A vietnami kincs első lépése az óceánon át

Néha ideges leszek, amikor friss híreket hallok a sajtóban vietnami régiségek franciaországi, németországi vagy amerikai aukcióiról.

Az ECPAD háborúval kapcsolatos dokumentumait és kiadványait bemutató plakát

Kiderült, hogy őseink számos műalkotása és értékes történelmi dokumentuma kering a külföldi piacokon. Vannak köztük arany pecsétek, arany tálak, arany kardok, jáde kelyhek, jáde szobrok, bronzszobrok, selyemfestmények, kerámiák, régi könyvek, ritka jelmezek... Bármennyire is felbecsülhetetlenek, a vietnami régiségek tengerentúli kincsesbányája nem korlátozódik a jádéra és az aranyra. Számos levéltár, könyvtár és múzeum is található a közeli és távoli országokban, amelyek hatalmas mennyiségű dokumentumot, könyvet, újságot, grafikát, képet, filmet és sok más ritka dokumentumot és műtárgyat őriznek, amelyek Vietnam történelmi és társadalmi korszakait jelzik. Kora tavasszal meghívlak benneteket, akik szeretitek a vietnami történelmet, hogy csatlakozzatok hozzám ezeknek az egyedülálló kincseknek a feltárásában...

Ausztrál hadihajók dokkoltak Saigonban 1913-ban (Victoria Állami Könyvtár, Ausztrália)

