A Nemzeti Energia Főterv jóváhagyásáról szóló határozat teljes szövege

A nemzeti energiafejlesztési terv problémája: A mechanizmus „felszabadítása” VIII. Energiafejlesztési Terv: A megújuló energia fejlesztésének előtérbe helyezése Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium bejelentette az energia- és ásványianyag-ágazatra vonatkozó nemzeti ágazati terveket

A Cong Thuong Újság tisztelettel mutatja be a miniszterelnök 893/QD-TTg számú határozatának teljes szövegét, amely jóváhagyja a 2021-2030-as időszakra vonatkozó Nemzeti Energia Főtervet, amely 2050-ig kitűnik.

A miniszterelnök 893/QD-TTg számú határozata a 2021–2030-as időszakra vonatkozó Nemzeti Energia Főterv jóváhagyásáról, amely 2050-ig terjedő jövőképet tartalmaz.

A Kormányzati Szervezetről szóló 2015. június 19-i törvény; a Kormányzati Szervezetről szóló törvény és a Helyi Önkormányzatok Szervezetéről szóló törvény számos cikkének módosításáról és kiegészítéséről szóló 2019. november 22-i törvény;

A 2017. november 24-i tervezési törvény értelmében;

A Nemzetgyűlés 2022. június 16-i 61/2022/QH15. számú határozata értelmében, amely a tervezéssel kapcsolatos politikák és jogszabályok végrehajtásának hatékonyságának és eredményességének folyamatos erősítéséről, valamint számos megoldásról szól a nehézségek és akadályok elhárítása, a tervezés folyamatának felgyorsítása és a tervezés minőségének javítása érdekében a 2021–2030-as időszakban;

Az Országgyűlés 2023. január 9-i 81/2023/QH15. számú, a 2021-2030-as időszakra vonatkozó, 2050-ig kitűzött Nemzeti Főtervről szóló határozata értelmében;

A tervezési törvény számos cikkének végrehajtását részletező, 2019. május 7-i 37/2019/ND-CP számú kormányrendelet értelmében;

Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium 2023. július 3-i 4225/TTr-BCT számú, a 2021-2030-as időszakra vonatkozó, 2050-ig kitűzött Nemzeti Energia Főterv jóváhagyásáról szóló beadványa szerint; a minisztériumok, ágazati és települési önkormányzatok véleménye a 2021-2030-as időszakra vonatkozó, 2050-ig kitűzött Nemzeti Energia Főtervről.

DÖNTÉS:

1. cikk A 2021–2030-as időszakra vonatkozó, 2050-ig kitűzött Nemzeti Energia Főterv (a továbbiakban: Nemzeti Energiaterv) jóváhagyása a következő fő tartalommal:

I. TERVEZÉSI HATÁLY ÉS HATÁROK

A nemzeti energiatervezés alágazatokat foglal magában: olaj és gáz, szén, villamos energia, új és megújuló energia, a feladatok pedig az alapkutatástól, a feltáráson, a kitermelésen, a termelésen, a tároláson, az elosztáson és a felhasználáson át egészen az egyéb kapcsolódó tevékenységekig terjednek.

II. FEJLŐDÉSI NÉZŐPONTOK ÉS CÉLOK

1. Fejlesztési perspektíva

a) Az energia fontos és alapvető szerepet játszik a társadalmi-gazdasági fejlődésben. Az energiafejlesztésnek egy lépéssel előrébb kell járnia a nemzeti energiabiztonság szilárd garantálása és a gyors és fenntartható nemzeti fejlődés előmozdítása, egy független és önellátó gazdaság kiépítése, az emberek életkörülményeinek javítása, valamint a nemzetvédelem és -biztonság garantálása érdekében. A nemzeti energiatervezésnek hosszú távú, hatékony és fenntartható jövőképpel kell rendelkeznie, és a nemzeti és etnikai érdekeket kell előtérbe helyeznie.

b) A nemzeti energiatervezésnek biztosítania kell az energia kiaknázásának, termelésének, elosztásának és felhasználásának tényezőinek folytonosságát, objektivitását, tudományos alaposságát és átfogó optimalizálását gazdaságosan és hatékonyan, a régiók és települések adottságaival és komparatív előnyeivel összhangban.

c) A nemzeti energiatervezésnek dinamikusnak és nyitottnak kell lennie, alkalmazkodva a világ energiaátmenetének kontextusához és helyzetéhez. A hazai energiaforrásokat ki kell aknázni és hatékonyan kell felhasználni, ésszerű importtal és exporttal kombinálva. Az energiafejlesztésnek kéz a kézben kell járnia az erőforrások, a környezet és az ökológia védelmével. A megújuló energia és az új energiaforrások fejlesztését az energiaipari ökoszisztéma fejlesztésének lehetőségének kell tekinteni.

d) Az állam a fenntartható energiatermelésbe való befektetésre és a gazdasági ágazatok fejlesztésének ösztönzésére összpontosít a tisztességes verseny elve alapján, valamint az energiatípusokra vonatkozó piaci mechanizmusok megvalósításával, biztosítva a beruházásokban és az energiafelhasználásban részt vevő szereplők érdekeinek összhangját, és kielégítve a régiók és települések fejlesztési igényeit.

d) Az energiafejlesztés szorosan követi a tudomány és a technológia fejlődési trendjeit a világban, különösen a megújuló energia, az új energia és a nem energetikai termékek terén, amelyek az ország gazdasági modelljének zöld növekedés, zöld gazdaság, körforgásos gazdaság és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő átalakulásával kapcsolatosak. Az energiatípusok szinkron, ésszerű és diverzifikált fejlesztése Vietnam fenntartható, méltányos és igazságos energiaátmenetre vonatkozó ütemtervének és kötelezettségvállalásainak megfelelően.

2. Fejlesztési célok

a) Általános célok

- Határozottan biztosítani a nemzeti energiabiztonságot, teljesíteni a társadalmi-gazdasági fejlődés és az iparosodás követelményeit, az ország modernizációját, garantálni a nemzetvédelmet és -biztonságot, javítani az emberek életét és védeni az ökológiai környezetet.

- Az energetikai átállás sikeres megvalósítása jelentősen hozzájárul a 2050-re kitűzött nettó nulla kibocsátási cél eléréséhez. Az energiaszektor harmonikusan fejlődik a szinkron és intelligens infrastruktúrával rendelkező alágazatok között, elérve a régió fejlett szintjét, összhangban a világ tudományos és technológiai fejlődési trendjével.

- Független és önellátó energiaipar fejlesztése; egy átfogó energiaipari ökoszisztéma kialakítása a megújuló energián és az új energián alapulva, azzal a céllal, hogy tisztaenergia-ipari központtá és megújulóenergia-exportőrré váljon a régióban.

b) Konkrét célok

- A nemzeti energiabiztonság biztosításáról

+ Elegendő hazai energiaigény biztosítása, a társadalmi-gazdasági fejlesztési célok teljesítése a 2021 és 2030 közötti időszakban körülbelül 7%/év átlagos GDP-növekedési ütemmel, a 2031 és 2050 közötti időszakban pedig körülbelül 6,5-7,5%/év átlagos GDP-növekedési ütemmel:

A teljes végső energiaigény 2030-ban 107 millió tonna olajegyenérték, 2050-re pedig eléri a 165-184 millió tonna olajegyenértéket.

A teljes elsődleges energiaellátás 2030-ban 155 millió tonna olajegyenérték, 2050-ben pedig 294-311 millió tonna olajegyenérték lesz.

+ A teljes nemzeti kőolajkészlet (beleértve a nyersolajat és a kőolajtermékeket) 75-80 napos nettó importra elegendő mennyiségre növelése 2030-ra. 2030 után a készletek fokozatos növelésének mérlegelése 90 napos nettó importra.

- Az igazságos energetikai átállásról

+ A megújuló energia aránya a teljes primerenergia-felhasználáson belül 15-20% lesz 2030-ban, és körülbelül 80-85% 2050-ben.

+ Körülbelül 8-10%-os energiamegtakarítás 2030-ra és körülbelül 15-20%-os 2050-re a normál fejlődési forgatókönyvhöz képest.

+ Az üvegházhatású gázok kibocsátása 2030-ban körülbelül 399-449 millió tonna, 2050-ben pedig körülbelül 101 millió tonna. A cél az üvegházhatású gázok kibocsátásának 17-26%-kal történő csökkentése 2030-ban, és körülbelül 90%-kal 2050-ben a szokásos üzletmenetet feltételező forgatókönyvhöz képest. A cél a kibocsátások csúcsának elérése 2030-ra, feltéve, hogy a JETP keretében vállalt kötelezettségeket a nemzetközi partnerek teljes mértékben és jelentős mértékben végrehajtják.

- Az energiaipar fejlődéséről

+ Hatékonyan kiaknázni és felhasználni a hazai energiaforrásokat.

A nyersolajtermelés a 2021-2030 közötti időszakban eléri az évi 6,0-9,5 millió tonna szintet. A 2031-2050 közötti időszakra vonatkozó célkitűzés a 7,0-9,0 millió tonna/év elérése.

A földgázkitermelés a 2021-2030 közötti időszakban eléri az évi 5,5-15 milliárd m3-t. A 2031-2050 közötti időszakra vonatkozó célkitűzés a 10-15 milliárd m3/év elérése.

A szénbányászat termelése a 2021-2030 közötti időszakban körülbelül 41-47 millió tonna kereskedelmi szén/év. A 2031-2050 közötti időszakra vonatkozó iránymutatás: körülbelül 39 millió tonna kereskedelmi szén 2045-ben, körülbelül 33 millió tonna kereskedelmi szén 2050-ben. Törekedni kell a bányászat próbaüzemének megkezdésére a Red River szénmedencében 2040 előtt, és 2050 előtt az ipari méretű bányászat felé kell elmozdulni (sikeres próbaüzem esetén).

+ Az energiaipar fejlesztésére való összpontosítás a tiszta energiaipari központtá válás irányába, valamint a megújuló energia exportjára a régióban, megújulóenergia-központok kialakításával és fejlesztésével olyan régiókban és településeken, amelyek előnyei:

2030-ra törekedni kell számos tisztaenergia-központ létrehozására és fejlesztésére, beleértve az energiatermelést és -felhasználást, a megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezések gyártását, az olaj- és gázfeldolgozást, az építőiparban, a telepítésben és a kapcsolódó szolgáltatásokban, az északi, déli és déli régiókban, amennyiben kedvező feltételek állnak fenn.

