Négy EU-tagállam javasolja a kibocsátási szabályozások enyhítését.

Franciaország, Németország, Spanyolország és Észtország sürgette az EU-t, hogy rugalmasabbá tegye az ETS mechanizmusát az iparágakra nehezedő nyomás csökkentése érdekében.

Az Euronews szerint Észtország, Franciaország, Németország és Spanyolország arra kéri az Európai Bizottságot (EB), hogy vizsgálja felül az Európai Unió (EU) szén-dioxid-piaci reformtervének egyes részeit, és figyelmeztetnek, hogy a 2026 és 2030 közötti szigorúbb kibocsátási szabályozások alááshatják számos iparág versenyképességét.

Vita az ETS körül

A vita középpontjában az emissziókereskedelmi rendszer (ETS) áll – az EU kulcsfontosságú éghajlatvédelmi eszköze, amely előírja a nagy kibocsátók számára, hogy fizessenek az általuk termelt szén-dioxid-kibocsátásért. Az Európai Bizottság a mechanizmus felülvizsgálatát tervezi, mivel számos tagállam és vállalkozás aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az ETS hozzájárul a magasabb villamosenergia-árakhoz, és az európai ipar elveszíti versenyelőnyét az Egyesült Államokkal és Kínával szemben.

A közös dokumentumban a négy ország azzal érvelt, hogy az Európai Bizottság által javasolt új módszer a kibocsátásmentes kvóták kiszámítására arra kényszerítheti a vállalkozásokat, hogy olyan ütemben csökkentsék a kibocsátásaikat, amely meghaladja számos iparág gyakorlati alkalmazkodóképességét.

Ez a lépés azután történt, hogy az Európai Bizottság kifejezte szándékát, hogy csökkenti a vállalkozások számára elérhető ingyenes kibocsátási kvóták mennyiségét. Ez a mechanizmus az európai termelők védelmét szolgálta az alacsonyabb környezetvédelmi előírásokat alkalmazó országok versenyétől.

Az EU-országok azzal érvelnek, hogy az ETS-szabályozás szigorítása csökkenti a blokk iparágainak versenyképességét. Fotó: Centre for European Reform.

A múlt héten Brüsszelben, az EU ipari minisztereinek ülésén felszólaló francia ipari miniszter, Sébastien Martin arra figyelmeztetett, hogy az ingyenes kvótaelosztási mechanizmus szigorítása felgyorsíthatja a termelés Európán kívülre történő áthelyezésének tendenciáját. Szerinte csak a vegyipar további 3 milliárd eurós költséggel nézhet szembe az új szabványok miatt.

Eközben az EB azt állítja, hogy az ETS-ből származó bevételeket visszatérítik a kormányoknak az ipari kibocsátáscsökkentésbe történő befektetéseikért. Martin azonban rámutat, hogy az ügynökség még nem adott ki konkrét ütemtervet vagy egyértelmű jogi értékelést a visszatérítési mechanizmusról.

„Nem hagyatkozhatunk csak ígéretekre. Konkrét kötelezettségvállalásokra van szükségünk” – hangsúlyozta Martin.

Erkki Keldo észt ipari miniszter szintén amellett érvelt, hogy az ipari dekarbonizációt támogató forrásokat igazságosabban kell elosztani az ágazatok között, és nagyobb figyelmet kell fordítani a kisebb gazdaságok igényeire.

Klímacélok és a verseny kihívása.

Az ETS körüli vita továbbra is az EU zöld átállási stratégiájának egyik fő kihívását tükrözi: hogyan lehet felgyorsítani a kibocsátáscsökkentés ütemét anélkül, hogy aláásnánk a blokk ipari bázisát.

A dokumentum szerint számos, a hőenergiától és a fosszilis tüzelőanyagoktól nagymértékben függő iparágban még mindig hiányoznak a kereskedelmileg életképes, alacsony kibocsátású technológiák vagy költséghatékony alternatívák. Ezért a Brüsszel által meghatározott kibocsátáscsökkentési ütem meghaladhatja a vállalkozások alkalmazkodóképességét.

Bár nem javasolták az ETS megszüntetését, mind a négy ország figyelmeztetett, hogy az iparágak magas energiaköltségekkel és növekvő versenynyomással néznek szembe. Úgy vélik, hogy az új ingyenes kvótaelosztási mechanizmusról szóló tárgyalások eredménye jelentősen befolyásolja majd a vállalkozások beruházási döntéseit és termelési költségeit a következő évtizedben.

A dokumentum arra is figyelmeztet, hogy ha a jelenlegi tervek szerint hajtják végre a szabályozást, az egyes ágazatoknak kiosztott ingyenes kvóták esetleg nem lesznek elegendőek a „szénszivárgás” megakadályozására – amikor a vállalkozások a költségek csökkentése érdekében alacsonyabb környezetvédelmi előírásokkal rendelkező országokba helyezik át a termelést.

A négy ország kérte az EB-től, hogy a lehető leghamarabb tisztázza az ingyenes kvóták kiszámításának új módszerét, és azt is állapítsa meg, hogy ez a mechanizmus rugalmasan adaptálható-e az egyes iparágak sajátosságaihoz.

Ezenkívül a kormányok kérték az Európai Bizottságot, hogy nyújtson be egy külön törvényjavaslatot az adatok hiánya esetén alkalmazandó alapértelmezett értékekről, ahelyett, hogy megvárnák az ETS július 15-re tervezett átfogó felülvizsgálatát.

Az országok jogi értékelést is kértek az új számítási módszer 2026 januárjától kezdődő, az ingyenes kibocsátási kvótarendszerre való visszamenőleges alkalmazásának megvalósíthatóságáról.

Észtország, Franciaország, Németország és Spanyolország összehangolt lépése fokozza a nyomást az Európai Bizottságra a közelgő magas szintű találkozók előtt, amelyeken új szabályozásokról kell dönteni a vállalkozások kibocsátásmentes kvótáinak kiosztásával kapcsolatban.

Forrás: https://nongnghiepmoitruong.vn/bon-nuoc-eu-de-xuat-noi-long-quy-dinh-phat-thai-d814572.html