Az etnikai és nemi egyenlőség felé vezető út

Báo Tin Tức•01/09/2023

1945. szeptember 2-án Ho Si Minh elnök felolvasta a Függetlenségi Nyilatkozatot, amelyben az egész nemzet és a világ elé tárta a következőket: „Vietnamnak joga van a szabadsághoz és a függetlenséghez, és valóban szabad és független nemzetté vált. Az egész vietnami nép eltökélt szándéka, hogy minden lelkét, erejét, életét és vagyonát a szabadsághoz és függetlenséghez való jogának védelmére fordítsa.” A Függetlenségi Nyilatkozat volt az első dokumentum, amely a nemzetközi erkölccsel és joggal összhangban megerősítette a vietnami nép emberi jogait, szabadságát és egyenlőségét. Az elmúlt 78 évben ezek a jogok, beleértve a nemzetek közötti egyenlőséghez és a nemek közötti egyenlőséghez való jogot, jelentős előrelépést értek el hazánkban.

Vietnam jelenleg egy egységes nemzet 54 etnikai csoporttal és körülbelül 100 millió emberrel, amelynek az etnikai kisebbségek 14,3%-át, azaz több mint 12,3 millió embert tesznek ki.

1946. április 19-én, nem sokkal a Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulása után, Ho Si Minh elnök levelet küldött a Dél-vietnami Etnikai Kisebbségek Kongresszusának Pleikuban (Gia Lai tartomány), amelyben kijelentette: „Legyen Kinh vagy Tho, Muong vagy Man, Gia Rai vagy Ede, Sedang vagy Bana, és más etnikai kisebbségek, mindannyian Vietnam leszármazottai, mindannyian testvérek. Együtt élünk és halunk, együtt osztjuk meg az örömöt és a bánatot, segítjük egymást a bőség és a szűkösség idején.” Ez a párt és az állam nemzeti egységpolitikájának tömör nyilatkozatának tekinthető.

Vietnam öt alkotmánya a történelem során, a Vietnami Demokratikus Köztársaság megalapításától napjainkig – az 1946-os, az 1959-es, az 1980-as, az 1992-es (2001-ben módosított és kiegészített) és a 2013-as alkotmány – mind elismeri és megerősíti országunkban minden etnikai csoport egyenlő jogait. Szigorúan tilos az etnikai csoportok közötti bármilyen megvetés, elnyomás vagy megosztás.

Az 1992-es alkotmány 5. cikkelye kimondja: A Vietnami Szocialista Köztársaság az összes, Vietnamban együtt élő etnikai csoport egységes állama. Az állam az etnikai csoportok közötti egyenlőség, szolidaritás és kölcsönös segítségnyújtás politikáját valósítja meg. Az etnikai csoportoknak joguk van saját nyelvüket és írásukat használni, megőrizni etnikai identitásukat, valamint előmozdítani szokásaikat, hagyományaikat és nemes kulturális értékeiket. Az állam átfogó fejlesztési politikát valósít meg, fokozatosan javítva az etnikai kisebbségi közösségek anyagi és szellemi életét.

A 2013-as alkotmány kimondja: A Vietnami Szocialista Köztársaság egy egységes nemzet, amely Vietnamban együtt élő etnikai csoportokból áll. Minden etnikai csoport egyenlő, egységes, tiszteli és támogatja egymás fejlődését. A nemzeti nyelv a vietnami. Minden etnikai csoportnak joga van saját beszélt és írott nyelvét használni, megőrizni etnikai identitását, valamint előmozdítani szokásait, hagyományait és pozitív kulturális értékeit. Az állam átfogó fejlesztési politikát hajt végre, és feltételeket teremt minden etnikai kisebbség számára, hogy fejlesszék belső erősségeiket és hozzájáruljanak az ország fejlődéséhez.

Az etnikai csoportok közötti egyenlőség alkotmányos elve következetesen tükröződik a teljes vietnami jogrendszerben, intézményesült és konkretizálódott számos jogi dokumentumban: a nemzetgyűlési választásokról szóló törvényben, az állampolgársági törvényben, a büntető törvénykönyvben; a büntetőeljárási törvénykönyvben; a polgári törvénykönyvben; a polgári perrendtartásban; a munkajogi törvénykönyvben; az oktatási törvényben; a közegészségügyi törvényben; az állami kártérítési felelősségről szóló törvényben; és számos más jogi dokumentumban.

