A Da Nang város nyugati részén található Cơ Tu nép gươljához (hagyományos házához) vezető lépcsőkön vérszomjas vadállatok képei vannak faragva, tigrisektől, leopárdoktól, elefántoktól és hegyi kecskéktől kezdve a pitonokig és a varánuszgyíkokig... Ezeket a hatalomszimbólumokat a hagyományos ház közepén állítják fel és helyezik el, hogy kifejezzék a Cơ Tu nép életfilozófiai üzenetét a közösség számára.
A közút egyenesen a faluba vezet.
A Truong Son hegységben élő etnikai kisebbségi közösségek közötti hasonlóságok egyértelműen megmutatkoznak a Co Tu nép gươl házainak, a Ve nép ang házainak vagy a Co nép hosszúházainak építészetében. Ezeket az építészeti építményeket hagyományos falusi házaknak tekintik, amelyek őrzik a közösség történeteit, és első "kapuként" szolgálnak, mielőtt belépnének a felföldi falu építészeti terébe.
A gươlokat (közösségi házakat) általában a falu központjában, magas, szellős helyen emelik. A gươl mérete a falu méretétől és státuszától függ, jellegzetes építészeti faragványokkal és mintákkal, amelyek újraalkotják a gazdag közösségi életet.
.jpg)
Az Aliêng Ravăh faluból (Sông Kôn község) származó Bhriu Nga kézműves szerint a Cơ Tu nép építészeti kultúrájában a gươl (hagyományos közösségi ház) a falu lelkének tekinthető. A fakeret bonyolult faragásai és mintái számos történetet mesélnek el a falusiakról. Ezek a történetek ábrázolhatnak vadászati expedíciót, új rizsszüret ünnepét, vagy egy tűz mellett ülő Cơ Tu anya képét, vagy a rizs összezúzásában versengő fiatal nőket...
Különösen sok közösségi ház (gươl) ábrázol tigriseket, leopárdokat vagy pitonokot – szent állatokat, amelyek az erőt és a hatalmat szimbolizálják a Cơ Tu faluközösségen belül. „A múltban a falu látogatói általában először a közösségi házba léptek be. Ez volt a közös ház, a Cơ Tu falu első bejárata. Minél kidolgozottabb és lenyűgözőbb volt a közösségi ház építészete, annál jobban tükrözte a falusiak hatalmát. Ezért a nők és a gyermekek, különösen a terhes nők, ritkán látogatták a közösségi házat” – mondta Bhriu Nga úr.
A Co Tu nép gyakran helyez állatkoponyákat faoszlopokra a közös házuk (gươl) teteje alá. A közös húsétkezés után a falu vénei a koponyákat a tetőre helyezik, a fakeret mentén, meglehetősen egyedi képet alkotva. Ez magyarázza azt is, hogy a fiatalok és a terhes nők miért nem mernek a gươlhoz menni, mivel ez sérti azt a hitet, hogy a vad állatok szellemei még mindig ezekben a koponyákban lakoznak.
Y Kông elder, a Dong Giang kerület (régi) Népi Bizottságának korábbi elnöke úgy véli, hogy a Co Tu közösségi ház élénken tükrözi a közösség kulturális és spirituális életét, építészetével és művészi mintáival élénken ábrázolva. A közösségi ház építészete a falu teljes története, amely egyedi képi világon keresztül köti össze az embereket és az istenségeket.
A közösség erősítése
A Pơrning falu közösségi háza (Tây Giang község) egy élénk élettér, és Da Nang város nyugati részének egyik legszebb hegyvidéki stílusú építményének tartják. Néhány más közösségi házzal ellentétben a Pơrning közösségi ház építészetét a vizuális művészetek, a festészet és a szövés kombinációjával "festették". Ez a korábbi Lăng község központjában található Cơ Tu falu kézműveseinek mélyreható képességeit bizonyítja, hozzájárulva e tartományi szintű kulturális falu szépítéséhez.
Pơrningben a gươl (közösségi ház) nemcsak egy közösségi élettér, hanem számos egyedi és változatos kulturális értéket is rejt, a vizuális művészetek a szobrászattól és festészettől kezdve a nádtetőkben és bambuszfalakban tükröződő színekig és mintákig terjednek. Bárki, aki valaha is betette a lábát egy gươlba, el tud képzelni egy miniatűr közösséget, amelyet a szobrok és faragások vázolnak fel.
Clâu Nhấp kézműves, a néhai falubeli elöljáró és a Népi Fegyveres Erők Hőse, Clâu Nâm közeli barátja, felidézte, hogy Clâu Nâm életében a közösségi ház (gươl) belsejét gyakran választották ki előkelő vendégek fogadására. Egy időben több tucat kézműves alkotott szövőcsoportokat, és megtanították egymásnak a minták beépítésének technikáit az egyes szőtt termékekbe. Még érdekesebb, hogy a női kézművesek saját maguk készítették és szőtték a szőnyegeiket és párnáikat gyönyörű és egyedi mintákkal.
A gươl és mungó házak falainak nagy részét bambuszból és rattanból szőtték cikkcakk és négyzet alakú mintákban, a brokát szövetekre hímzett vagy szőtt mintákhoz hasonló stílusban.
A Co Tu nép nagyon kreatív; tudják, hogyan építsenek be mintákat és építészetet a vizuális művészeteikbe, friss színeket idézve fel és jellegzetes hangulatot kölcsönözve a falusi házaknak.
„A közösségi házban (gươl) a cơ tu nép emberalakokat is farag, sőt ca'bhây alakokat is. Ezek a gonosz szellemek maszkjai, amelyeket gyakran a falu közösségi háza elé helyeznek, a gonosz szellemek elűzését jelképezve. A cơ tu nép úgy véli, hogy minden szent tárgynak lelke van. Ha a lélek jó, istent szül; ha a lélek nem jó, gonosz szellemet szül…” – osztotta meg Clâu Nhấp idősebb.
Forrás: https://baodanang.vn/trong-guol-khac-hoa-chuyen-lang-3305550.html
Hozzászólás (0)