Új energiatermelési módok fejlesztése a hazai igények és az export kiszolgálására. Törekedni kell arra, hogy 2030-ra a zöld hidrogén termelési kapacitása elérje a 100 000–200 000 tonna/évet. Iránymutatásként szolgál, hogy 2050-re a zöld hidrogén termelési kapacitása elérje a 10–20 millió tonna/évet.

III. AZ ENERGIA ALSZEGMENTES TERVEZÉS IRÁNYULATA ÉS CÉLOK

1. Olaj- és gázipar

a) Olaj- és gázkutatás és -kitermelés területe

- Olaj- és gázkutatás

+ Tájolás:

A hazai olaj- és gázkészletek alapvető vizsgálatának és feltárásának előmozdítása az olaj- és gázkészletek növelése érdekében; konkrét politikákkal ösztönözni a világpiacon jelentős országok nagy olaj- és gázipari vállalatait a mélytengeri, tengeri, érzékeny területeken való részvételre, a nemzeti tengeri és szigeti szuverenitás védelmével összefüggésben.

Aktív kutatás hagyományos sekélyvízi területeken, új kutatási célpontok, új üledékes medencék és nem hagyományos szénhidrogénformák (tűs rezervoárok, széngáz, sekélygáz, palagáz, gázhidrát stb.) kutatása és feltárása a hosszú távú kitermeléshez szükséges tartalékok kiegészítése érdekében.

A palaolaj és -gáz, valamint a gázhidrát (éghető jég) esetében aktívan kell kutatni és mélyebben értékelni a geológiát, valamint tudományos és műszaki fejlesztéseket kell alkalmazni a felmérések körének bővítésére; haladéktalanul átfogó értékeléseket kell végezni, és fel kell gyorsítani a kísérleti kitermelést, amikor a körülmények lehetővé teszik.

A Cuu Long, a Nam Con Son, a Malay - Tho Chu és a Song Hong medencék kutatásának és feltárásának előmozdítására kell összpontosítani; a hagyományos objektumok feltárásával és bővítésével párhuzamosan a tartalékok kiegészítése és a rendelkezésre álló infrastruktúra-rendszer felhasználásával történő kiaknázás céljából; fokozatosan el kell helyezni a kutatás irányát, és fel kell mérni a nem hagyományos objektumokból származó olaj és gáz kitermelésének lehetőségeit. A kutatás további bővítése a mélytengeri és tengeri területeken, mint például a Phu Khanh, Tu Chinh - Vung May medencék stb.

Alapvizsgálatok elvégzése, a kutatási dokumentumok kiegészítése, ritka kutatási szintű területek, átmeneti sekélyvízi területek feltárása, valamint 2D szeizmikus felmérések folytatása sűrűbb vonalhálózattal; a felfedezett szerkezetek kilátásainak kutatása és értékelése, valamint fúrások a legígéretesebb szerkezetek feltárására 200 méternél mélyebb és a parttól távol eső területeken.

2D/3D szeizmikus adatok újrafeldolgozása/további beszerzése új, fejlett technológia alkalmazásával a kiváló minőségű szeizmikus adatok szinkronizálása érdekében a teljes medencében/régióban; fokozatosan alapkutatási munkálatok, kutatások a Nam Con Son és a Tu Chinh - Vung May területeken található gázhidrát-kilátásokkal rendelkező területeken, valamint kutatások a Song Hong, Cuu Long és Nam Con Son medencékben található nem hagyományos olaj- és gázpotenciál (tűs rezervoárok, széngáz, sekély gáz, palagáz, gázhidrátok stb.) terén.

A szeizmikus és geofizikai adatok felmérésének és gyűjtésének folytatása belföldön és külföldön a Truong Sa - Hoang Sa medence geológiai szerkezeti jellemzőinek tanulmányozása és az olaj- és gázhidrát-potenciál értékelése érdekében, amennyiben a körülmények kedvezőek.

A kutatási tevékenységeket 3 területre kell összpontosítani: a Vörös-folyó déli medencéjére, a Nam Con Son középső medencéjére és a Cuu Long-medencére.

A 2D/3D szeizmikus adatgyűjtés és -feldolgozás fokozása, különösen a kulcsfontosságú területeken az erőforrások növelése érdekében.

+ Konkrét célok:

Minden 5-10 éves ciklusban átfogóan fel kell mérni a vietnami szárazföldön és kontinentális talapzaton található olaj- és gázpotenciált és -készleteket.

Tartalékok növelése: 2021–2030 közötti időszak: 16–22 millió tonna olajegyenérték/év, kompenzációs együttható 0,9–1,1. Orientációs időszak 2031–2050: 16–27 millió tonna olajegyenérték/év, kompenzációs együttható 0,6–1,0.

- Olaj- és gázkitermelés

+ Tájolás:

A bányagazdálkodási munkálatok megfelelő végrehajtása, az üzembe helyezett olaj- és gázbányák hatékony kiaknázásának optimalizálása és fenntartása.

A felfedezett olaj- és gázbányák fejlesztése és ésszerű és hatékony kiaknázásba helyezése a hazai olaj- és gázforrások hosszú távú felhasználása érdekében, olyan potenciális területekre összpontosítva, mint a mélytengeri vizek és a nem hagyományos olaj- és gázlétesítmények. Együttműködési tervek és közös kiaknázási mechanizmusok kidolgozása az átfedő területeken.

A bányákban az olajkinyerés javítását célzó megoldások kutatásának és alkalmazásának további előmozdítása.

A kisméretű/marginális bányászat előmozdítása új technológiák alkalmazásával, a befektetett infrastruktúra maximális kihasználása érdekében történő összekapcsolással és állami ösztönző politikákkal.

Az erőforrások koncentrációja két nagyobb gázprojekt előrehaladásának felgyorsítására: a B&48/95 és 52/97 blokk gázprojektje, valamint a Kék Bálna gázprojekt.

+ Konkrét célok:

Belföldi nyersolaj: a nyersolajtermelés a 2021-2030 közötti időszakban eléri a 6,0-9,5 millió tonna/év szintet. A 2031-2050 közötti időszakra vonatkozó célkitűzés a 7,0-9,0 millió tonna/év szint elérése.

Szárazföldi földgáz: a gázkitermelés a 2021–2030 közötti időszakban eléri az évi 5,5–15,0 milliárd m3-t. A 2031–2050 közötti időszakra vonatkozó célkitűzés a évi 10,0–15,0 milliárd m3 elérése.

b) Gázipari szektor

- Tájolás:

+ Teljes gázipar fejlesztése, minden szakasz szinkronizálásával: kitermelés - begyűjtés - szállítás - feldolgozás - tárolás - gázelosztás, valamint a gáztermékek importja és exportja.

+ A gázfogyasztási piac fejlesztése az állam által szabályozott piaci mechanizmus szerint, és fokozatos integráció a regionális és a világ gázpiacába.

+ A meglévő gázgyűjtő, -szállító, -kezelő és -feldolgozó csővezeték-rendszerek biztonságos és hatékony üzemeltetése. A nagy tartalékú gázmezőkből származó maximális gázmennyiség optimális kiaknázása és begyűjtése, miközben a kis tartalékú gázmezők és a marginális mezők begyűjtését is növelni kell a gázforrások maximális begyűjtése érdekében a Vörös-folyó, a Mekong, a Nam Con Son és a Malaya-Tho Chu medencékben található meglévő csővezetékeken keresztül.

+ Bányafejlesztési projektek megvalósításának előmozdítása, kitermelés, gázgyűjtés csővezetékes rendszerekkel, gázkompresszoros hajókkal (úszó CNG) a gyűjtőrendszerrel nem rendelkező bányákban, a gázgyűjtés (CNG, LNG,...) körének bővítése azokból a bányákból, amelyek nem tudnak csővezetéken gázt gyűjteni (kis bányák, marginális értékű gáz, magas CO₂-tartalmú gáz,... különösen a kapcsolódó gázbányák).

+ Befektetés gáztisztító telepek és a gáztisztító telephez vezető gázvezetékek építésébe, hogy gázzal lássák el a hőerőműveket, a gázfeldolgozó üzemeket és az ipari fogyasztókat.

+ Növelni kell az infrastrukturális beruházásokat, ösztönözni és ösztönözni kell a vállalkozókat, hogy befektessenek a tengeri gázgyűjtő rendszerek építésébe, amelyek csatlakoznak a meglévő csővezeték-rendszerekhez. Meg kell valósítani a szomszédos országok bányáiból származó gázimport-vezetékek építését a meglévő csővezeték-rendszerbe és a jövőben épülő újonnan épülő csővezetékbe. Együttműködni kell a hazai és külföldi partnerekkel a kutatásba való befektetés és a megfelelő technológiai megoldások alkalmazása érdekében a kitermelő platformokon elégetett gáz kinyerésére, a nagy értékű termékek, például az etán, a propán/bután (LPG), a gázfeldolgozó üzemekben keletkező kondenzátum elkülönítésére az olaj- és gázforrások értékének növelése érdekében. Infrastruktúra kiépítése a kitermelő bányákból származó gáz összegyűjtésére és szállítására.

+ LNG kikötői raktárak építésének és földgáz (LNG, CNG) importjának bevezetése az áramtermelés, az ipar és a polgári felhasználás igényeinek kielégítésére. Import gázforrások felkutatása Malajziából, Indonéziából, Bruneiból stb. a meglévő infrastruktúra felhasználásával, egyidejűleg a nemzetközi kapcsolatok előmozdítása a gázimport források (LNG, CNG) beszerzése érdekében olyan országokból, amelyek kínálattal és kedvező kereskedelmi és szállítási feltételekkel rendelkeznek, és készen állnak az LNG importjára 2023-tól.

+ A földgáz, LNG, CNG, PB-gáz és DME országos szinkron ellátási rendszerének befejezése az energia, a műtrágya, az ipar, a közlekedés és a polgári élet üzemanyag-igényének kielégítése érdekében. Az alacsony nyomású földgázvezetékes szállítórendszer fejlesztésének folytatása az ipari fogyasztók igényeinek kielégítésére a gázvezeték mentén és a nagyobb városok lakóövezeteiben.