Három Fansipan-csúcs Párizsban

Franciaország fényvárosa tele van lenyűgöző tájakkal, azonban ha szereted a vietnámi történelmet, nem hagyhatod figyelmen kívül az itt őrzött vietnámi és indokínai archívumokat. Először is a Francia Nemzeti Könyvtár (BNF), amely két óriási épületben található, amelyek úgy néznek ki, mint két nagy, a Szajna partján kinyitott könyv. 2017-ben a BNF-en láttam és tapinthattam meg először a modern Saigon városépítészeti térképeit – közel két évszázaddal ezelőttről. Ez egy kézzel rajzolt vázlat volt a központi utcáról 1865-ből, még mindig megőrizve az eredeti, megégett ceruzavonásokat croquis papíron. Ezután egy nagyméretű, A0-s méretű nyomat következett korabeli papíron, amely Saigon 1880-as tervezésének fekete-fehér fametszetét ábrázolja 3D-s perspektívában. Ó, lá-lá! Az eredeti térkép minden részletének megtekintése, vizsgálata és lefényképezése valóban érdekes, milliószor érzelmesebb, mint a számítógépen lévő virtuális térkép. A BNF-ben kézzel rajzolt vagy géppel nyomtatott térképek találhatók Szaigonról, Cso Lonról, a három régióról: Középső, Déli és Északi, valamint egész Indokínáról a 19. század végétől 1954 körülig. A bibliográfiai adatok szerint a BNF és a hozzá tartozó könyvtárak 120 térképet és 523 fényképet őrzenek, amelyek Indokínára specializálódtak. Az 1970-es évek elején Dr. Huynh Phan Tong, miközben a vietnami újságírás történetéről írt szakdolgozatát, a BNF-ben mintegy 25 000 könyvet és több mint 1000, Indokínához kapcsolódó újságot fedezett fel. Nemrégiben Cao Vy PhD-hallgató, aki Kocsinszkában megjelent könyvekről írta doktori disszertációját, több mint 5000 könyvet talált a BNF-ben az 1922 és 1944 közötti időszakból. Dr. Nguyen Giang Huong, a BNF értékbecslési szakértője elmondta, hogy a becslések szerint több tízezer „mindent” tartalmazó dokumentum létezik Vietnamról és Indokínáról. Azt mondta nekem: ez egy hiányos statisztika, mert a BNF még mindig sok olyan dokumentummal rendelkezik, amelyeket nem elemeztek és nem dolgoztak fel. Valójában a Fansipan-dokumentumok hegye vár a csodálatos Párizs közepén arra, hogy a vietnami történelem szerelmesei meghódítsák és felfedezzék őket . Párizsban más nagyszerű könyvtárak is találhatók, amelyek gyakori célpontjai a hazai és nemzetközi vietnami tudósoknak. 2018-ban Dr. Olivier Tessier, a Távol-keleti Iskola (EFEO) Ho Si Minh-városban található irodájának igazgatója bemutatta nekem az iskola könyvtárát a Trocadero metróállomás közelében. Diákként hallottam tanáraimat az EFEO-ról, mint legendás várról beszélni – számos francia és vietnami tudós gyűjtőhelye, akik kiemelkedő kutatásokat végeztek Indokínával kapcsolatban a 20. század elejétől napjainkig. Most, belépve a „várba”, több ezer könyvet, újságot és dokumentumot látok Indokínáról és Ázsiáról 1975 előttről és utánról, nagyon jó állapotban megőrzve. Ezek között találtam néhány vietnami nyelvi alapkönyvet, amelyeket Petrus Truong Vinh Ky állított össze az 1880-as években, valamint dokumentumokat Dinh Thuong Tho történetéről 1864-ből – abból az időből, amikor vita folyt arról, hogy lebontsák-e ezt a történelmi épületet (Ly Tu Trong 59-61, 1. kerület, Ho Si Minh-város). 2022 őszén, amikor Párizsban jártam, vietnami barátaim megmutattak nekem egy új hegyet, a Párizsi Missziós Társaság Könyvtárát (MEP). Mivel már régóta hallottam róla, beléptem és megcsodáltam egy másik Fansipant, több mint 15 000 könyvvel, 200 folyóirattal és 800 festményel, amelyek számos kelet-ázsiai országhoz kapcsolódnak. Ezek közül egyedül Vietnamban több mint 1000 mű található han nom és vietnami nyelven. Meglepő módon láthattam Pigneau de Behaine püspök eredeti, kézzel írott Anamitico Latinum szótárát, amelyet 1773 körül készítettek, és amely makulátlan állapotban maradt fenn. Ez a dokumentum egy A4-esnél nagyobb jegyzetfüzet, kínai tintával rendezett sorokkal, négyféle írást tartalmazva: latin, nom, han és vietnami írást latin formákkal - később ezt nevezték nemzeti nyelvnek. A kezemben tartottam egy hasonló kézzel írott jegyzetfüzetet az Annami történelemről is. A négy évszázaddal ezelőtti írásra nézve nem tudtam nem gondolni azokra a névtelen "öreg lelkekre", akik segítettek a misszionáriusoknak a vietnami kultúra rögzítésében és a modern írás megteremtésében a jövő generációi számára.

Kocsin Kína térképe az 1870-es években. A bal sarokban lent Saigon városának logója, a jobb sarokban pedig a Soai Phu Nam Ky kúria rajza látható. A térkép a Szingapúri Délkelet-ázsiai Tanulmányok Intézetében található, a fotó 2023 novemberében készült.

Átkelés az óceánon, találkozás a "dokumentumok tengerével"

Az utóbbi években sokszor visszatérve Párizsba, lehetőségem volt ellátogatni a Guimet, Cernuschi és Jacques Chirac Katonai Múzeumába, amelyek számos vietnami történelmi tárgyat és műalkotást őriznek. A francia egyetemek számos dokumentummal is rendelkeznek Vietnamról és Délkelet-Ázsiáról. A Párizsi Építészeti Egyetem könyvtárában több mint 120 mesterdolgozatot ismerhettem meg, amelyek Saigon és Hanoi tervezését és építészetét kutatták, rengeteg ősi és modern adattal együtt. Átnézve őket, egyszerre voltam boldog és irigy, titokban remélve, hogy egy napon ezek a dolgozatok felkerülnek az internetre. A Vauban-stílusú ősi erődben található Francia Hadsereg Filmarchív Központ (ECPAD) meglátogatása során francia barátaim kalauzoltak el egy hatalmas fotóarchívumba. Több ezer régi fénykép volt még mindig régi papírmappákban, csodálatosan digitalizálva a számítógépen. A fotós tisztek lencséjén keresztül a házak és a mindennapi élet Saigonban és Indokínában 1945 és 1955 között sokszínűnek és élénknek tűnik.