Továbbá az etnikai csoportok közötti egyenlőségre vonatkozó szabályozásokat intézményesítették a Nemzeti Tanács létrehozásával, amelynek feladata az etnikai ügyek kutatása és ajánlások tétele az Országgyűlés számára; az etnikai politikák, programok és társadalmi-gazdasági fejlesztési tervek végrehajtásának felügyeleti jogának gyakorlása a hegyvidéki területeken és az etnikai kisebbségek lakta régiókban. A kormányon belül van egy miniszteri szintű ügynökség – az Etnikai Ügyek Bizottsága –, amely az etnikai ügyekért felelős szakosított ügynökség.

Vietnamban minden állampolgárnak garantált a joga, hogy részt vegyen a politikai rendszerben, részt vegyen az állam és a társadalom irányításában, valamint induljon a Nemzetgyűlésbe és a Népi Tanácsokba minden szinten. Az elmúlt években az etnikai kisebbségek részvételi aránya a politikai apparátusban növekedett. Az etnikai kisebbségekhez tartozó Nemzetgyűlési képviselők száma folyamatosan a lakosság magas százalékát tette ki. Négy egymást követő Nemzetgyűlési ciklusban az etnikai kisebbségekhez tartozó Nemzetgyűlési képviselők száma 15,6% és 17,27% között mozgott, ami magasabb, mint az etnikai kisebbségek teljes népességen belüli aránya, amely 14,3%.

A 15. Nemzetgyűlésbe (2021-2026) megválasztott 499 képviselő közül 89 a következő etnikai csoportokból származó etnikai kisebbségek képviselője: taj, thai, mong, muong, khmer, csám, ede, kho mu, nung, giay, san diu, tho, xo dang, brau, san chay (cao lan), lu, lav chi, van kieu, lao, hoa, co ho… A megválasztott etnikai kisebbségi képviselők magas százalékával rendelkező települések közé tartozik a következő: son la, tujen kvang, lang szon, ha giang, lai chau, bac kan, soc trang és dak lak.

Az Etnikai Kisebbségek Bizottsága szerint jelenleg országszerte 68 781 etnikai kisebbségi csoporthoz tartozó köztisztviselő van, ami a teljes köztisztviselői létszám 11,68%-át teszi ki. Az etnikai kisebbségekhez tartozó köztisztviselők és közalkalmazottak elsőbbséget élveznek a tervezés, a toborzás, a foglalkoztatás és az állami ügynökségi rendszerbe való kinevezés során.

Szétszórt és tarkított települési mintázataik miatt, amelyek elsősorban a hegyvidéki régiókban, különösen az északnyugati, a középső-felföldi és Délnyugat-Vietnamban koncentrálódnak, az etnikai kisebbségi közösségek fejlettségi szintje továbbra is alacsony az országos átlaghoz képest. Annak érdekében, hogy támogassa az etnikai kisebbségi közösségeket egyenlő jogaik megvalósításában, anyagi és szellemi életük javításában, valamint az etnikai csoportok közötti fejlettségi szakadék fokozatos csökkentésében, a párt és az állam az elmúlt években kiemelt prioritást élvezett az etnikai kisebbségi területek társadalmi-gazdasági fejlesztési politikáinak végrehajtása.

Számos program hozott gyakorlati eredményeket, mint például: a kormány 122. számú etnikai ügyekkel foglalkozó cselekvési programja; a 30a/2008/NQ-CP számú kormányhatározat a fenntartható szegénység csökkentéséről; a 135. számú program (2. fázis) az etnikai kisebbségek, hegyvidéki és távoli területek különösen nehéz helyzetű településeinek társadalmi-gazdasági fejlesztéséről; az infrastrukturális beruházásokat előtérbe helyező politikák és programok, a termőföldekkel és a lakhatással kapcsolatos problémák megoldása (132. határozat); a termőföldek, a lakhatás, valamint a szegény etnikai kisebbségek termeléséhez és életéhez szükséges alapvető szükségletek támogatása (134. határozat)...