+ Erőforrások összpontosítása a gázipari projektek megvalósításának felgyorsítására, beleértve: Thi Vai LNG import kikötő raktár projekt (1. fázis kapacitása 1 millió tonna/év, várhatóan 2023-ban fejeződik be; a 2. fázis a kapacitást 3 millió tonnára növeli, várhatóan 2025 után fejeződik be); Son My LNG import kikötő raktár projekt (3,6 millió tonna/év kapacitás, várhatóan 2026-2027-ben fejeződik be); B blokk gázprojekt (6,4 milliárd m3/év kapacitás, várhatóan 2027-ben fejeződik be); Kék Bálna gázprojektlánc (7-9 milliárd m3/év kapacitás, várhatóan 2030 előtt fejeződik be).

- Konkrét célok:

+ Gyűjtse össze a lehető legtöbb kapcsolódó gázt a PVN és az olaj- és gázipari vállalkozók által Vietnamban kitermelt blokkokból/bányákból.

+ Infrastruktúra kiépítése a villamos energia és más fogyasztók nyersgázigényének 100%-os kielégítéséhez elegendő kapacitás biztosítása érdekében, amelyből a cseppfolyósított földgáz importkapacitása 2030-ra eléri a mintegy 15,7-18,2 milliárd m3-t, 2050-re pedig a tervek szerint mintegy 10,6-12,2 milliárd m3-re emelkedik.

+ A gázpiac fejlesztése úgy, hogy 2030-ra elérje a körülbelül 30,7-33,2 milliárd m3/év mennyiséget. 2050-re a célkitűzés a körülbelül 20-22 milliárd m3-es érték elérése.

c) Olaj- és gázfeldolgozó ágazat

- Tájolás:

+ A kőolaj- és gázfeldolgozó szektor fejlesztése a belföldi kereslet kielégítése érdekében, az export előmozdítása érdekében. Külföldi és társadalmi befektetői tőke vonzása az olaj- és gázfeldolgozó szektor fejlesztése érdekében, a nemzeti és a befektetői érdekek közötti harmónia biztosításának elve szerint.

+ Összpontosítás az integrált olajfinomítás fejlesztésére petrolkémiai és vegyi anyagokkal a kőolajtermékek hozzáadott értékének növelése, a hazai ipari termelés exportorientált fejlesztését szolgáló nyersanyagok és üzemanyagok előállítása, valamint a kereskedelmi hiány csökkentése érdekében.

+ Kutatás és beruházások végrehajtása a fejlesztésekbe/korszerűsítésekbe, hogy megfeleljenek a változó termékpiaci trendeknek, valamint az egyre szigorúbb környezetvédelmi előírásoknak (például olajfinomítók,...). Kutatás és beruházás új, magas hozzáadott értékű petrolkémiai/specializált vegyipari termékek fejlesztésébe.

+ A meglévő petrolkémiai finomítók és kondenzátum-feldolgozó üzemek biztonságos, stabil és hatékony működésének fenntartása; az üzemek termékeinek diverzifikálása.

+ A földrajzi elhelyezkedés és a befektetett infrastruktúra előnyeit kihasználva mélyreható feldolgozóüzemeket, gyárakat és szolgáltató létesítményeket kell fejleszteni. Kutatást kell végezni és be kell fektetni a nyersolaj/kőolaj szállítási, tárolási, termelési és kereskedelmi láncainak kiépítésébe a meglévő olajfinomító területén. Be kell fejezni a Dung Quat Olajfinomító korszerűsítését és bővítését célzó projektet, amely nemzeti energia- és petrolkémiai központot hoz létre a Dung Quat Gazdasági Övezetben.

+ Kutatás és befektetés új petrolkémiai/vegyipari projektekbe, amelyek olaj- és gázfeldolgozó központokhoz kapcsolódnak.

+ Hidrogéntermeléssel és megújuló energiatermeléssel kapcsolatos kutatás: petrolkémiai, vegyipari és műtrágyafinomítókkal integrálva, üzemanyagcellák üzemanyagaként használva, a hidrogén értékláncának kiegészítésére összpontosítva.

- Konkrét célok:

+ A kőolajtermékek termelése a belföldi kereslet legalább 70%-át fedezi.

+ A gyárak biztonságos és stabil működtetése a tervezett kapacitáson, miközben folyamatosan fejlesztjük, optimalizáljuk, diverzifikáljuk a termékeket és csökkentjük a költségeket.

d) Kőolajtermékek szállításának, tárolásának és forgalmazásának területe

- Tájolás:

+ A kőolajelosztó rendszer ésszerű fejlesztése a forgalom biztosítása és a fogyasztási piac stabilizálása érdekében, kielégítve a hazai kőolajfogyasztási igényeket.

+ Megerősítjük a nyersolaj- és benzinkészletek növelésére szolgáló megoldásokat.

+ Ösztönözni kell a bioüzemanyagok és az új üzemanyagok széles körű használatát a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése és a környezet védelme érdekében.

- Konkrét célok:

+ 2030-ra a teljes nemzeti kőolajkészletet (beleértve a nyersolajat és a kőolajtermékeket) 75-80 napnyi nettó importra kell növelni, amelyből: Termelési tartalékok: 20-25 napnyi termelés; Nemzeti tartalékok: 15-20 napnyi nettó import; Kereskedelmi tartalékok: 30-35 napnyi nettó import.

+ 2030 után fontolóra kell venni a tartalékszint fokozatos emelését 90 napos nettó importra.

2. Szén alágazat

a) Szénkutatási munkálatok

- Tájolás:

+ A meglévő szénforrások feltárására és korszerűsítésére kell összpontosítani a bányászati ​​tervezés megbízhatóságának biztosítása és az új bányák feltárásának előmozdítása érdekében, biztosítva, hogy a feltárási munka mindig egy lépéssel előrébb járjon.

+ Innováció és fejlett kutatási technológiák alkalmazása, különösen a nagy mélységben található és összetett geológiai adottságokkal rendelkező területeken; további kutatási és befektetési partnerek keresése a megfelelő kutatási technológiák és módszerek kiválasztásához a Red River szénmedencéjének feltárásához.

- Konkrét célok:

+ 2021–2030-as fázis: az előző fázisú kutatási projektek befejezése és új kutatási projektek megvalósítása, összesen mintegy 1 071–1 328 ezer méter fúrásnyi mennyiséggel az Északkeleti Szénmedencében, valamint mintegy 102–131 ezer méter fúrás szárazföldi és helyi szénbányákban. Kutatási munkálatok elvégzése a tervezett próbakitermelés határain belül a Red River Szénmedencében.

+ A 2031–2050 közötti időszakra vonatkozó iránymutatás: az előző fázisú kutatási projektek befejezése és új kutatási projektek megvalósítása, mintegy 773–943 ezer méter fúrásnyi mennyiséggel az Északkeleti Szénmedencében, mintegy 7–10 ezer méter fúrás szárazföldi és helyi szénbányákban; kutatási projektek megvalósítása a Red River Szénmedencében.

b) Szénbányászat

- Tájolás:

+ Nagy kapacitású földalatti bányák fejlesztésére és fenntartására kell összpontosítani a "Zöld bánya, Modern bánya, Nagy kapacitású bánya, Biztonságos bánya" kritériumai szerint. Külszíni bányák fejlesztése a kitermelési együttható növelése irányába, a műszaki + gazdasági feltételeknek és a kapcsolódó tervezésnek megfelelően; talaj- és kőzetlerakás elvégzése a belső meddőhányók maximális kihasználása érdekében.

+ Kistermelő bányák megfelelő geológiai, földrajzi és infrastrukturális adottságokkal való összekapcsolása nagytermelő bányákkal.

+ A bányászati ​​termelés fenntartható és hatékony irányba történő fejlesztése; a szénkészletek biztonságos, gazdaságos és hatékony kiaknázása, beleértve a művek védőpilléreinek területén található szénkészleteket és a földalatti bányászat befejezése után fennmaradó elveszett szénkészleteket.

+ Számos kutatási témába/projektbe/próbakitermelési projektbe kell befektetni a Red River szénmedencében a megfelelő kitermelési technológia kiválasztása érdekében.

+ Ösztönözni kell a kis szénkészletekkel rendelkező településeket, hogy fektessenek be a helyi igényeket kielégítő kitermelésbe; a tőzeg üzemanyag- és műtrágyatermelésre való kitermelésére kell összpontosítani a mezőgazdasági és erdészeti ágazat igényeinek kielégítésére.

+ Kutatás a bányászatról és a bányameddő felhasználásáról a tereprendezéshez a körforgásos gazdasági fejlődés előmozdítása, a bányászati ​​környezet javítása és helyreállítása érdekében; kutatás a bányameddő feldolgozásáról építőanyagok előállítására a bányászat hatékonyságának növelése és a bányameddő felhasználása érdekében.

+ A fejlett technológiák kutatásának és alkalmazásának erősítése a szénbányászatban, különösen a nagy szénbányákban, a lakóövezetek közelében lévő szénbányákban, városi területeken, tengerparti területeken stb.

+ A szénfeltárás és -kitermelés (az a szénfajta, amelyet Vietnámnak importálnia kell) terén külföldi befektetési lehetőségek felkutatására irányuló tevékenységek előmozdítása a hatékonyság és a jogi előírások betartásának biztosítása érdekében.

- Konkrét célok:

+ 2021–2030 közötti időszak: Törekedni kell arra, hogy az iparág teljes nyersszén-termelése (a tőzeg nélkül) körülbelül 46–53 millió tonna/év legyen, ami körülbelül 41–47 millió tonna kereskedelmi szénnek felel meg/év.

+ A 2031–2050 közötti időszakra vonatkozó iránymutatás: az iparág teljes nyersszén-termelése fokozatosan csökken a 2030-as 53 millió tonnáról (ami körülbelül 47 millió tonna kereskedelmi szénnek felel meg) körülbelül 44 millió tonnára 2045-re (ami körülbelül 39 millió tonna kereskedelmi szénnek felel meg), és körülbelül 36 millió tonnára 2050-re (ami körülbelül 33 millió tonna kereskedelmi szénnek felel meg). Törekedni kell a Red River szénmedencéjében a kitermelés 2040 előtti próbaüzemének megkezdésére, és 2050 előtt az ipari méretű kitermelés felé kell elmozdulni (sikeres próbaüzem esetén).

c) Szénszűrés és -feldolgozás

- Tájolás:

+ A meglévő szűrőüzemek és szénfeldolgozó központok fenntartása és felújítása, a bányászati ​​szűrőüzemek észszerű karbantartásával kombinálva; további beruházások új, koncentrált szűrőüzemek építésébe minden területen a szénfeldolgozási követelmények és a piaci kereslet biztosítása érdekében.

