Egy meleg tavaszi nap a kandalló padlóján pattogó tűz mellett

Tavasz – a családi összejövetelek ideje. Az ismerős kandalló körül az izzó parázs megvilágítja az arcokat, a mosolyokat és az égő fa pattogó hangját. A kandalló mellett megerősödnek az emberi kapcsolatok, és az etnikai csoportok legszebb kulturális hagyományai megőrződnek és generációról generációra öröklődnek.

Quoc Tuan falu egy sarka, Van Lang község, Thai Nguyen tartomány.

A tűz sosem alszik ki.

„A házak öregedhetnek az idő múlásával, az oszlopok elkophatnak az esőtől és a naptól, de a tay és nung etnikai népünk kandallójának tüze soha nem aludhat ki” – mondta a 80 éves Nong Duc Chi úr, a Van Lang község Quoc Tuan falujából, miközben elkezdte történetét népe egy gyönyörű hagyományos kulturális aspektusáról.

Az öregember elhajolt, mintha a vékony füstfelhőt akarná elkerülni, ami lustán felemelkedett és csípte a szemünket, majd visszavezetett minket a nosztalgia birodalmába: „Igen, a cölöpökre épített házak a tay és nung népünk „lelke”. Évtizedekkel ezelőtt ezt az egész régiót hatalmas erdők borították, számtalan ősi fával. Az emberek addig égették a fatönköket, amíg ki nem dőltek, és csak néhány ágat tudtak megmenteni házak építéséhez. A törzseket, amelyek olyan nagyok voltak, hogy több emberre lett volna szükség a körülvételükhöz, a parázsló tűz emésztette fel. Most, hogy visszagondolok, sajnálom.”

Az erdővel harmóniában élve, néha generációkba telhet, mire egy család elegendő fát gyűjt össze egy cölöpös ház felépítéséhez, ahogyan azt szeretnék. Kemény munka, de ez a hagyományos építészet, amelyet az ősök generációk óta öröklnek.

„A konyhában a tűzifa parazsa úgy pattogott, mint a szikrák” – mondta elégedetten Dinh Nhu Phung úr, a Van Lang község Na Duong falujából, ugyanabban a faluban, mint Chi úr. „Amikor fiatalok voltunk, a feleségemmel kilenc évet töltöttünk disznótenyésztéssel, rizst termesztéssel és kukoricát termesztéssel, hogy elég pénzt gyűjtsünk ételre és italra, és meghívjuk a favágókat az alföldről az erdőbe.”

A találkozón jelen lévő felesége, Dinh Thi Que asszony hozzátette: „1982 és 1990 között, évente egy kis megtakarítással, a férjemmel sikerült egy masszív, cölöpös házat építenünk 45 négyzet alakú pillérrel, deszkákból készült falakkal és cseréptetővel.”

A kandalló körül az idősek mesélnek gyermekeiknek és unokáiknak népük történelméről és hagyományos kultúrájáról.

Az idő gyorsan telt, az eső és a nap miatt a ház állapota romlott. 2024-ben Phung úr és felesége lebontották a régi cölöpös házat, a jó pilléreket és gerendákat pedig egy 36 pilléres új cölöpös ház újjáépítéséhez használták fel. Büszkén mondta: „Látva, hogy lebontom a cölöpös házat, sok »mágnás« jött a tartomány központjából, hogy alkut kössenek: Ha otthagyod nekik az oszlopokat, villát építenek kárpótlásul. De én nem mertem az etnikai hagyományaimat a modernitásra cserélni.”

A vésés és kalapálás ritmikus hangjait követve megérkeztem egy közelben épülő cölöpös házhoz. A háztulajdonos, Dinh Duy Thang úr, vidáman mondta: „Nem sokat utaztam, de tudom, hogy Na Duong falu Coc Ray falucskájában a 14 háztartásból 12 cölöpös házban lakik. Alapvetően a falu összes háztartása ugyanazon terv szerint épít cölöpös házakat, amelyek három fő és két mellékhelyiségből állnak. Az oszlopok és gerendák vasfából, a gerendák négyszögletes horganyzott csövekből, a lépcső pedig betonlépcsőkkel rendelkezik, de ez nem ront a hagyományos cölöpös ház esztétikáján. A családom a 2026-os ló holdújévére költözik be az új házba.”

„Letelepedés és megélhetés megteremtése.” Biztonságos lakhatással, garantált egészséggel és stabil morállal az emberek magabiztosan dolgozhatnak és termelhetnek, törekedhetnek legitim vagyonra, és részt vehetnek a helyi versenymozgalmakban.