A párt és az állam megalapozott politikájának és irányelveinek köszönhetően jelentősen javult a társadalmi-gazdasági helyzet az etnikai kisebbségek és a hegyvidéki területek lakossága körében. 2007-től napjainkig 118 530, rendkívül nehéz helyzetben lévő etnikai kisebbséghez tartozó háztartás kapott kölcsönt, 33 969 háztartás kapott támogatást termelésfejlesztésre, 80 218 háztartás kapott támogatást állattenyésztés bővítésére, és 4343 háztartás kapott támogatást a szolgáltatóiparba való terjeszkedéshez.

Az etnikai kisebbségek életminősége is fokozatosan javult. Beruháztak az egészségük védelmét és gondozását biztosító infrastruktúrába, és kiépítették azt. A mai napig a települések 100%-ában találhatók egészségügyi állomások és egészségügyi dolgozók, a járások 100%-ában egészségügyi központok és orvosok; az 5 év alatti alultáplált gyermekek száma 25% alá csökkent. Néhány, korábban az etnikai kisebbségekre és a hegyvidéki területekre jellemző betegséget, mint például a malária, a golyva, a lepra és a tuberkulózis, sikerült megfékezni és felszámolni.

Az etnikai kisebbségi közösségek kulturális és spirituális élete az elmúlt években jelentősen javult, és kulturális élvezetük is fokozódott. Az etnikai kisebbségi kultúrák számos aspektusát megőrizték és fejlesztették, és világörökségi helyszínként ismerték el, mint például a „Közép-felföld Gong Kulturális Tér”, a „My Son Szentély” és a „Dong Van Kőfennsík”. Távoli falvakba vietnami és 26 etnikai kisebbségi nyelven sugároznak rádió- és televízióműsorokat.

Emellett nagy figyelmet kapott az oktatás és képzés, valamint a nagyszámú etnikai kisebbséggel rendelkező területeken élő emberek intellektuális szintjének emelése, és számos fontos eredményt ért el. Beruházások történtek a szakközépiskolák, főiskolák és szakképző iskolák rendszerébe, valamint a bentlakásos iskolákba, a félbenlakásos iskolákba és az egyetem előtti programokba az etnikai kisebbségek számára ezeken a területeken, és ezeket a programokat fejlesztették. 2012 óta a települések 100%-a elérte az általános iskolai oktatást, sok település elérte az általános középiskolai oktatást, és az etnikai kisebbségi gyermekek 95%-a jár iskolába.

A Függetlenségi Nyilatkozatban Ho Si Minh elnök azt írta: „Minden ember egyenlőnek születik.” Így a nemek közötti egyenlőség az alapvető emberi jogok garanciája is.

A Vietnami Demokratikus Köztársaság 1945. szeptember 2-án alakult, és az 1946-os alkotmánya már rögzítette a nemek közötti egyenlőséget. Az 1946-os alkotmány 9. cikkelye egyértelműen kimondja: „A nők minden tekintetben egyenlő jogokkal rendelkeznek a férfiakkal.”

Pham Minh Chinh miniszterelnök virágot adott át a 2017–2025 közötti női vállalkozást támogató projektben részt vevő kiemelkedő női vállalkozóknak.

Az 1959-es alkotmányban a nők jogai és kötelezettségei világosabban voltak meghatározva. A 2013-as alkotmány nagyon részletes szabályozást tartalmazott a nők jogairól, a korábbi alkotmányok rendelkezéseire építve és azokat továbbfejlesztve. Ezen alkotmányos rendelkezések további konkretizálása érdekében 2006-ban elfogadták a nemek közötti egyenlőségről szóló törvényt, amely egyre hatékonyabbá vált.

Vietnam 2021. május 23-án megválasztott 15. Nemzetgyűlésében 499 küldött van, köztük 151 női küldött, ami 30,26%-ot jelent. Ez a második alkalom, hogy a vietnami Nemzetgyűlésben a női küldöttek száma meghaladta a 30%-ot (először az 5. Nemzetgyűlésben volt ez 32,31%-kal), és a 6. Nemzetgyűlés óta az első alkalom, hogy a női küldöttek száma meghaladta a 30%-ot.