+ Belföldi szén feldolgozása importált szén keverésével kombinálva a széntípusok maximalizálása érdekében villamosenergia-termeléshez; a termékek diverzifikálása a hazai kereslet kielégítése érdekében, a piaccal összhangban.

+ A szénfeldolgozásban a tudomány és a technológia kutatásának és alkalmazásának előmozdítása (kohászat, széngázosítás az energia- és ipari szektort kiszolgáló megfelelő gáztermékek előállításához stb.) a szénből feldolgozott nem energetikai termékek diverzifikálása érdekében, a környezetvédelmi követelmények teljesítése és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében.

+ Szénszűrés és -feldolgozás elvégzése a helyi bányákban, a fogyasztási igényeknek és a bányaprojekt-kapacitásnak megfelelően, a környezetvédelmi követelményeknek megfelelően. Koncentrált tőzegfeldolgozó létesítmények építése korszerű technológiával, előnyben részesítve a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban felhasználható minőségi termékek feldolgozását a környezetvédelmi követelmények teljesítése érdekében.

- Konkrét célok:

+ 2021–2030-as fázis:

Új gyárak, koncentrált szénosztályozó és -feldolgozó központok építése az Uong Bi térségében a szénosztályozó és -feldolgozó kapacitás jelenlegihez képest mintegy 4,0-5,0 millió tonna/évvel való növelése érdekében; egy új, mintegy 1,5 millió tonna/év kapacitású osztályozó műhely építése az Uong Bi térségben.

A Hon Gai térség központosított szűrőkapacitásának bővítése körülbelül 5,0 millió tonnára/év.

Törekedni kell arra, hogy a kitermelt, szűrővizsgálatokba és központosított feldolgozásba vont szén aránya elérje a teljes széntermelés mintegy 60-65%-át.

+ Iránymutatás a 2031–2050 közötti időszakra:

A beruházásokba bevont gyárak, szűrőközpontok és központosított szénfeldolgozás fenntartása; a felújítás és a technológiai innováció előmozdítása, valamint a kiváló minőségű szén kinyerési arányának növelése az export kiszolgálása érdekében, amikor a belföldön termelt szén iránti kereslet fokozatosan csökken.

Törekedni kell arra, hogy a kitermelt, szűrővizsgálatokba és központosított feldolgozásba vont szén aránya elérje a teljes széntermelés 65%-át.

d) Szénpiac, valamint szénimport és -export

- Tájolás:

A piaci keresletnek és a kormányzati iránymutatásoknak megfelelően exportálni és importálni szenet a hazai szénigény, különösen az áramtermeléshez szükséges szén maximális kielégítése érdekében. Aktívan és proaktívan keresni kell stabil, hosszú távú importszén-forrásokat a hazai kereslet kielégítésére, beleértve a szénkészletek figyelembevételét is.

- Konkrét célok:

+ A szénpiaccal kapcsolatban: fokozatosan létre kell hozni egy sok eladóval és sok vevővel rendelkező szénpiacot, diverzifikálni kell a fogyasztók szénellátási forrásait; be kell fejezni a Vietnamba importált szén referenciaáraiként alkalmas nemzetközi szénárindexekkel kapcsolatos kutatást kísérleti alkalmazás céljából, és folytatni kell a vietnami sajátos körülményeknek megfelelő szénárindexek tökéletesítését és alkalmazását az importszén-ügyletekben, a szénpiacot a miniszterelnök által jóváhagyott, a versenyképes energiapiac fejlesztésére vonatkozó ütemterv szerint kell működtetni.

+ A szénimporttal kapcsolatban:

2021–2030 közötti időszak: Vietnam várhatóan egyre nagyobb mennyiségű szenet fog importálni, és 2030-ra eléri a mintegy 73 millió tonnát, amelyből az importszén felhasználására tervezett/tervezett hőerőművek importszén iránti igénye körülbelül 44 millió tonna.

A 2031–2050 közötti időszakra vonatkozó iránymutatás: az importált szén mennyisége várhatóan tovább fog növekedni, és 2035-ben eléri a csúcspontját, körülbelül 85 millió tonnánál, majd fokozatosan csökken körülbelül 50 millió tonnára 2045-re, amelyben az importált szén felhasználására tervezett/tervezett hőerőművek importált szén iránti kereslete 2035-ben körülbelül 64 millió tonna, majd fokozatosan csökken körülbelül 34 millió tonnára 2045-re. 2050-re várhatóan Vietnam nem fog szenet importálni.

+ A szénexporttal kapcsolatban:

2021–2030 közötti időszak: a miniszterelnök éves iránymutatása szerint a belföldön nem szükséges vagy nem teljes mértékben felhasznált, kiváló minőségű szén exportja, az éves szénexport mennyisége körülbelül 2,0–3,0 millió tonna.

Iránymutatás a 2031–2050 közötti időszakra: a miniszterelnök iránymutatása szerint 2035-ig folytatni a belföldön nem szükséges vagy nem teljes mértékben felhasznált kiváló minőségű szén exportját; 2035 után megerősíteni a belföldön termelt szénből származó kiváló minőségű szén feldolgozását a világpiaci exportkereslet kielégítése érdekében.

d) Főtervezési munka, külső szállítás

- Tájolás:

+ Új és teljes körű munkálatok elvégzése a helyszínen (bányászati ​​és hulladéklerakó területek; műszaki infrastrukturális munkálatok, környezetvédelem...), amelyek megfelelnek az egyes szénbányászati, osztályozási és feldolgozási projektek igényeinek; a tájépítészetre, a környezetre, a természeti katasztrófák megelőzésére, a széntermelés hatékonyságára vonatkozó követelmények betartása és a jövőbeni földalap-fejlesztési igények rugalmas kielégítése.

+ Az egyes régiók széntermelési kapacitásának megfelelő közlekedési rendszer (közút, vasút, szállítószalag) megszervezése modern, környezetbarát és gazdaságilag hatékony technológiával; a szénbányákat a régió nagy fogyasztóival össze kell kapcsolni a szénbányászati ​​tevékenységet folytató területek társadalmi-gazdasági fejlesztési tervezésével, városfejlesztési tervezésével és infrastruktúrájával összhangban; a szállítószalagok, vasutak és vízi utak használatának növelése a szén szállításában, valamint a gépjárművek használatának minimalizálása a környezetre gyakorolt ​​negatív hatások minimalizálása érdekében.

+ Számos autópálya fenntartása és korszerűsítése a bánya bővítési tervével és a területek városfejlesztési tervével összhangban.

+ Beruházás új szállítószalagok karbantartásába és építésébe, a meglévő speciális vasúti szállítási rendszerrel szinkronban, a nyers szén bányákból osztályozó létesítményekbe történő szállítására; a kész szén osztályozó létesítményekből központosított szénraktárakba, hőerőművekbe és szénexport kikötőkbe történő szállítása a régióban, az egyes széntermelési szakaszoknak megfelelően.

+ A szénszállítás (a Mao Khe, Trang Bach és Hong Thai bányákból a Pha Lai 1. és 2. hőerőmű ellátására, részben pedig lakossági felhasználásra; a Nui Hong bányától a Khanh Hoa bánya északi keverőállomásáig) és a nyersanyagok (Mai Pha + Na Duong vasútvonal) országos vasútvonalak fenntartásának folytatása.

- Konkrét célok:

+ 2021–2030-as fázis:

Autópályák: termelés kiszolgálására szolgáló karbantartási beruházások körülbelül 125 km-en; felújítás és korszerűsítés körülbelül 112 km-en.

Vasút: beruházás a meglévő Vang Danh, Khe Than - Uong Bi - Dien Cong vasúti rendszer karbantartásába, felújításába és korszerűsítésébe a Vang Danh, Nam Mau és Dong Vong bányacsoportok szén-, készlet-, anyag- és egyéb szállítására; a Cam Pha térségében meglévő vasúti rendszer fenntartása a szén bányákból a Cua Ong szénfeldolgozó üzembe történő szállítására.

Szállítószalagok: beruházás körülbelül 46 km hosszú szállítószalag-vonalak karbantartásába; új, körülbelül 45 km hosszú szállítószalag-vonalak építése Uong Bi, Dong Trieu, Hon Gai és Cam Pha térségében.

+ Iránymutatás a 2031–2050 közötti időszakra:

. Északkeleti szénmedence: beruházás az előző szakaszban épített utak, vasutak és szállítószalagok karbantartásába.

Red River Coal Basin: új szállítószalagok építése körülbelül 4,5 km teljes hosszban.

e) Szén import és export kikötő tervezés

- Tájékozódás:

+ Felújítsa, bővítse és építsen új belvízi kikötőket a széntermelési területeken, hogy kiszolgálja a szén exportját, importját és keverését fejlett, modern és környezetbarát technológiával.

+ Kutatás a meglévő speciális fogyasztói kikötők felújítására és bővítésére annak érdekében, hogy a szenet közvetlenül megfelelő űrtartalmú hajókra lehessen behozni és átrakodni, amikor még nem alakultak ki központosított kikötők a területeken.

+ A miniszterelnök által jóváhagyott Vietnami tengeri kikötőrendszer fejlesztési főtervének és egyéb kapcsolódó terveknek megfelelően széntermelő területeken és régiónként (Észak, Dél) koncentráltan kikötők felújítása, bővítése, új kikötők építése megfelelő kikötőtípusokkal, műszaki infrastruktúrával, szinkron logisztikai szolgáltatásokkal, fejlett, korszerű és környezetbarát technológiával a szénexport, -import és -keverés szolgálatában, különös tekintettel a közös termelésre való alkalmasságra; fokozatosan megszünteti a kis, szétszórt, elavult technológiájú portokat.

