A hagyományos kézműves falvak „fogadott gyermeke”.

Mivel nem akarta, hogy a hagyományos kézművesség eltűnjön az utódok hiánya miatt, Duc sokat utazott, hogy megtalálja a módját újjáélesztésüknek és megőrzésüknek.

Ngo Quy Duc vízibábos terveivel.

Huếban az átmeneti évszakokban, a Császári Kertben (Xuan utca 68.) Ngo Quy Duc (40 éves) rendszeresen frissíti információit a Thanh Lieu fanyomdász falu, Hai Phong (korábban Hai Duong) fiataljaival, hogy kicseréljék, módosítsák és véglegesítsék az ősi főváros projektjét.

Egy halványuló örökség

Duc és kollégái azon dolgoznak, hogy felélesszék a népi festészet stílusát, a Chuon falusi kuplékokat. Ez egy nagyon híres festési stílus Hue -ban, de idővel teljesen eltűnt.

2026 január elején hivatalosan is bemutatják Chuon falu fametszeteinek gyűjteményét kulturális személyiségek, kormánytisztviselők és különösen Chuon falu lakosságának jelenlétében – abban a helyben, ahol ez a művészeti forma létrejött, fennmaradt, majd végül eltűnt.

A Chuồn falu kerámiaedényének sikeres piacra dobása újabb mérföldkövet jelent Đức útján, hogy újra felfedezze, újjáélessze és folytassa az ország hagyományos kézműves falvait.

Duc 2006-ban informatikai diplomát szerzett az egyetemen, aminek semmi köze nem volt a hagyományos kézművességhez vagy a kulturális örökséghez. Számára azonban rendkívül hasznosnak bizonyult a digitalizálás, a keresés, a tárolás és a rekonstrukció terén.

Gyerekként Ducnak lehetősége volt látni és megérinteni a hagyományos kézműves falvakban kézművesek által készített tárgyakat. Lenyűgözte és kíváncsi volt ezeknek a termékeknek az elkészítési folyamatára.

Mindig is motoszkált a fejében a vágy, hogy felfedezze a hagyományos kézműves falvak örökségét és termékeit.

Az egyetem elvégzése után Duc körülbelül három hónapig egy barátjánál dolgozott, mielőtt otthagyta. Első projektje egy online információs könyvtár létrehozása volt Hanoiról . Itt Duc információkat tárolt a város kultúrájáról, történelméről, földrajzáról, embereiről, fesztiváljairól és egyebekről.

A könyvtár építése során ellátogatott hagyományos kézműves falvakba, és olyan termékekkel találkozott, amelyeket gyerekként látott. Alaposabb vizsgálat után azonban Duc rájött, hogy ma már kevesebben gyakorolják a mesterséget, a termékekre csekély a piaci kereslet, és fokozatosan eltűnőben vannak.

Amikor felmondott, hogy a kulturális örökséggel foglalkozzon, családja boldogtalannak tűnt, de senki sem szólt semmit. Duc sem magyarázta el senkinek. Azt akarta, hogy megértsék és támogassák, amikor sikerrel jár.

A hagyományos kézműves falvakban gyakran látni egy alacsony, karcsú fiatalembert, aki mindig táskával cipel, mászkál, jegyzetel. Fogalmuk sincs, mit csinál.

Duc közel 20 éve foglalkozik hagyományos kézműves falvakkal. Évekkel ezelőtt felkeresett egy hanoi falut, ahol papírmasé maszkokat készítettek. Sok más hagyományos kézműves faluhoz hasonlóan ezek a faluk is vonakodtak átadni tudásukat kívülállóknak. Ha nem volt senki a családban, aki folytatta volna a mesterséget, készek voltak hagyni, hogy az eltűnjön.

Duc felismerte, hogy nem tud a hagyományos kézművesekhez a megszokott módon közeledni, ezért úgy döntött, hogy először a mindennapjaikat tapasztalja meg, megfigyeli a rutinjukat, majd fokozatosan megismeri a mesterségeiket. Úgy hitte, hogy így úgy kapcsolódhat a kézművesekhez, mintha családtagok lennének.

„Amint kapcsolatba lépünk, a megosztás könnyűvé válik. Bizalmasan megbeszélik velünk a mindennapi élettel kapcsolatos problémákat, a megélhetést, a karrierrel kapcsolatos ügyeket, az utód hiányát, és akkor lesz irányunk” – mondta Duc.

Nem kérte közvetlenül nagynénjeit és nagybátyjait, hogy adják át neki a tudásukat. Ehelyett velük együtt dolgozott, megosztva velük a mesterség értékeit, hogy lássák elkötelezettségét a hagyományos mesterségek megőrzése iránt. Azt akarta, hogy megértsék, hogy ezeknek a mesterségeknek az elvesztése azt jelentené, hogy őseik, nagynénjei és nagybátyjai kemény munkája kárba vész.

„Csak akkor fogják az emberek őszintén továbbadni nekem, ha valóban megértik a mesterséget” – vallja Duc. Duc hét hosszú éven át utazgatott oda-vissza, együtt élt és beszélgetett a papírmasé maszkkészítő mesterség utolsó két mesterével.

A Chuồn falu füstölőjét sikeresen elindították, miután Đức kutatta és rekonstruálta az eredeti szöveget.

A hagyományos kézműves falvak "életének" meghosszabbítása.