A belső számítógépen találtam néhány fotót a Ho Si Minh-város 3. kerületében, a Vo Van Tan 110. szám alatt található csodálatos épületről, amely egykor egy francia légierő-tábornok rezidenciája volt. Nicolas Viste építész – az épület, amelyet ma "Déli Villának" hívnak, felújításáért felelős személy – elmondta, hogy számos keresés után az ECPAD-hoz érkezett, és megtalálta az épület eredeti tervrajzait több száz évvel ezelőttről. A franciáknak egykor gyarmatláncuk volt, amely számos afrikai, ázsiai és latin-amerikai országot foglalt magában. A gyarmatok inváziójának és igazgatásának történetével kapcsolatos összes dokumentumot a haditengerészet a párizsi Gyarmatügyi Minisztériumhoz szállította. Ezt a kincset Tengerentúli Levéltárnak (ANOM) nevezik. 1986 óta az ANOM dokumentumainak nagy részét Aix-en-Provence-ba, egy kis tartományba szállították, Marseille kikötővárosa közelében, Dél-Franciaországban. Tavaly szeptemberben, amikor először látogattam meg az ANOM-ot, ámulva nem egy hatalmas "dokumentumhegyet", hanem egy hatalmas "dokumentumtengert" láttam. A hivatalos adatok szerint az ANOM összesen akár 38 km hosszú dokumentumpolccal, 60 000 térképpel, 150 000 fotóval és körülbelül 120 000 publikációval rendelkezik. Felnézve a szekrényre és a számítógépre, azonnal információkat találtam Saigon és Indokína más városainak 1945 előtti több száz tervrajzáról. Dr. Nguyen Phuong Ngoc, az Aix-Marseille-i Egyetem Ázsiai Kutatóközpontjának igazgatója megmutatta nekem, hogy az ANOM számtalan személyes feljegyzést őrz számos vietnami emberről a 19. és 20. századból. Ezek nemcsak az ország történelmének nyomon követésére és kiegészítésére hasznosak, hanem az egyes klánok és családok számára is. Még Ausztráliában is, amelynek csak a modern idők óta vannak kapcsolatai Vietnámmal, számos nemzeti és egyetemi könyvtár található, amelyek számos vietnami ereklyét tartalmaznak különböző időszakokból. Például a Melbourne-i Victoria Állami Könyvtár fotóarchívuma több száz, 1912 és 1975 közötti Saigonról készült fotót tárol, köztük egy 1913-ban Saigonban kikötött ausztrál haditengerészeti hadihajó képét. Itt találtam egy könyvet is, amely az 1920-as és 1930-as évek közötti angol nyelvű turizmust népszerűsíti, és amelyet az indokínai kormány adományozott. A Dél-ausztráliai Állami Könyvtárban számos, országunkról szóló könyv és újság mellett rábukkantam egy 1944-ben nyomtatott tengerészeti térképre – amikor még nem ért véget a második világháború –, amelyen a Saigon kikötője szerepelt az Indiától Északkelet-Ázsiáig húzódó kikötőláncolatban, amelyet ma Indo-Csendes-óceáni régiónak neveznek. Eközben az Egyesült Államoknak is van egy sor vietnami dokumentumot tartalmazó „archívuma”, amelyek nem kevésbé nagyszerűek, mint Franciaországé. Washington DC-ben, a Kongresszusi Könyvtárban igazán megcsodáltam a több mint 900 térképből álló vietnami gyűjteményt. A könyvtár még mindig ép állapotban őrzi Szaigon térképeit, melyeket az amerikai és brit katonai hírszerzés készített 1945 elején, és amelyeken egyértelműen feltüntették a japán csapatok és a szövetséges hadifogolytáborok helyzetét. Ezek a térképek a brit és amerikai hadseregek indokínai partraszállási terveiről szóló dokumentumok részét képezik Szingapúr és a Fülöp-szigetek visszafoglalása után. Felismertem a több mint 50 évvel ezelőtti „régi barátokat” is, amelyek a Vietnami Köztársaság időszakából származó, vadonatúj állapotban megőrzött általános iskolai tankönyvek voltak. A könyvtárban körülbelül 200 000 könyv, újság, mindenféle kiadvány és számos film található Vietnamról. Az Egyesült Államokban az évek során lehetőségem volt olvasni a Yale Egyetem Könyvtárában, a New York-i Városi Könyvtárban és a Philadelphia Városi Könyvtárban, de remélem, hogy ellátogatok a Harvard Könyvtárba, a Yen-Ching Könyvtárba és a Texasi Egyetem Vietnam Központjába, hogy további ritka és nagy „kincseket” lássak Vietnamról és Ázsiáról. Azonban, bár még nem tartunk ott, a vietnami történelmet kedvelő barátaimmal együtt még meglátogathatunk három másik közeli kincset, ezek a Nemzeti Könyvtár, az Ázsiai Civilizációk Múzeuma, a Délkelet-ázsiai Tanulmányok Intézete és a Szingapúri Nemzeti Művészeti Galéria. Meglepetésünkre a szingapúriak számos értékes dokumentumot és műtárgyat is gyűjtöttek Vietnamról.