- Konkrét célok:

+ Hazai szénimport és export kikötők:

. 2021-2030 közötti időszak: továbbra is fektessenek be a meglévő kikötők és kikötői klaszterek (Ben Can, Hong Thai Tay, Dien Cong, Lang Khanh, Km 6, Cam Pha, Khe Day, Mong Duong Chemicals) karbantartásába, felújításába, korszerűsítésébe és korszerűsítésébe, hogy megfeleljenek a mintegy 16-20 millió coal/év exportigénynek és kb. tonna szén/év.

Tájékoztatás a 2031-2050 közötti időszakra:

Északkeleti szénmedence: fektessen be egy új Dong Trieu - Pha Lai kikötő építésébe, amelynek kapacitása 1,0-2,0 millió tonna/év a Dong Trieu, Chi Linh I és Chi Linh II bányák szénfogyasztásának kiszolgálására.

Red River Coal Basin: fektessen be új, szénexportra specializálódott kikötőkbe megfelelő helyeken, mindegyik kikötő kapacitása körülbelül 1,0-2,0 millió tonna/év, és legfeljebb 2000 tonna kapacitású hajók fogadására.

+ Szén import és tranzit kikötő:

. 2021–2030 közötti szakasz:

Északi régió (északi és északi középső): Fektessen be egy csomóponti kikötő építésébe a szén importját, tranzitját és ellátását az északi régióban, kombinálva a mélytengeri tengeri kikötőkkel a vietnami tengeri kikötőfejlesztési terv szerint az energiaközpontok kiszolgálására (Cam Pha, Quang Ninh; Nghi Son, B Thanh Hoa; Son Duong, Ha Tinh; Quang Trach, Quang Trach,). A csomóponti kikötő várható kapacitása 20-30 millió tonna/év; A szénimportot, -tranzitot és -ellátást szolgáló csomóponti kikötő tanulmányozásának és építésének lehetséges helyszínei a következők: Hon Net (Quang Ninh tartományban), Quang Trach (Quang Binh tartományban),...

Déli régió (Dél-Közép és Déli régiók): fektessenek be kulcsfontosságú kikötők építésébe a déli régió szénimportjának, tranzitjának és ellátásának kiszolgálására, valamint mélytengeri kikötőkkel kombinálva a vietnami tengeri kikötőfejlesztési tervnek megfelelően az energiaközpontok kiszolgálására (Van Phong, Khanh Hoa; Vinh Tan, Binh Thuan; Duyen Hai, Tra Vinh...). A kulcskikötő várható kapacitása 25-35 millió tonna/év; A déli régió szénimportját, tranzitját és ellátását szolgáló kulcsfontosságú kikötők tanulmányozásának és építésének lehetséges helyszínei: Go Gia (Ho Si Minh-város), Duyen Hai (Tra Vinh tartomány), Van Phong (Khanh Hoa tartomány),...

Orientáció a 2031-2050 közötti időszakra: továbbra is fenntartani az előző szakaszban befektetett szénimportot, tranzitot és ellátást kiszolgáló kulcsfontosságú kikötőket, kombinálva a vietnami tengeri kikötőfejlesztési terv szerint befektetett mélytengeri kikötőkkel.

g) Bányabezárási munkák

- Tájékozódás:

A hatályos jogszabályi előírások betartása; fontolja meg a bányabezárás megfelelő időpontjának és formájának kiválasztását, hogy biztosítsa az alapos kitermelést, megtakarítsa az erőforrásokat és maximalizálja a befektetett projektek hatékonyságát.

- Konkrét célok:

A bányabezárási terveket szinkronban, a szénbányászati ​​beruházási projektek kiaknázási idejének lejártával összhangban hajtsa végre az egyes szakaszokban a Terv végrehajtási tervében az egyes időszakokra részletezettek szerint.

3. Új és megújuló energia alágazat

Az új és megújuló energia alágazat esetében a tervezésben szereplő megújuló energiafajták a következők: (i) szélenergia; ii. napenergia; iii. biomassza-energia; iv. szilárd hulladékenergia; v. kis vízerőművek; vi. egyéb megújuló energia (árapály-, geotermikus és biogáz); új energia (hidrogén, ammónia és hidrogénből származó üzemanyagok). A Nemzeti Energiatervezés általános célja a megújuló energia előállításának és felhasználásának elősegítése, a megújuló energiatechnológia alkalmazásának növelése, valamint jelentős hozzájárulás a 2050-ig elért nettó nulla kibocsátásról szóló COP26 konferencián Vietnamnak vállalt kötelezettségeinek megvalósításához.

Orientáció a tengeri szélenergia erőteljes fejlesztésére más megújuló energiafajtákkal kombinálva (napenergia, szárazföldi szélenergia,...) új energia (víz, zöld ammónia,...) előállítására a hazai igények kiszolgálására és az exportra. A hazai szükségletek kielégítésére és az exportra új energiát előállító megújuló energiaforrások a honvédelem és biztonság, az energiabiztonság, valamint a magas gazdasági hatékonyság megteremtése alapján korlátlanul fejleszthetők/fejleszthetők, az ország új gazdasági ágazatává válva.

a) Megújuló energia energiatermeléshez

- Tájékozódás:

Továbbra is támogatni kell a megújuló energiaforrások (vízenergia, szárazföldi és tengeri szélenergia, napenergia, biomassza stb.), új energia, tiszta energia (hidrogén, zöldamónia stb.) fejlesztését, amely alkalmas arra, hogy elfogadható áramár mellett biztosítsa a rendszerbiztonságot, különös tekintettel a saját termelésű, saját fogyasztású áramforrásokra, a tetőtéri napelemekre.

- Konkrét célok:

+ Erőteljesen fejleszteni kell a megújuló energiaforrásokat a villamosenergia-termeléshez, elérve a 30,9-39,2%-os arányt 2030-ra, 47%-os megújuló energia arányt célozva meg, ha erős nemzetközi pénzügyi, technológiai és irányítási támogatásban részesül a JETP szerint. 2050-re orientálva a megújuló energia aránya eléri a 67,5-71,5%-ot.

+ Az ipari ökoszisztéma és a megújuló energiaszolgáltatások fejlesztéséről:

. 2030-ra várhatóan 02 interregionális megújulóenergia-ipari és szolgáltató központ alakul ki, beleértve a villamosenergia-termelést, -átvitelt és -fogyasztást; megújuló energiát hasznosító berendezéseket gyártó ipar, építkezés, telepítés, kapcsolódó szolgáltatások, megújuló energia ipari ökoszisztéma kiépítése olyan nagy potenciállal rendelkező területeken, mint az északi, déli, közép- és déli, kedvező feltételek mellett.

. Áramforrások fejlesztése megújuló energiából és új energia előállítása exportra. 2030-ra törekedni kell arra, hogy a villamosenergia-export kapacitása körülbelül 5000-10000 MW legyen.

b) Megújuló energia hőtermelésre

- Tájékozódás:

+ A biomasszát, biogázt és napenergiát használó megújuló energiatechnológia fejlesztésének elősegítése a hőtermelésben ipari, kereskedelmi és civil területeken.

- Konkrét célok:

+ 2030-ra a hőtermelés és a kapcsolt hőenergia-termelés összes megújuló energiaforrása körülbelül 8,0 - 9,0 millió tonna olajegyenérték, 2050-re pedig körülbelül 17,0 - 19,0 millió tonna olajegyenérték.

+ Napenergia fejlesztés: a szoláris vízmelegítők abszorpciós területének növelése a kereskedelmi szolgáltatásokban, a polgári és ipari termelésben, mintegy 3,1 millió tonna olajegyenértéket biztosítva 2030-ban, és mintegy 6 millió tonna olajegyenértéket 2050-re.

+ Bioüzemanyagok és biogáz fejlesztése:

. A bioüzemanyag-felhasználás 2030-ra várhatóan eléri a 0,28 millió tonna olajegyenértéket, 2050-re pedig a 13,0 millió tonna olajegyenértéket.

. Biogáz felhasználása 2030-ra körülbelül 60 millió m3 építési volumennel, 2050-re pedig körülbelül 100 millió m3-re orientálva.

c) Megújuló energia más iparágak számára

- Tájékozódás:

Megújuló energiaformák fejlesztése, beleértve a bioüzemanyagokat, hidrogént, ammóniát és hidrogénből nyert szintetikus tüzelőanyagokat villamosenergia-termelésben, közlekedésben (közúti, vasúti, vízi, légi), iparban (acél, vegyipar, olajfinomítás, egyéb iparágak...), polgári és kereskedelmi épületekben, hogy hozzájáruljanak az energiaátállás elősegítéséhez és a gazdaság fokozatos szén-dioxid-mentesítéséhez. Technológiai ütemterv készítése hidrogén üzemanyag és hidrogénből származó üzemanyagok előállítására és felhasználására.

- Konkrét célok:

+ 2030-ra 100-200 ezer tonnára kell növelni a hidrogéntermelést elektrolízissel és egyéb szén-leválasztási eljárásokkal, és 2050-re körülbelül 10,0-20,0 millió tonnát kell elérni.

+ Növelje a szintetikus üzemanyag-kibocsátást körülbelül 2,0-3,0 millió tonnára 2050-re.

+ A szén-dioxid-leválasztási, -hasznosítási és -tárolási megoldások alkalmazásának előmozdítása olyan ipari termelési létesítményekben és erőművekben, amelyek 2040-ig körülbelül 1 millió tonna leválasztására, 2050-re pedig körülbelül 3-6 millió tonnára képesek orientálni.

4. Villamosenergia alágazat

A villamosenergia alágazat a 2021-2030-as időszakra vonatkozó Országos Villamosenergia-fejlesztési Terv, a 2023. május 15-én kelt 500/QD-TTg számú Miniszterelnöki Határozatban jóváhagyott 2050-ig tartó jövőkép (VIII. villamosenergia-terv) szerint valósul meg.

5. Beruházási tőkeszükséglet

Az energiaipar teljes befektetési tőkeigénye a 2021 és 2050 közötti időszakban körülbelül 15 304 - 19 398 billió VND. A beruházás fázisai a következők:

- 2021–2030 közötti időszak: körülbelül 4133–4808 billió VND.

- Tájékoztatás a 2031-2050 közötti időszakra: körülbelül 11 170 - 14 590 billió VND, a következő tervezésben/tervekben kerül meghatározásra.

