Erdőben élni” című dal hatott meg. A dal melankolikus és megrendítő sorsú, egy olyan nő sorsáról, aki letért az élet útjáról, és egyedül bolyongott, hogy felnevelje gyermekét egy távoli, mély erdőben és hegyvidéken.
Amikor egy régi Quan Ho népdalra bukkanok, szokásom először a dalszöveget keresem ki, hogy elolvassam és megértsem. Az „erdőben élni” egy ember nehéz helyzetének kifejeződése:
„Három-négy évig éltünk az erdőben.”
Madarak csicseregnek, majmok vonyítanak, öröm és aggodalom keveréke.
Véletlenül a csónak szélére léptem.
Egy mély folyót nem lehet elérni rövid bottal.
Este enyhe szellő fújdogál.
Egy fehér fecskecsapat száll a hegyek felett.
Egy fagyos téli éjszakán a majom még mindig ott időzik, és könyörög, hogy ringassa el gyermekét.
Sokszor próbáltam kideríteni a „Living in the Forest” (Élet az erdőben) című dal eredetét, de csak a dalszöveget, magát a dalt és a felvételeket találtam meg. Emlékszem, Tran Minh úr többször is mondta, hogy a „Living in the Forest” (Élet az erdőben) című dal Bac Giangból származik, nem Bac Ninhből . Gyanítom, hogy Bac Giangból származik, és hazája iránti szeretetből a szülővárosának tulajdonította. De lehet, hogy igaza van, mert a Quan Ho népdalok eredetileg a Kinh Bac régió népdalai voltak, amely magában foglalja a mai Bac Ninh és Bac Giang területeket. Quan Ho falvak léteznek mind Bac Giangban, mind Bac Ninhben, valamint számos szomszédos tartományban. Egy 2016-os statisztika szerint országszerte 67 Quan Ho falu szerepelt a műemléklistán, ebből 23 Bac Giang tartományban található (a legtöbb a Viet Yen körzetben, 19 faluval), és 44 Bac Ninh tartományban.
De a legérdekesebb dolog, amikor a "Living in the Forest" című dal eredetét kerestem, az volt, hogy két dalt hallottam ugyanazzal a dallammal. Valójában nem tudtam megmondani, melyik volt előbb, és melyik az ellenvers. És itt van a "Living in the Boat" című dal szövege:
„Három-négy évig laktunk a hajón.”
A mély folyó hatalmas folyóparti régiót kormányoz.
A víz két ágban folyik.
A mennyország oly ügyes a sors ilyen bonyolult szálainak szövésében.
A szerelem összefonódó szálainak bonyolultsága
A jó emberek gyakran elárulják egymás bizalmát.
A folyó mély, számtalan viharos hullámmal.
Egy fehér fecske repül a paradicsomba.
"Emlékezve és vágyakozva egymásra, újra találkozunk a túlvilágon - sorsunk összefonódik, mint a bambusz és a szilvavirág."
A „Csónakon élni” című vers sorai a sodródók és vándorlók életét is ábrázolják:
„Három-négy évig laktunk a hajón.”
Céltalanul sodródsz a vízen, hová mész?
A víz mély, tiszta kék színű.
„A hullámok a hídnak csapódnak, ugratnak és gúnyolódnak…”
Újra meg újra olvastam a verseket, újra meg újra hallgattam a dalokat egy télhűs tavaszi estén, elképzelve a mély szomorúságot a fiatal férfiak és nők szemében, akik hajnalig énekeltek, nem akartak elmenni, azokon a távoli téli éjszakákon a fagyos Északon…
„Örökké élni az erdőben, három, négy, öt évig / Örökké élni, örökké az erdőben, azon a helyen az erdőben / Madarak csicseregnek, majmok énekelnek, félig boldogan, félig szomorúan, félig aggódva, megcsúszott a lábam, elesett a lábam, beleléptem a folyóba… / Mély a folyó, rövid a bot, nehéz megtalálni, de este lágyan fúj a szél…”
És akkor a válasz: „Csónakban élek”, gyászos jajveszékeléssel hangzott el:
„…Ó, te, te olyan jó ember vagy, hogy lehetsz ilyen szívtelen, ó…”
Egyesek szerint a Quan Ho népdalok a 11. században, mások a 17. században keletkeztek. Mindenesetre mindkét időszak nagyon messze van a mi korunktól, ezért ősi népdaloknak tekintik őket. Hasonlóképpen, a "Living in the Forest" című dallal kapcsolatban, barátom, Tran Minh, bár ragaszkodott hozzá, hogy a Bac Giangból, nem pedig a Bac Ninhből származik, szerintem az, hogy a Bac Giangból vagy a Bac Ninhből származik, nem olyan fontos. Az "Living in the Forest" – egy gyönyörű dal az ősi Quan Ho népdalok kincstárából – elég.
Nem a Quan Ho régióból származom, de mindig is mély vonzalmat és megbecsülést éreztem ezek iránt a dallamok iránt, amelyek tele vannak jelentéssel és érzelemmel. Ezek számtalan érzelem szívből jövő kifejeződései, melyek generációkon átívelő, mély emberi kapcsolat által összekötött emberek születtek. Csendben összegyűjtötték saját egyedi bölcsességüket és lényegüket, és beleolvasztották a népi kultúra gazdag szövetébe, hogy megalkossák a Quan Ho nép jellegzetes „szavait, modorát és életmódját”. Ez az örökség, évszázadoknyi változáson keresztül, továbbra is megrendítő és mélyen megindító, magával ragad minket, emlékeket idéz fel és erősíti a szeretetet…
[hirdetés_2]
Forrás
![[Kép] A Nguyễn Tat Thanh utca kiszélesítése várható, ami csökkenti a forgalmi torlódásokat.](https://vphoto.vietnam.vn/thumb/1200x675/vietnam/resource/IMAGE/2026/03/24/1774326200262_ndo_br_3-6869-jpg.webp)
Hozzászólás (0)