Vietnami történelmi filmek: Most vagy mikor?

A Doan Thi Diem életéről szóló „Hong Ha Nu Si” című film közelgő bemutatójával, a Le Loi hősről szóló „Chien Bao” (a hős Le Loiról) folyamatban lévő gyártásával, valamint a „Dat Rung Phuong Nam” című filmet övező vitatott történelmi eseményekkel egyértelmű, hogy eljött az ideje, hogy a vietnami történelmi filmeket szélesebb perspektívából is szemléljük.

A Déli Erdővidék végső soron csak egy kitalált film, amelyet az azonos című kitalált irodalmi mű ihletett. Természetesen a filmben ábrázolt régió történelmi kontextusa továbbra is vita tárgya, mind a többet megtudni vágyó nagyközönség, mind pedig különösen a terület szakemberei számára.

De talán minden kapcsolódó megjegyzésnek közvetlenül a meglévő filmadaptáció „szövegére” kellene összpontosítania, ahelyett, hogy belemerülnénk az irodalmi vonatkoztatási keretek használatába egy film „értelmezéséhez”, beleértve azt is, hogy történelmileg pontos-e vagy sem.

Néhány nemzetközi filmes nézőpontjának bemutatása.

Például az 1996-os Rómeó és Júlia című film, melyben Leonardo DiCaprio főszereplésével, az ausztrál Baz Luhrmann rendezésében (producereként és társszerzőjeként) is szerepelt, a nagy drámaíró, William Shakespeare (1564-1616) azonos című tragédiájának modern adaptációja. Nemzetközi szinten is meglehetősen vitatott volt a nézők és a kritikusok körében. Ez volt a klasszikus darab harmadik jelentős filmadaptációja az 1936-os és 1968-as változatot követően. Miközben megőrzi Shakespeare eredeti párbeszédeit, a film a családokat háborúzó maffiabirodalmakként ábrázolja egy kortárs amerikai környezetben, ahol a kardokat (az eredeti műben) fegyverek helyettesítik! Ez azt jelenti, hogy az eredeti helyszínt a középkori Olaszországból egy modern amerikai korszakba helyezték át, ahol a klasszikus karakterek jelen vannak a filmben. Egyes szereplők nevét is megváltoztatták, vagy eltávolították, sőt, egyes szereplőket a filmesek az ellenkező családnévre helyeztek át a neves író, William Shakespeare eredeti darabjához (amelyet 1594-1595 körül írtak) képest.

A Rotten Tomatoes filmkritikákat kínáló weboldal arról számolt be, hogy a 66 kritikus 73%-a pozitív értékelést adott a Rómeó + Júliának , átlagosan 6,8/10-es pontszámmal. Az oldal egyhangú kritikusai azt is kijelentették: "Baz Luhrmann rendező vizuális esztétikája megosztó, mert annyira új és végtelenül innovatív."

Rómeó és Júlia (1996)

TEM

A Rómeó és Júlia rendezője, Baz Luhrmann (született 1962-ben) profi filmes, akinek munkássága a film-, televízió-, opera-, színházi, zenei és hanglemeziparban egyaránt megtalálható. A nemzetközi kritikusok szerzői filmesként tartják számon. Az „auteur” kifejezés olyan filmre utal, amelyben a művész egyedi megközelítést alkalmaz, egy olyan filmes, aki képes korlátlan és személyes módon irányítani a filmkészítési folyamatot, odáig menően, hogy a rendezőt a film „szerzőjének” tekintik, még akkor is, ha egy klasszikus eredeti formátumot adaptál.

A Rómeó és Júlia az 1997-es Berlini Filmfesztiválon az Arany Medvéért versenyzett, és jelölést kapott az 1997-es Oscar-díjra a legjobb művészeti rendezés kategóriában. Érdekes módon a film erős benyomást keltett, és világszerte népszerű hírnevet szerzett az angoltanárok körében, mint a klasszikus darab középiskolás diákokkal való megismertetésének kortárs módja. Bár nem minden kritikus kedvére van, a Rómeó és Júliát ma Shakespeare darabjának egyik legbefolyásosabb filmadaptációjaként tartják számon.