IV. TERÜLETFELHASZNÁLÁSI RENDEZÉS IRÁNYULÁSA ENERGIAPROJEKTEK ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI TEVÉKENYSÉG FEJLESZTÉSÉHEZ, KLÍMAVÁLTOZÁSRA VALÓ REAGÁLÁS ÉS ÖKOLÓGIAI, TÁJOK ÉS MŰEMLÉKEK MEGŐRZÉSE

1. Energetikai fejlesztést szolgáló területfelhasználás rendezése

Az infrastruktúra-fejlesztés és az energiaszektor földigénye körülbelül 93,54-97,24 ezer hektár a 2021-2030 közötti időszakban, és a 2031-2050 közötti időszakban körülbelül 171,41-196,76 ezer hektárra irányul.

Az offshore építkezések tengerfelszínét 2030-ra 334 800-334 800 hektárra, 2050-re pedig 1 302 000-1 701 900 hektárra becsülik.

2. A környezet védelmét, az éghajlatváltozásra való reagálást, valamint az ökológia, az emlékek és a természeti tájak megőrzését szolgáló tevékenységek

A fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló és új energiákra való erőteljes energetikai átállás végrehajtása a szennyező anyagok és üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a 2050-re kitűzött nettó nulla kibocsátási cél elérése érdekében.

Új és modern technológia alkalmazása az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra, a körforgásos gazdaságra, az energiafogyasztás csökkentésére, a kibocsátás csökkentésére, az egységnyi exportált árura és a szén-dioxid-piacra jutó szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó előírások teljesítése érdekében.

Kerülje el és minimalizálja az energetikai projektek és energetikai infrastruktúra fejlesztését olyan helyeken, amelyek veszélyeztetik az erdőket, természetvédelmi területeket és a biodiverzitást, a természeti örökséget, a tájat, a relikviákat és a kulturális örökségeket, amelyek az Országos Környezetvédelmi Tervben a környezeti övezetek besorolása szerint kerültek besorolásra.

Megfelelő megoldások bevezetése a projekt végrehajtása során az energetikai projektek rugalmasságának növelése, a biztonságos és stabil működés biztosítása, valamint az éghajlatváltozás okozta kockázatok, veszteségek és károk minimalizálása az energetikai projektekben és infrastruktúrában.

V. AZ ENERGIA ÁGAZATBAN BEFEKTETÉSI PRIORITÁSÚ FONTOS PROJEKTEK JEGYZÉKE ÉS A VÉGREHAJTÁSI PRIORITÁS RENDJE

1. Kritériumok és érvek a fontos projektek listájának összeállítása és az energiaszektorba történő beruházások prioritása mellett

Az energiaszektorban fontos projektek és beruházási prioritások a következő kritériumokra épülnek:

a) A nemzeti jelentőségű projektekről az Állami Beruházási Törvény 7. cikkében és a Beruházási Törvény 30. cikkében foglaltaknak megfelelően az Országgyűlés dönt vagy hagy el elvileg.

b) A projekt megfelel az alábbi kritériumok egyikének:

- Fontos szerepet játszik a nemzeti energiakínálat és -kereslet, valamint a fontos energetikai régiók, területek és központok kiegyensúlyozásában a nemzeti energiabiztonság biztosításában és az ország társadalmi-gazdasági fejlesztési igényeinek kielégítésében.

- A nemzetvédelem és biztonság biztosítása, a nemzeti szuverenitás és a különösen nehéz területek, hegyvidéki területek és szigetek védelme.

- Elsődleges energiaforrások felkutatása és feltárása, valamint új energia fejlesztése.

- Beruházás a primerenergia-import infrastruktúrájába és a külföldön történő energiakitermelésbe való befektetés a nemzeti energiabiztonság biztosításához.

- Régiók közötti kapcsolattal rendelkezik, összeköti az ellátási láncokat, a termelést, az energiafelhasználást, energiaklasztereket és központokat alkot.

- Hozzájárulni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, megvédeni a környezetet (biomassza, hulladékból előállított villamos energia, szilárd hulladék, kapcsolt energiatermelés, többletgáz felhasználása stb.), és teljesíteni az éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalásokat.

- Hozzájárulás a megújulóenergia-ipar és -szolgáltatások átfogó ökoszisztémájának létrehozásához.

- Villamos energia exportja, megújuló energiából előállított új energia exportja.

- Hatékony földhasználat.

- A modern technológia alkalmazása.

- Magas gazdasági és társadalmi hatékonyság.

A fontos, kiemelt beruházási projektek 2 csoportra oszthatók:

- Fontos, kiemelt beruházási projektek: olyan projektek, amelyek megvalósításának egyértelmű jogi alapja van, előző szakaszban tervezték, vagy beruházás-előkészítési folyamatban vannak.

- Potenciális fontos projektek: a következő érvek alapján kialakított projektek:

+ Megfelel a kiemelt beruházási projektek kritériumainak.

+ Megvalósíthatóság a megvalósításban: a következő időszak fejlesztési helyzetétől függ (piaci kereslet, csatlakozási projektek, kapcsolódó infrastruktúra stb.).

+ Új technológia alkalmazása, környezetbarát.

2. Az energiaszektor jelentős beruházási projektjeinek listája

Az energiaszektor főbb beruházási projektjeinek listája a következőket tartalmazza:

a) Az e határozathoz csatolt IA. függelékben kiemelt beruházási prioritású projektek.

b) Potenciális fontos projektek az e határozathoz csatolt IB. függelékben.

c) Egyéb projektek az e határozathoz csatolt II. függelékben.

VI. MEGOLDÁSOK ÉS FORRÁSOK A TERV MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ

1. Tőkemobilizációs és -allokációs megoldások

- A tőkeforrások és a tőkemozgatás formáinak diverzifikálása, a hazai és külföldi tőkeforrások hatékony bevonása az energiafejlesztéshez, a honvédelem, a biztonság és az energiapiaci verseny biztosítása. A nemzetközi támogatási kötelezettségvállalások (pl. JETP, AZEC, ...), zöld hitelforrások, klímahitel, zöld kötvények, ...

- Az energetikai projektek befektetési formáinak (állami, magán, köz-magán partnerség stb.) diverzifikálása. Az állami tulajdonú vállalatok szerepének előmozdítása, a hazai és külföldi magánszektor erőteljes bevonása az energiafejlesztési beruházásokban való részvételre. Folytassa a tárgyalásokat, hatékonyan használja fel a finanszírozási forrásokat, támogassa a nemzetközi partnerek tőkemegállapodásait az energetikai átállás végrehajtása és a vietnami nettó nulla kibocsátás felé való elmozdulás során.

- Létezik olyan politika, amely a fenntartható energia-infrastruktúra fejlesztésébe történő beruházások prioritásait helyezi előtérbe; az energiaimport és -export infrastruktúra kiépítésére és a regionális összeköttetésekre összpontosítva.

- Megoldásokon keresztül fokozatosan növelni a belső finanszírozás mozgósítási képességét a Vállalatoknál, Általános Vállalatoknál, energetikai vállalkozásoknál: az energetikai vállalkozások hatékonyságának és teljesítményének javítása, felhalmozás biztosítása, a fejlesztési beruházásokhoz szükséges saját tőke arányának biztosítása a hazai és nemzetközi pénzintézetek igényei szerint; a beruházási projektek tőkemobilizálásának fő forrása felé a vállalkozások önfelhalmozott tőkéjéből kell elmozdulni.

2. Megoldások a mechanizmusokra és politikákra vonatkozóan

a) Energiapiac, energiaárak

- Szinkron és összekapcsolt energiapiac kialakítása a villamos energia, a szén, az olaj és a gáz, valamint a megújuló energia alágazatai között, összekapcsolva a regionális és világpiacokkal.

- Mechanizmusok, politikák és piaci alapú eszközök tökéletesítése az energia gazdaságos és hatékony felhasználásának előmozdítása érdekében.

- Az energiaszektor állami irányítási apparátusának képességének javítása a jogi problémák és akadályok gyors megoldására.

- Az energiaágazat jogi keretének kiegészítése az energiapiac (gáz, szén, villamos energia) fejlődési szakaszaival és a megújuló energiaforrások fejlesztését elősegítő politikákkal összhangban; ugyanakkor biztosítsa az összhangot, kerülje a szabályozások közötti átfedéseket vagy ütközéseket.

- Az energiaszektor átstrukturálása meghatározott ütemtervvel, az energiapiac fejlődési szakaszaihoz igazodva, egyértelmű elválasztást biztosítva a természetes monopóliummal rendelkező területek és szakaszok, valamint az energiaszektorban potenciális versenyhelyzetben lévő területek és szakaszok között az átláthatóság, a hatékonyság és az energiapiacon résztvevő tagok közötti diszkriminációmentesség javítása érdekében.

- A gáz- és szénpiac fejlesztése kiemelt politikákhoz, valamint a villamosenergia-termelés gáz- és szénellátásának stabilizálásához kapcsolódik a nemzeti energiabiztonság biztosítása érdekében.

- Az energiaárak fokozatos üzembe helyezése a versenypiaci mechanizmus szerint, biztosítva, hogy azok ésszerű, érvényes, átlátható és közköltségeket tükrözzenek. Az állam csak a természetes monopóliumok árait és díjait szabályozza az energiaszektorban, illetve azokon a területeken és régiókban, ahol nincs verseny.

b) Az energia gazdaságos és hatékony felhasználása

- Mechanizmusok, politikák és piaci eszközök tökéletesítése az energia gazdaságos és hatékony felhasználásának előmozdítása érdekében. Az energiatakarékos szolgáltató vállalatok (ESCO) üzleti modelljére vonatkozó irányelvek, mechanizmusok és jogi szabályozások kiadása.

- Az energiaszektorban érvényes nemzeti szabványok és előírások felülvizsgálata, módosítása és kiegészítése a nemzetközi előírásoknak és szabványoknak megfelelően, figyelembe véve az energiatermelési folyamatból származó hulladékok újrahasznosításával és felhasználásával kapcsolatos nemzeti szabványokat és előírásokat. Fokozatosan alkalmazzon olyan intézkedéseket, amelyek ösztönzik és megkövetelik a technológia és a berendezések innovációját az energiaszektorban, valamint a sok energiát felhasználó ágazatokban és területeken.

- Az energiafogyasztó iparágak, különösen a külföldi befektetésekkel rendelkező ágazatok szerkezetátalakítása az energiaintenzitás csökkentése érdekében. Olyan politikákkal kell rendelkezniük, amelyek ösztönzik a kevesebb energiát fogyasztó és gazdaságilag és társadalmilag hatékony iparágak fejlesztését.