A tartományi szintű Népi Tanácsokban a női küldöttek száma elérte a 26,5%-ot (ami 1,37%-os növekedést jelent az előző ciklushoz képest); a járási szinten pedig 27,9%-ot (ami 3,2%-os növekedést jelent az előző ciklushoz képest).

Női tisztek és katonák, akik a dél-szudáni Bentiuban található ENSZ békefenntartó missziójában szolgáló 2. szintű 3. számú tábori kórház csapatában vesznek részt.

A Vietnami Kommunista Párt 13. Nemzeti Kongresszusán a Központi Bizottság hivatalosan megválasztott tagjai között 18 női küldött volt (1 póttagot nem számítva, ami 1 küldöttel több a 12. ciklushoz képest).

A Vietnami Nők Uniójának statisztikái szerint ebben a ciklusban a pártbizottságokban részt vevő nők aránya a helyi szinten elérte a 21%-ot, ami 2%-os növekedést jelent; a magasabb szintű pártbizottságokban pedig a 17%-ot, ami 2%-os növekedést jelent. A közvetlenül a Központi Bizottság alá tartozó pártbizottságokban a nők aránya elérte a 16%-ot, ami 3%-os növekedést jelent az előző ciklushoz képest.

A párt és az állam helyes politikájának és irányelveinek köszönhetően a nemek közötti egyenlőség területe általában, és különösen a vezetésben és az irányításban való nemek közötti egyenlőség számos sikert ért el, és a nemzetközi közösség is elismerte. Vietnam a világon az 51., Ázsiában a 4., az ASEAN Parlamentközi Közgyűlés Tanácsában pedig az első helyen áll a női Nemzetgyűlési Képviselőházi képviselők százalékos arányát tekintve. A nemek közötti egyenlőségi index folyamatosan javul. 2020-ban Vietnam a világszerte felmért 153 ország közül a 87. helyen állt a nemek közötti különbség csökkentése terén.

Továbbá a nemek közötti egyenlőség terén elért eredmények tükröződnek a nemek közötti szakadék csökkentésében a gazdasági, munkaerő- és foglalkoztatási szektorokban; a nők gazdasági szerepvállalásának növelésében; a szegény vidéki nők és etnikai kisebbségekhez tartozó nők gazdasági erőforrásokhoz és munkaerőpiachoz való hozzáférésének javításában; valamint a magas színvonalú női emberi erőforrások fejlesztésére való összpontosításban. A nők tulajdonában lévő vállalkozások aránya elérte a 26,5%-ot, amivel a 9. helyen álltak az 58 vizsgált ország és gazdaság közül; sok női vállalkozó presztízzsel és magas ranggal rendelkezik a régióban és a világban. A kultúra és a sport területén számos nő nyert regionális és nemzetközi díjakat. Az ENSZ békefenntartó műveleteiben részt vevő női nagykövetek, női diplomaták, női rendőrtisztek és női katonák a béke, a barátság, az együttműködés és a fejlődés "nagyköveteivé" váltak hazánk külpolitikai számára... Jelentősen megnőtt a női emberi erőforrások száma a tudományos kutatásban. Sok nő professzor, docens és orvos. Több ezer női értelmiségi ért el nagy sikereket belföldön és nemzetközi szinten a tudományos kutatásban, magas gazdasági értéket és mély, nemes humanista értékeket képviselve.

A vietnami női labdarúgó-válogatott játékosai és edzői ünnepelték győzelmüket és aranyérmüket a 32. SEA Games-en.

A miniszterelnök vietnami nőkkel folytatott párbeszédének online konferenciáján, melynek témája a „Nemek közötti egyenlőség előmozdítása és a nők szerepének erősítése a társadalmi-gazdasági fejlődésben” volt 2022 októberében, Pham Minh Chinh miniszterelnök megerősítette: Szükséges továbbra is helyesen megérteni a nők, a női ügyek és a nemek közötti egyenlőség szerepét és helyzetét. Még sok munka áll előttünk ahhoz, hogy jobb életet teremtsünk a nők számára, hogy lehetőségeket és feltételeket biztosítsunk számukra a társadalomhoz és az országhoz való hozzájáruláshoz, biztosítva, hogy senki se maradjon le; valamint hogy közösen foglalkozzunk a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos célok elérésével és a nők előmozdításával kapcsolatos felelősséggel.