Az a hely, ahol az első vietnami nyelvű könyvet őrzik.

Bárki, aki járt középiskolába, tudja, hogy a ma is használt vietnami Quốc ngữ írást eredetileg európai misszionáriusok alkották meg, akik Vietnamba érkeztek, hogy terjesszék a kereszténységet. Használata során, kényelmessége miatt, fokozatosan tökéletesedett, és ez lett a nemzeti írás, amelyet vietnaminak nevezünk. Azonban kevesen tudják, hogy az első vietnami nyelven írt könyv jelenleg a Phú Yên tartomány Tuy An kerületében, An Thạch községben található Mằng Lăng templomban őrzik.

A Phu Yen újságnál dolgozó kollégáink elvittek minket a Mang Lang templomba, hogy első kézből láthassuk a könyvet. A templom előtt, az udvar jobb oldalán egy kanyargós, díszesen megtervezett, titokzatos barlangba kalauzoltak minket, amely egy mesterséges dombon belül helyezkedett el. Itt számos, Andrew Phu Yen atya, a Phu Yen régióhoz szorosan kapcsolódó pap életéhez kapcsolódó tárgyat állítanak ki.

Minden egyes tétova lépés után a félhomályos térben egy asztal jelent meg előttünk, tetején egy üvegvitrinnel. Barátom befelé mutatva azt mondta: „Ez az első vietnami nyelvű könyv!” Meglepetten, kíváncsian és örömmel mindenki kétségbeesetten fényképezte a kiállítást a telefonjával.

Az első vietnami nyelvű könyv fénymásolata a Mang Lang templom mesterséges dombjának alagsorában van kiállítva.

A könyv a 4. és 5. oldalon nyílik. A 4. oldal a korrektúrákat tartalmazza, míg az 5. oldal két hasábból áll; a bal oldali hasáb latin betűkkel, a jobb oldali pedig vietnami nyelven íródott. Felül a „Nyolcnapos prédikáció” cím található. Alatta a „2. nap” (jelentése: „első”) szöveg olvasható. Lejjebb a tartalom található, amely számos olyan szót tartalmaz, amelyek helyesen szerepelnek a modern vietnami nyelvben, sok olvashatatlan szót és néhány kitalálható szót, például a „blời” (jelentése: ég), a „fức” (jelentése: erő)...

A kollégám azt mondta, hogy ez egy könyv, amely papok és misszionáriusok számára prédikációkat tartalmaz. A szerző Alexandre de Rhodes, egy francia (akit a hívek Dắc Lộ atyának hívnak). Azt is megemlítette, hogy ez egy fénymásolat; az eredetit a plébános gondosan őrzi a templomban. Az eredeti lapjainak szélén dombornyomott betűk vannak. Ha a napfény felé tartjuk, a betűk láthatóvá válnak, hasonlóan a bankjegyek dombornyomásához. A könyvet 1651-ben nyomtatták Olaszországban, ami azt jelenti, hogy 372 éves.

Közel négy évszázaddal később a könyv megőrizték, és a modern nyomtatási technológiának, beleértve a vietnami diakritikus jelek használatát is, valóban figyelemre méltó teljesítmény. És hazánk számára, mivel ez az első könyv, amelyet vietnami Quốc ngữ írással írtak, igazi kincs!

További kutatások azt mutatják, hogy Alexandre de Rhodes nem a vietnami nyelv megalkotója volt. Előtte számos európai misszionárius érkezett Vietnamba, hogy terjessze a kereszténységet. Ezek a misszionáriusok a latin ábécét használó országokból érkeztek, így nehézségekbe ütköztek hitük terjesztésében, mivel abban az időben Vietnam ideográfiai karaktereket (kínai írásjeleket és nôm karaktereket) használt. Ezeket a karaktereket nehéz volt megtanulniuk, nyomtatniuk és terjeszteniük. Ezért a hitük hatékony terjesztése érdekében nem volt más választásuk, mint a latin ábécét használni a vietnami nyelv hangjainak ábrázolására.

A később érkezett Alexandre de Rhodes a korábbi misszionáriusok által létrehozott vietnami nyelvi kódolásra épített, és nagyon gyorsan megtanult és írt vietnamiul. Nem állt meg itt, hogy a vietnami nyelv tudását ne csak a misszionáriusok, hanem a laikusok körében is terjessze, segítsen nekik elolvasni és megérteni a tanokat, és a meglévő latinosított vietnami nyelvre építve, Alexandre de Rhodes két könyvet állított össze: egy vietnami-portugál-latin szótárat és a már említett Nyolcnapos prédikációt.

Hogy miért őrzik a könyvet a Mang Lang templomban, a barátom nem tudja. Feltételezésünk szerint az 1892-ben épült Mang Lang templom Phu Yen legrégebbi temploma; Andrew Phu Yen atya aktív volt ezen a környéken, és missziós munkája szorosan összefüggött Alexandre de Rhodes-szal, így talán ez egy olyan könyv, amelyet prédikációhoz használt, és ebben a templomban őrzik.

Az 1892-ben épült Mang Lang templom (Phu Yen tartomány) őrzi az első vietnami nyelven írt könyvet.

Azt is hozzá kell tenni, hogy bár a 17. században keletkezett, a Nguyen-dinasztia kereszténységet tiltó és idegen nyelvnek tekintető politikája miatt a vietnami nyelv több száz évig nem volt széles körben elterjedt. A 19. század második felében Truong Vinh Ky úr jelentős szerepet játszott a vietnami nyelv terjesztésében a közösségben. Ő volt az első vietnami tanár, aki vietnamiul tanított, és a franciák által (1862-ben) alapított Tolmácsiskola igazgatója.

A vietnami nyelv népszerűsítésének elősegítése érdekében összeállította az első tankönyvet, az „Annam Grammar”-ot, amelyet tankönyvek, történelemkönyvek, irodalomkönyvek stb. sorozata követett. Csak a tankönyvek száma körülbelül 25 volt. Ezt követően virágzott a vietnami nyelv tanulására, a versek és próza írására, valamint a vietnami nyelvű cikkek írására irányuló mozgalom; ugyanakkor a vietnami nyelvet használták az adminisztratív dokumentumokban, és hivatalosan is országunk nemzeti nyelvévé vált.

Így, bár a vietnami nyelvet külföldiek hozták létre saját céljaikra, a benne rejlő vitalitással és a vietnami emberek sok generációja által végzett kiegészítésekkel, módosításokkal, terjesztéssel és fejlesztésekkel egyre tökéletesebbé vált, és mára a vietnami nemzet „gazdag és gyönyörű” nyelvévé vált.

Oldal megtekintése

Forrás: https://baocamau.vn/noi-luu-giu-quyen-sach-tieng-viet-dau-tien-a29306.html