- A rugalmas energiafelhasználási források decentralizált irányú elosztásának felülvizsgálata, igazítása, egyes településeken a túlzott koncentráció korlátozása, szorosan összekapcsolva az ipari és városfejlesztési tér országos, régiónkénti és települési újraelosztásával.

- A 2020-2030 közötti időszakra vonatkozó, a gazdaságos és hatékony energiafelhasználás nemzeti programjának felülvizsgálata és befejezése. Kötelező szabványok és előírások végrehajtása a hatékony energiafelhasználás szankcióival a magas energiafogyasztású területeken, iparágakban és termékekben. Olyan politikákkal kell rendelkezniük, amelyek ösztönzik a háztartásokat a tiszta és megújuló energia használatára, különösen az iparban és a közlekedésben; az elektromos járművek fejlesztésének elősegítése a világ általános tendenciájának megfelelően.

3. Környezetvédelmi, tudományos és technológiai megoldások

a) Környezetvédelem és klímaváltozásra adott válasz

- A fosszilis tüzelőanyagok használatára vonatkozó megfelelő szénadó-politikák kutatása és kidolgozása. Mechanizmusok és politikák kidolgozása a CO2 visszanyerésének és felhasználásának végrehajtására. Értékelje a keletkező hamu és salak felhasználásának és újrahasznosításának hatékonyságát az építőanyag-kereslet és -fogyasztási kapacitás egyensúlya alapján.

- A szakpolitikai keret kiegészítése, az energiaszektor kibocsátására és hulladékára vonatkozó nemzeti szabványok és szabályozások rendszerének fejlesztése és kiegészítése a fejlett országok normáihoz való közelítés irányába.

- Projekt kidolgozása és végrehajtása a körkörös gazdasági modell energetikai vállalkozások fejlesztési stratégiájába történő integrálására. Fejlett technológiájú, hazánk adottságainak megfelelő hulladékgazdálkodási és -kezelési rendszer kialakítása az energiatermelésben; a hulladékforrások önkezelésének kapacitásának biztosítása az energetikai vállalkozásokban. Legyenek olyan mechanizmusok és politikák, amelyek ösztönzik az energiaszektorhoz kapcsolódó környezetvédelmi iparágak fejlődését.

- Szigorúan betartani a vietnami biztonsági és környezetvédelmi törvényeket, maradéktalanul végrehajtani az összes projekt környezeti hatásvizsgálati jelentésében vállalt kötelezettségeket; folyamatosan javítja a munkakörülményeket és a környezetet, és biztosítsa a munkavállalók egészségét.

- Az állami igazgatási szervek és az energiaszektorban működő vállalkozások környezetirányítási szervezeteinek megerősítése és megszilárdítása.

- A környezeti mutatók monitorozási, megfigyelési, mérési és kezelési munkáját maradéktalanul végrehajtani; rendszeresen ellenőrzi az energetikai vállalkozások környezetvédelmi előírásainak betartását.

b) Tudomány és technológia

- Olyan mechanizmus kialakítása, amely tudományos és technológiai programokon keresztül összekapcsolja a tudományos és technológiai kutatás-fejlesztési erőt, az innovációt az energiaszektorban működő vállalkozásokkal és képzési intézményekkel; a kutatási és fejlesztési tevékenységek integrálása stratégiákba, tervezésbe és energiafejlesztési tervekbe.

- Mechanizmusok létrehozása az energiaipari vállalkozások kutatási és fejlesztési beruházásainak növelésére való ösztönzésére; innovációs központok létrehozása az energiaszektorban.

- Folytatni kell a 2021-2030 közötti időszakra szóló, az energiatechnológia kutatására, alkalmazására és fejlesztésére vonatkozó nemzeti kulcsfontosságú tudományos és technológiai program végrehajtását, amelynek középpontjában az energetikai berendezések kutatása és gyártása, valamint az új energiaformák, a megújuló energia, az intelligens energia és az energiatakarékosság alkalmazása áll.

- A kutatás, az alkalmazás és a technológiatranszfer erősítése; vezető, magasan képzett tudományos és technológiai személyzetből álló csapat felépítése; meg kell erősíteni a tudományos kutatást a képzéssel és alkalmazással szorosabb összekapcsolását célzó intézkedéseket.

- A tudományos kutatás és a nemzetközi együttműködés előmozdítása a környezetvédelem és az éghajlatváltozásra adott válaszok terén az új technológiák fokozatos alkalmazása a hatékonyság javítása és a környezetvédelem költségeinek megtakarítása érdekében.

- Az új energiaformák kutatásának előmozdítása, mint például az atomenergia, az óceánhullámok, a geotermikus energia, a zöld hidrogén, a zöld ammónia stb.; stratégiákat dolgozzon ki más új energiaformákra vonatkozóan.

4. Humánerőforrás-fejlesztési megoldások

- Átfogó humánerőforrás-fejlesztési politika és képzési programok kidolgozása az energiaszektor kulcsfontosságú szakaszaira. A hazai kereslet kielégítésére irányuló, exportra törekvő műszaki dolgozók és szakszemélyzet képzésének erősítése. Hatékonyan használja fel az atomenergiában képzett emberi erőforrásokat a továbbképzéssel együtt.

- Fejlesztési tervek és humánerőforrás képzési tervek kidolgozása kulcsfontosságú technológiai területekre, áttörést teremtve az energiaiparban.

- Megfelelő javadalmazási mechanizmusok kiépítése a kiváló minőségű emberi erőforrások bevonása érdekében az energiaágazatba.

- Megfelelő ösztönző politikák kidolgozása hazai és külföldi szakértők, tudósok és magasan képzett humán erőforrások bevonása érdekében az energiaszektorba; erős tudományos és technológiai csoportok kialakítása, amelyek képesek az energiaszektorban fontos feladatok megoldására.

- Az együttműködés és kapcsolat erősítése rangos hazai és nemzetközi képző intézményekkel a humánerőforrás fejlesztése érdekében.

- Beruházási projekteken keresztül új, modern technológiák képzésére és befogadására.

- A szakképzés középpontba állítása, hogy szakképzett műszaki dolgozókból és szakmai személyzetből álló csapat álljon rendelkezésre, amely képes megragadni és szakszerűen használni a modern technikai eszközöket és technológiát.

5. Megoldások a nemzetközi együttműködésre

- Rugalmas, hatékony, egyenlő és kölcsönösen előnyös energetikai külpolitika végrehajtása. Az integrációs trendnek megfelelően minden alágazatban és területen erősíteni kell a nemzetközi energetikai kapcsolatokat, kihasználni a kereskedelmi megállapodások és a kedvező politikai és diplomáciai kapcsolatok adta lehetőségeket az energetika fejlesztésére.

- A nemzetközi együttműködés előmozdítása; aktívan és proaktívan építsenek ki stratégiai partnerségeket a hosszú távú energiaimport céljainak megvalósítása és a külföldi energiaforrásokba való befektetés érdekében.

- Aktívan részt venni az energiaügyi együttműködésben a Nagy-Mekong-alrégióban (GMS) és Délkelet-Ázsiában (ASEAN); csatlakoztassa az elektromos hálózatot, fejezze be a villamosenergia-kereskedelmi mechanizmust Kínával, Laosszal és Kambodzsával. Folytatni kell a régió gázrendszerének bekötésének tanulmányozását, és ha a körülmények ezt lehetővé teszik, azt megvalósítani.

- A JETP-ben foglaltak aktív és hatékony megvalósítása, a nemzetközi partnerek technológiatranszferben, adminisztrációban, humánerőforrás-képzésben és pénzügyi ellátásban nyújtott támogatásának maximális kihasználása, a JETP-t a vietnami energiaátállási folyamat fontos megoldásának tekintve.

- A nemzetközi együttműködés és integráció előmozdítása, az ország valamennyi gazdasági ágazatából partnerek és külföldi befektetők ösztönzése és vonzása az energiaszektorban való részvételre.

- A nemzetközi együttműködés kiterjesztése a tudományos kutatás és technológiafejlesztés terén, az együttműködési módszerek diverzifikálása a technológiatranszfer és a külföldi partnerektől származó finanszírozás kihasználása érdekében, valamint az energetikai berendezések hazai ellátási láncának kiépítése.

6. Megoldások a tervezés végrehajtásának szervezésére, végrehajtására és felügyeletére

- Tervet dolgozzon ki a terv végrehajtására a Nemzeti Energiaterv elfogadása után azonnal, és minden évben aktualizálja a tervet a tényleges helyzetnek megfelelően, hogy jelentést tegyen a miniszterelnöknek megfontolás és jóváhagyás céljából.

- Megszervezni a Nemzeti Energiaterv végrehajtásának ellenőrzését és felügyeletét a jogszabályi előírásoknak megfelelően.

- A fejlesztési projektek/tervek beruházási megvalósítási sorrendjének meg kell felelnie a vonatkozó jogszabályi előírásoknak (beruházási, építési, olaj- és gázipari, ásványi nyersanyag-, környezetvédelmi jogszabályok stb.), és a tervezési szakasz előtt és/vagy alatt is elvégezhető annak érdekében, hogy a projektek/tervek a Tervezésben meghatározott ütemterv szerint termelésbe/üzembe kerüljenek.

- Energetikai adatbázis felépítése, amely tartalmazza a tervezés és a tervezési megvalósítás adatait, amely alapul szolgál a tervezés végrehajtásának nyomon követéséhez. Rendszeresen felülvizsgálja országosan és településeken az energiakínálat és -kereslet alakulását, az energetikai projektek előrehaladását, hogy megoldási javaslatokat tegyen az energiaellátás kiigazítására és szükség esetén az előrehaladásra, biztosítva a gazdaság energiaellátását és keresletét.

- Országos Energiafejlesztési Irányító Bizottság létrehozása a Nemzeti Energiaterv végrehajtásának nyomon követésére és sürgetésére, a felmerülő nehézségek és problémák haladéktalan megszüntetésére.

- Fegyelmi és megfelelési intézmények kialakítása és alkalmazása az Országos Energiaterv végrehajtása során a befektetők, minisztériumok, ágazatok, az Állami Tőkegazdálkodási Bizottságok számára a vállalkozásoknál és a településeken. Szankciók kidolgozása a lassú és nem a kijelölt ütemterv szerint végrehajtott projektek kezelésére és visszaszerzésére.