Szezám, nyisd ki az ajtót...

Szerző: Phuc Tien

Egy ilyen futólagos „kirándulás”, mint amilyen a fenti, biztosan nem kielégítő sem számodra, sem számomra. Jelenleg az ókori Vietnam fent említett „kincsei” elkezdtek megnyílni az interneten, de nem minden dokumentum és tárgy került fel online. Ráadásul a közvetlen keresés és megtekintés sokkal pontosabb és teljesebb lesz. Azonban külföldre menni felfedezni őket sok időt és erőforrást igényel. Ösztöndíjak, állami, egyetemi, szervezeti és magánszemélyek finanszírozása nélkül a diákok és kutatók csak egy részét tudják összegyűjteni. Más országok tapasztalatai azt mutatják, hogy a nemzet – ország – régió múltját tükröző dokumentumok és tárgyak felkutatása komoly ügy. Ezt átfogó, hosszú távú tudományos programnak kell tekinteni nemzeti szinten, különösen a diplomácia , a gazdaság, a kultúra és a katonaság szolgálatában; még fontosabb a terület és a szigetek feletti szuverenitás bizonyításában, a határ-, etnikai és vallási kérdések megoldásában. És még szentebb a hiányosságok pótlása, a történelem sötét foltjainak megvilágítása, a nemzeti büszkeség erősítése, valamint olyan politikák kialakítása, amelyek mozgósítják Vietnam belső erejét belföldön és külföldön.

El kell menni rejtett kincseket keresni

Hol vannak a Vietnámról szóló „dokumentumhegyek” és „dokumentumtengerek”? Tudom, hogy megtalálhatók Kína, Japán, Anglia, Hollandia, Portugália és Spanyolország levéltáraiban, könyvtáraiban és egyetemein – olyan országokban, amelyek már a legősibb időktől fogva diplomáciai kapcsolatokat ápolnak az egész délkelet-ázsiai régióval. Különösen a Vatikán ünnepélyes levéltárában találhatók számos ritka, a 15. század óta Vietnámhoz kapcsolódó dokumentum és műtárgy. A külföldi levéltárak kiaknázása mellett a hazai levéltárakat sem szabad elfelejtenünk vagy elpazarolnunk. Jelenleg számos vietnami történelmi dokumentum és műtárgy rejtőzik még mindig különböző időszakokból származó levéltárakban, könyvtárakban, múzeumokban, egyetemeken és különösen a lakosság körében. Ezek mind felbecsülhetetlen értékű kincsek, amelyeket ápolni, kiegészíteni és sokféleképpen széles körben népszerűsíteni kell a nyilvánosság és a kutatók számára.

Phuc Tien - Tuoitre.vn

Forrás