Egy másik példa Zhang Yimou 2006-ban bemutatott *Az aranyvirág átka * című filmje, amelyben olyan neves kínai színészek szerepelnek, mint Chow Yun- fat , Gong Li, Jay Chou és Liu Ye. A film cselekménye a Cao Yu 1934-ben írt *Zsivaj* című darabján alapul, valamint William Shakespeare klasszikus *Hamlet* című darabja (1601-ben íródott). A *Hamlet* cselekménye a középkori folklórból ered. A *Zsivaj* a Kínai Köztársaság korabeli Tiencsinben játszódik. Filmadaptációjában Zhang Yimou a 928-as Tang-dinasztiára helyezte át a helyszínt.

Zhang Yimou filmje, Az aranyvirág átka

TEM

Amellett, hogy a film idővonalát teljesen más kontextusba helyezte át az eredeti, ihletett történetekhez képest, sőt, egy valódi kínai történelmi dinasztia kronológiáját is "elferdítette", Zhang Yimou *Az aranyvirág átka * című filmje a jelmezeivel kapcsolatban is erős közvélemény-kutatással nézett szembe Kínában. A filmesek a film összes női szereplőjét rendkívül merész, feltűnő fűzőkben ábrázolták, erőteljes vizuális benyomást keltve az érzéki szépségről. Amikor a filmesek a valószerűtlen jelmezek miatt bírálták őket, azt állították, hogy a filmes stáb alaposan kutatta a Tang-dinasztia rendkívül liberális kultúrtörténetét, különösen a virágzó Tang-korszak öltözködési stílusait, ahol a császári udvarban a női ágyasok mélyen dekoltált, melleiket felfedő ruhákat viseltek. Csak azért, mert a Tang-dinasztia utáni kínai dinasztiák nem másolták ezt a feltűnő stílust, nem jelenti azt, hogy soha nem létezett a történelemben, ahogy azt a nagyközönség esetleg érzékelheti. Zhang Yimou *Az aranyvirág átka* című filmje 2007-ben Oscar-jelölést kapott a legjobb jelmeztervezés kategóriában.

Vietnami történelmi film: Melyik életükben szerettek bele?

A vietnami történelemmel kapcsolatos filmek esetében, legyenek azok egy régió kitalált újrajátszásai, mint például a "Déli erdővidék" , vagy valós történelmi személyekről szóló filmek, elkerülhetetlen, hogy a nagyközönség kritikai és sokrétű vizsgálatával és ítéletével szembesüljenek.

Plakát a "Déli erdővidék" című filmhez

2015-ben a Dinh Thai Thuy rendezésében készült " My Nhan" című vietnami történelmi dráma vegyes reakciókat váltott ki Vietnámban. A " My Nhan" középpontjában Tong Thi vérfertőzés története áll a Trinh-Nguyen polgárháború idején, amelyet Van Le forgatókönyvíró egy új történelmi perspektívából mutat be. A filmet bírálták amiatt, hogy a jelmezek nem igazán vietnamiak, már attól a pillanattól kezdve, hogy a filmesek bemutatták a promóciós előzetest.

2020-ra a Ly Minh Thang rendezésében készült „Quynh Hoa Nhat Da ” című film, amelynek bemutatója friss előzetessel érkezett, már számos ponton megkérdőjelezte az online közösség álláspontját, de a legkiemelkedőbb a női főszereplő, Duong Van Nga özvegy császárné (akit Thanh Hang szupermodell és színésznő alakít) jelmeze volt. Ez egy vietnami filmprojekt, amely történelmi dráma stílust követ, nem pedig hivatalos történelmet, és a Dinh – korai Le dinasztiák idején játszódik.

A "War Armor" című epikus akciófilmet a Ba Cuong - Thien Production készítette.