2. cikk. Végrehajtás

1. Ipari és Kereskedelmi Minisztérium

- Felelős a Tervdokumentumokban szereplő adatok, dokumentumok, diagramok, térképek és adatbázisok pontosságáért, a jelen határozat tartalmával való összhang biztosításáért.

- A tervezés szabályszerű meghirdetését megszervezi és jelen határozatot a társadalmi-gazdasági fejlesztési feladatok jogszabályi előírásainak megfelelő végrehajtásával összefüggésben végrehajtja; Az e határozatban meghatározott szempontok és érvek alapján Tervezési Megvalósítási Tervet dolgoz ki a tervezésben meghatározott célok és feladatok megvalósítására; megszervezi a tervezés végrehajtásának értékelését a Tervtörvény előírásai szerint. Töltse ki és nyújtsa be a miniszterelnöknek a 2023-as tervezési végrehajtási tervet.

- Az új energiaformák kutatásának előmozdítása, mint például az atomenergia, az óceánhullámok, a geotermikus energia, a zöld hidrogén, a zöld ammónia stb.; új energiaformákra vonatkozó stratégiák kidolgozása.

- A hatékony, versenyképes energiapiac kialakításához szükséges feltételek kialakításának és javításának elősegítése.

- Elnököli a kutatást, és javaslatot tesz a jogi dokumentumok, az engedélyezési és decentralizációs mechanizmusok módosítására, amelyet a miniszterelnök elé kell terjeszteni döntéshozatal céljából az energetikai projektek előrehaladását biztosító feltételek megteremtése érdekében.

2. Minisztériumok, kirendeltségek, Vállalkozások Állami Tőkegazdálkodási Bizottsága

Teljes mértékben ellátja a funkciókat, feladatokat és hatásköröket a Nemzeti Energiatervben szereplő projektek megfelelő telepítéséhez; mechanizmusokat, politikákat és megoldásokat javasoljon a tervezési célkitűzések hatékony megvalósítása előtt álló akadályok felszámolására, biztosítva a következetességet és a szinkronizálást a 2021-2030 közötti 10 éves társadalmi-gazdasági fejlesztési stratégia, valamint az egyes ágazatok és települések társadalmi-gazdasági fejlesztési terveinek végrehajtásával.

3. Tartományok és központilag irányított városok Népi Bizottságai

Megszervezi az energetikai projektek beruházóinak kiválasztását, az energetikai projektek fejlesztéséhez földalapokat rendez a jogszabályi előírások szerint, melyben a Terv szerinti energetikai projektek megvalósítására szolgáló földalap elsőbbséget élvez; elnököl, és szorosan együttműködik a befektetőkkel a telephely-felszabadítás, a kompenzáció, a migráció és az áttelepítés végrehajtása érdekében az energetikai projektekhez az előírásoknak megfelelően.

4. Vietnami Villamosenergia-csoport

- Kulcsszerepet játszani a társadalmi-gazdasági fejlődés stabil és biztonságos áramellátásának biztosításában. Fektessen be áramforrás- és hálózati projektekbe a kijelölt feladatoknak megfelelően.

- Rendszeresen felülvizsgálja, értékeli a villamosenergia-kínálat és -kereslet egyensúlyát, az országos és regionális villamosenergia-rendszer működési állapotát, és jelentést tesz az illetékes hatóságoknak.

- Az üzletirányítás innovációját, a termelés és az üzleti hatékonyság javítását, a munka termelékenységének növelését, a villamosenergia-veszteség csökkentését, a költségek megtakarítását és az árak csökkentését szolgáló megoldások alapos bevezetése.

5. Vietnam olaj- és gázipari csoport

- A Csoport fejlesztési stratégiáinak és terveinek proaktív kidolgozása és módosítása a jóváhagyott Nemzeti Energiatervvel összhangban; a hazai és külföldi szervezetek tőkemobilizálásának növelése beruházási projektek, különösen kulcsfontosságú olaj- és gázprojektek megvalósítása érdekében.

- Koordinálni a kivitelező konzorciummal a B blokkból, a kék bálna mezőkből származó olaj- és gázforrások optimális kiaknázására vonatkozó terveket, valamint az olaj- és gázszektorban tervezett infrastrukturális projekteket, beleértve az LNG import kikötői raktár projektet is.

- A hazai olaj- és gázforrások felkutatásának, feltárásának és kiaknázásának erősítése az iparágak ellátása érdekében.

- Az energetikai projektekbe történő befektetés elősegítése a kijelölt feladatoknak megfelelően.

6. Vietnam National Coal – Mineral Industries Group, Dong Bac Corporation

- A Csoport és a Vállalat fejlesztési stratégiáinak és terveinek proaktív kidolgozása és módosítása a jelen Tervvel összhangban.

- Továbbra is elsődleges felelősséget vállalni a szén alágazat tervezési tartalmának megvalósításáért és a szén alágazat fenntartható fejlesztéséért; jól teljesítsék a kulcsfontosságú szerepet a hazai előállítású szénnek a felhasználók rendelkezésére bocsátásában; proaktív módon válassza ki és határozza meg a megfelelő előkészítési és beruházási munkák végrehajtásának idejét az előírásoknak megfelelően, annak érdekében, hogy a kutatási projektek, a szénbánya-projektek és az irányítással megbízott infrastrukturális projektek a Tervezés szerint ütemezetten termelésbe/üzembe kerüljenek.

- A szén kitermelése, feldolgozása és szállítása a szén alágazat jóváhagyott fejlesztési irányvonalának megfelelően; az aláírt szénvásárlási/szállítási szerződések alapján biztosítsa a fogyasztók megfelelő mennyiségű szénellátását, különösen a széntüzelésű hőerőművek beruházóival kötött hosszú, közép- és rövid távú szénvásárlási/szállítási szerződések alapján biztosítsa a villamosenergia-termeléshez szükséges elegendő szénellátást.

- Szorosan követni a hazai és a világ szénpiacának alakulását; aktívan és proaktívan keressen jó hírű szénszállítókat a világon stabil, hosszú távú szénforrásokkal, hogy diverzifikálja az importált szénforrásokat.

- Együttműködés a széntranzitkikötők építéséhez szükséges kutatási és beruházási kapacitással rendelkező hazai és külföldi befektetőkkel.

- Aktívan és proaktívan keressen és koordináljon megfelelő kapacitással és megfelelő technológiával rendelkező hazai és külföldi szervezetekkel és magánszemélyekkel a kutatáshoz és a technológia és a megfelelő feltárási módszerek kiválasztásába való beruházáshoz a kísérleti hasznosítási témák/projektek/projektek megvalósításához, egy hatékony ipari kitermelési terv felé haladva a Red River Coal Basin területén. Együttműködés hazai és külföldi vállalkozásokkal és szervezetekkel a szén nem energetikai célú felhasználásának, szénelgázosításnak stb.

- A tudomány és technológia kutatása és alkalmazása a szén tiszta energiává és egyéb termékekké történő feldolgozásakor (kohászat, szénelgázosítás az energetikai és ipari ágazatok számára megfelelő gáztermékek előállításához stb.) a szénfeldolgozási termékek diverzifikálása érdekében.

- Thúc đẩy đầu tư các dự án năng lượng theo nhiệm vụ được giao.

7. Tập đoàn Xăng dầu Việt Nam và các doanh nghiệp lĩnh vực năng lượng khác

- Chủ động xây dựng, điều chỉnh các chiến lược, quy hoạch, kế hoạch phát triển phù hợp với sự phát triển chung của toàn ngành năng lượng; có phương án tăng cường huy động nguồn vốn từ các tổ chức tài chính trong và ngoài nước.

- Theo thẩm quyền, chức năng được quy định tại điều lệ doanh nghiệp và các quy định của pháp luật tổ chức triển khai cụ thể các nhiệm vụ và giải pháp trong Quy hoạch này.

3. cikk Ez a határozat az aláírásának és kihirdetésének napján lép hatályba.

Điều 4. Các Bộ trưởng, Thủ trưởng cơ quan ngang bộ, Thủ trưởng cơ quan thuộc Chính phủ, Chủ tịch Ủy ban nhân dân các tỉnh, thành phố trực thuộc trung ương; Chủ tịch Hội đồng thành viên, Tổng giám đốc các Tập đoàn: Điện lực Việt Nam, Dầu khí Việt Nam, Xăng dầu Việt Nam, Than - Khoáng sản Việt Nam, Tổng công ty Đông Bắc và các cơ quan liên quan chịu trách nhiệm thi hành Quyết định này.

Befogadó: - Ban Bí thư Trung ương Đảng; - Thủ tướng, các Phó Thủ tướng Chính phủ; - Các bộ, cơ quan ngang bộ, cơ quan thuộc Chính phủ; - HĐND, UBND các tỉnh, thành phố trực thuộc trung ương; - Văn phòng Trung ương và các Ban của Đảng; - Văn phòng Tổng Bí thư; - Văn phòng Chủ tịch nước; - Hội đồng Dân tộc và các Ủy ban của Quốc hội; - Văn phòng Quốc hội; - Tòa án nhân dân tối cao; - Viện kiểm sát nhân dân tối cao; - Kiểm toán nhà nước; - Ủy ban Giám sát tài chính Quốc gia; - Ngân hàng Chính sách xã hội; - Ngân hàng Phát triển Việt Nam; - Ủy ban trung ương Mặt trận Tổ quốc Việt Nam; - Cơ quan trung ương của các đoàn thể; - Các Tập đoàn: Điện lực Việt Nam, Dầu khí Việt Nam, Xăng dầu Việt Nam, Công nghiệp Than - Khoáng sản Việt Nam; - Tổng công ty Đông Bắc; - VPCP: BTCN, các PCN, Trợ lý TTg, TGĐ Cổng TTĐT, các Vụ, Cục, Công báo; - Lưu: VT, CN (2).

Miniszterelnök PHÓ THỦ TƯỚNG [đã ký] Tran Hong Ha

Nguyễn Duyên

Forrás: https://dttg.baotainguyenmoitruong.vn/toan-van-quyet-dinh-phe-duyet-quy-hoach-tong-the-ve-nang-luong-quoc-gia-361852.html