Továbbá a hagyományos cölöpházak mindig az emberi kapcsolat melegét árasztják. A cölöpház tüze körül, a napi munka után, az egész család összegyűlik, hogy történeteket osszanak meg és beszélgetjenek, elősegítve a közelséget; a szomszédok is összegyűlnek, hogy a cölöpház tüze körül megvitassák a felmerülő problémákat.

Sok család vasbetonból épít lépcsőket fa helyett a házukhoz.

A hagyományos szokások megőrzése

A Vietnámi Etnikai Kulturális és Turisztikai Faluban (Dong Mo, Son Tay, Hanoi) a Kulturális, Sport- és Turisztikai Minisztérium a Thai Nguyen tartományból származó Tay és Nung etnikai csoportokat választotta ki, hogy országszerte képviseljék a Tay és Nung népet két hagyományos cölöpház felépítésével. Bent generációknyi kézműves ápolja felváltva a hagyományt, és mesél a látogatóknak falvaikról, régióik földjéről és embereiről, valamint etnikai csoportjuk egyedülálló kulturális szépségéről.

Visszatérve Hanoi kapuvidékére, Thai Nguyen tartomány 92 községgel és kerülettel, közel 1,8 millió lakossal és 39 etnikai csoporttal rendelkezik. Figyelemre méltó, hogy a 8 legnépesebb etnikai csoport közül a tay és a nung kettő. Ezért a tay és nung kultúrák szinte reprezentatívak a régióban.

A Phu Dinh község Ban Quyen falujából származó Ma Dinh Soan úr büszkén kijelentette: „A falu 36 háztartásából 20 hagyományos cölöpházakban él. A cölöpházakban élő háztartások többsége pénzügyi támogatást kapott a kormánytól javításokra, korszerűsítésekre és állagmegóvásra.”

A modern korban sok cölöpös házat vasbetonból építenek, de megtartják a hagyományos cölöpös építészetet. Az összes betonoszlopot úgy festik, hogy a fára hasonlítsanak, és… olyan szépek legyenek, mint a fa.

A modern időkben a cölöpökre épített házak még mindig a felföldi etnikai kisebbségek hagyományos építészeti kultúrájának szimbólumaként állnak.

Családja hagyományos cölöpös háza előtt állva Hoang Thi Hau asszony, a Phu Dinh község Khuon Tat falujából, izgatottan mondta: „Az erdő kifogyott az értékes faanyagokból, ezért vasból, acélból és cementből építettük cölöpös házunkat.”

A Binh Yen község Da Bay falucskájából származó Ma Dinh Sung úr magabiztosan kijelentette: „Az elmúlt években a gazdasági fejlődésnek és a stabil életkörülményeknek köszönhetően sok háztartásnak sikerült vasbetonból készült cölöpös házakat építenie. Ezek a modern cölöpös házak egy külön sarokban elhelyezett hagyományos kandallóval és zárt melléképületekkel rendelkeznek.”

Tartományunk északi és déli településein átívelve vasbeton szerkezetű cölöpházakkal, valamint sok más, acélvázas, hullámlemez tetővel rendelkező épülettel találkoztunk, amelyek mégis megőrizték a tay és nung etnikai csoportok hagyományos cölöpház-kialakítását. Ezeket a cölöpházakat a hegyekhez építették, ajtajaik a rizsvölgyekre néztek.

Egy velünk folytatott beszélgetésben Hoang Van Toong úr, a Van Lang község Tan Do falucskájának nung etnikai kisebbségéhez tartozó lakosa elmondta: „A falucskában 123 ház található, amelyek közül közel 70 cölöpökre épült ház. Sok ház több mint száz éves, vasfából és tikfából készült oszlopokkal és cseréptetővel. Ezek a házak olyanok, mint a történelmi tanúk, amelyek Tan Do népének kulturális és szellemi életét követik nyomon a falu alapítása óta.”

Még az idő múlásával, és a régi cölöpházak lebontásával és újakkal való helyettesítésével sem számítanak az anyagok. Ezekben a cölöpházakban a tay és nung etnikai csoportok kifinomult kulturális hagyományai élnek, amelyeket generációkon át megőriztek és örökítettek át.

A cölöpház kandallója mellett a falu vénei történeteket meséltek unokáiknak a falu alapításáról; a betolakodók elűzését célzó forradalomban való részvételükről; egy új vidéki terület építéséről; és a digitális kor kulturális életmódjáról.

Forrás: https://baothainguyen.vn/van-hoa/202601/ngay-xuan-am-bep-lua-san-f403b10/