Gyártói hitel

A Thien Production, Ba Cuong producer (a 2021-ben bemutatott „A harcművészeti tanulók nagy csatája ” című harcművészeti akciófilm rendezője és producere) filmstúdiója nemrégiben egy epikus történelmi akciófilm, a „Háborús palást ” projektjét is bemutatta. A forgatókönyvet az Aranysárkány-díjas forgatókönyvíró páros, Luong Kim Lien és Nguyen Thi Ngoc Bich írta. Ez a történelmi filmprojekt Le Loi hős történetét meséli el, aki a Lam Son – Chi Linh hegységben ( Thanh Hoa tartomány ) felemeli a lázadás zászlaját a Ming-dinasztia ellen, a vietnami történelem negyedik kínai uralma (más néven Ming megszállás) idején, amely 1407-ben kezdődött, amikor a Ming birodalom legyőzte a Ho – Dai Ngu dinasztiát.

1416 telén Le Loi és 18 hasonló gondolkodású társuk „Eskütételi szertartást” tartott Lung Nhaiban (a mai Thuong Xuan kerület, Thanh Hoa tartomány), ahol egy rituálét végeztek az ég és a föld imádatára, testvériséget esküdtek, és megfogadták, hogy egyesülnek a Ming-dinasztia kiűzése érdekében. 1418-ban Le Loi hivatalosan is megindította lázadását, kezdetben mindössze néhány ezer fős erővel. Számos heves csata után, miután a Ming hadsereg többször is bekerítette és sarokba szorította őket, Le Loi vezetésével az ellenállás végül 1427-ben sikerrel járt, és kiűzte a Ming sereget Vietnamból. Ettől kezdve Le Loi egyesítette és újjáépítette a Dai Viet-et, megalapítva a későbbi Le-dinasztiát. A történészek nagyra becsülik Le Loit politikai , katonai és gazdasági tehetségéért, őt tartják Vietnam két nemzeti helyreállítási vezetőjének (az első Ngo Quyen volt).

De vajon egy nagyszabású történelmi filmprojekt, mint például a „Háborús páncél” továbbra is negatív közvéleménnyel fog szembesülni, ahogyan az más, hasonló műfajú vietnami filmekkel történt?

Történelmi film: Hong Ha, a női írónő.

DPCC

A vietnami történelmi filmek jövőjére vonatkozó válasz minden bizonnyal még várat magára, a filmek tényleges minőségétől függően, amikor megjelennek. Az egyetlen feltétel az, hogy a vietnami közönség nyitottabb legyen az országban működő magánfilmesek kreatív kínálatára, különösen mivel a vietnami moziban még mindig hiányoznak a nemzeti költségvetésen kívüli finanszírozású történelmi filmek.

Remélhetőleg a vietnami történelmi filmek nagyobb közönségtámogatást kapnak.

Bui Hoai Son, a Nemzetgyűlés képviselője, aki egyben a Nemzetgyűlés Kulturális és Oktatási Bizottságának állandó tagja is, a Nemzetgyűlés vitaülésén kifejtette véleményét, kijelentve: „Gyakran dicsérjük a kínai, dél-koreai stb. történelmi filmeket, mivel lebilincselőnek tartják őket. De úgy vélem, hogy az ilyen filmek, ha Vietnámban készülnének, minden bizonnyal sok vitát váltanának ki és nyilvános kritikával szembesülnének. Természetesen minden kultúra más, és a filmkészítési módszereknek is eltérőeknek kell lenniük. A jelenlegi kontextusban a történelemmel kapcsolatos művészi alkotásokra „nyíltabban” kell tekinteni, pozitívabban kell hallgatni és jobban kell támogatni. Csak akkor mernek majd a művészek a művészetnek szentelni magukat.”

Bui Hoai Son docens szintén reméli, hogy a közelmúltbeli viták (a „Déli erdők földje ” című filmmel kapcsolatban) nem fogják eltántorítani az elhivatott művészeket attól, hogy vietnami történelmi témákat kutassanak. Példaként említett néhány idei állami megrendelésre készült filmet is, mint például a „Peach, Pho and Piano” és a „Hong Ha Woman”, amelyek az állami befektetés és a gondos gyártás ellenére sem kaptak igazán jelentős közönségfigyelmet a hazai filmpiacon.

Thanhnien.vn