Amikor a papírmasé maszkkészítő falu két kézművese úgy döntött, hogy átadja mesterségét Ducnak, az nem tudta visszatartani érzelmeit. A gyermekeik is nagyon örültek, hogy valaki viszi tovább a hagyományt...

2025-ben Duc úgy döntött, hogy Huếba megy, hogy megvalósítson egy projektet Chuon falu népi festményeinek restaurálására. A projektről nem sok dokumentáció maradt fenn.

Chuồn falu, ahonnan ez a festészet származik, ma már elnéptelenedett. Amikor megkérdezik a faluban, szinte senki sem tud róla semmit. Az idősek csak emlékezetből emlékeznek arra, hogy "a faluban régen folyt ez a mesterség".

A Chuồn faluból származó kuplékok középen egy nagyméretű karakterből (amely a boldogságot, a jólétet és a hosszú életet jelképezi), mindkét oldalon pedig páros kuplék találhatók, amelyeket hagyományos motívumok, például sárkányok, unikornisok, teknősök és főnixek díszítenek.

A kupletnek csak a Doan család ősi templomának ősi csarnokában maradt fenn nyoma. Még akkor sem készítették el a leszármazottak; egyszerűen csak megvették, hogy felakasszák. A fa nyomódúcok teljes készlete elveszett.

Duc információkat keresett az interneten, és szerencsére talált is néhány cikket erről a festménytípusról, de a fotók homályosak voltak. A megszerzett tudományos ismereteit és technológiáját alkalmazta a részletek helyreállítására és a képminőség javítására. Észak- és Dél-Vietnamban számos fametszeteket készítő emberrel való kapcsolatának köszönhetően Duc tudta, hogy a Chuon faluból származó kuplékok is hasonló jellemzőkkel bírnak.

Miután pontosan ábrázolta a részleteket és a szöveget a számítógépen, és összehasonlította azokat a templomban korábban látott, megmaradt verseskötetekkel, magabiztosabbnak érezte magát. A képeket ezután a Thanh Lieu fanyomdász faluba küldték, ahol fiatalok kinyomtatták és datolyaszilvafából készült deszkára faragták őket.

Amikor a Chuon faluból származó fametszeteket sikeresen restaurálták és éles, vastag vonalakkal nyomtatták papírra, Nguyen Xuan Hoa, a Thua Thien Hue Kulturális és Információs Osztályának korábbi igazgatója, meglepődött.

Ahogy ő maga fogalmazott: „Ez a festménygyűjtemény egyre csak fogy, és nem hiszem, hogy helyre tudjuk állítani. Azt sem vártam, hogy ilyen rövid idő alatt ezt véghezvigyék.”

Elmesélte, hogy akkoriban a kuplék csak egyszerű papírdarabok voltak, amelyekre a „szerencse” szót nyomtatták, két kuplékkal együtt. Nem voltak bonyolultak vagy finom papírból készültek, mint amilyeneket most restauráltatok.

„A Chuon falusi kuplékok a szegények festményei voltak. Az emberek gyakran vásárolták őket Tet (holdújév) idején. Akkoriban a házakat még bambuszból és szalmatetőből építették, így ezeket a festményeket közvetlenül az oltár közepére ragasztották, hogy eltakarják a bambuszból készült paravánt” – emlékezett vissza Hoa úr.

A Chuon falu népi festményeivel kapcsolatban Duc úgy véli, hogy azok egyedi jellemzőkkel és megkülönböztető kulturális értékekkel rendelkeznek, amelyek méltóvá teszik őket arra, hogy kulturális termékként ismerjék el őket, ahelyett, hogy csupán kiállítanák őket.

„Ez a festménysorozat kiváló, mert olyan verseket tartalmaz, amelyek kiemelik a tanulás hagyományát, a tavasz szépségét ábrázolják, és az oktatásról, a tanulásról és az erkölcsről szólnak. Egyelőre csak azért csinálom meg először, hogy megértsék azokat az értékeket, amelyeket őseink hátrahagytak; ha egyszer megértik, ki tudja, néhányan talán visszatérnek” – bizalmaskodott Duc.

Duc közel 20 éven át sokat utazott Észak-Vietnamtól Dél-Vietnamig a hagyományos kézműves falvakban, hogy megismerje, helyreállítsa és folytassa a mesterséget - Fotó: Az interjúalany tájékoztatása szerint.

A papírmasé maszkok készítésének hagyományos mesterségét a két megmaradt kézműves és Duc segítségével folytatják. Azt mondja, ha ez a kettő a jövőben felhagy ezzel, ő veszi át az üzletet. Duc úgy véli, hogy a piac most könnyebb, mint régen, az iskolák és szervezetek a hagyományos kézművességhez kapcsolódó workshopokat tartanak, így a népi játékok vonzóbbak lesznek.

Duc közel 20 éven át utazott oda-vissza, és közel 1000 hagyományos kézműves falut ért el országszerte. Sok olyan falut sikeresen újjáélesztett, amelyek korábban eltűntek. Duc útja folytatódik, mivel jelenleg számos projekt van kidolgozás alatt.

Miért hanyatlik és tűnnek el fokozatosan a hagyományos kézműves falvak Vietnámban? Duc szerint ennek oka a kedvezőtlen életkörülmények és a megélhetés nehézségei lehetnek, amelyek arra kényszerítik az embereket, hogy felhagyjanak kézművességükkel és más munkát keressenek a megélhetésük érdekében.

NGUYEN DAC THANH

Forrás: https://tuoitre.vn/dua-con-nuoi-cua-nhung-lang-nghe-2026052210051243.htm