Útinapló az Ó-Saigonról: A vietnamiak első hivatalos rangjai

Miután elfoglalták Kocsinszkaja keleti részének három tartományát, és a Hue udvar elismerte a jogukat a földterület kezelésére az 1862. június 5-i Nham Tuat-egyezmény révén, a francia gyarmatosítók elkezdték létrehozni adminisztratív szervezeteket és tisztviselőket neveztek ki kormányzati apparátusuk vezetésére.

Ez a tisztviselői csoport nemcsak franciákat, hanem számos vietnamit is magában foglalt, akiket akkoriban különleges módon toboroztak.

A francia oldalon a gyarmati rezsim kezdeti időszakában a legmagasabb pozíciót betöltő személynek csak egyetlen címe volt: Commandant en chef (főparancsnok), amelyhez rang is társult, például: Le contre-amiral, commandant en chef (tengernagy főparancsnok). 1862. június 25-én a francia elnök rendeletet írt alá, amelyben Louis Adolphe Bonard admirálist (Contre-Amiral) al-Amiral rangra léptette elő, és egyúttal „Gouverneur, Commandant en chef en Cochinchine” (Kochinkína kormányzója és főparancsnoka; a Déli Expedíciós Erők Hivatalos Közlönye - BOEC 1862, 207. oldal) címmel nevezte ki. Ekkor jelent meg először a „Kochinkína kormányzója” cím a vietnami gyarmati rezsim történetében.

Petrus Truong Vinh Ky (1837-1898) 1863-ban tolmácsként dolgozott a francia kormánynál.

Forrás: Arnoux Hippolyte - Voyage de l'Egypte à l'Indochine

AZ ELSŐ ÉRTELMEZŐK ÉS FELJEGYZÉSEK

A közhiedelemmel ellentétben a délkeleti tartományok feletti ellenőrzés átvétele után a francia gyarmatosítók nem szüntették meg azonnal a Nguyen-dinasztia régi közigazgatási szervezetét. Bonard admirális 1861. december 13-i 11. számú rendeletével Boresse haditengerészeti kapitányt nevezte ki Gia Dinh tartomány ideiglenes "Quan Bo"-jává (azaz Bo Chanh Su-vá). Ebben az időben még mindig volt néhány vietnami, aki betöltött tisztséget a Nguyen-dinasztia mandarin rendszerében; Ton Tho Tuong továbbra is Tan Binh kerületi kormányzója, Nguyen Truc (vagy Truc, mert a francia kinevezési okirat nem használt ékezeteket) pedig Tay Ninh kerületi kormányzója volt (1863. február 17-i 30. számú dokumentum - BOEC, 296. oldal).

A fentiekben említett számos vietnami tisztviselő megtartásával egy időben Bonard 1861. december 1-jén kiadta az 5. számú irányelvet, amely létrehozta a Franciaországnak dolgozó helyi tisztviselők egy csoportját, Lettré (irat) és Interprète (tolmács) néven, akiket vizsgák útján toboroztak. Az irányelv szerint a tolmácsok és az írnokok egyenlő fizetést kaptak, az első osztály havi 30 dongot, a második osztály havi 20 dongot, a harmadik osztály pedig havi 10 dongot kapott.

Ton Tho Tuong feljegyzései, fénykép készült Párizsban, 1863-ban

Forrás: Jacques Philippe Potteau

Mint mindannyian tudjuk, a tolmács az, aki idegen nyelvek (jelen esetben francia) fordítására és fordítva specializálódott, míg az írnok az, aki könyvek másolására és iratok vezetésére specializálódott, mint mai titkárnő. Abban az időben a tolmács és az írnok két pozíciója sokak számára ismert volt Délen, két népdalban kifejezve, amelyek később altatódalokká váltak a déli anyák számára: Tolmács, írnok, ne törődj az ezüsttel, menj feleségül egy ezüstműveshez, viselj vörös aranyat a kezeden.

1863 júniusában, amikor Phan Thanh Gian missziója elindult Huếból Saigonba, hogy hajóra szálljon Franciaországba, és kérje Kocsincsina három keleti tartományának megváltását, a Kocsincsina kormányzóság egy francia missziót is küldött, amely számos vietnami köztisztviselőből állt, hogy elkísérjék a missziót és támogassák azt, köztük két tolmácsot, Truong Vinh Ky-t és Nguyen Van San-t, valamint két írnokot, Ton Tho Tuongot és Phan Quang Hieu-t. Ők voltak az első tolmácsok és írnokok, akik csatlakoztak a francia gyarmatosítók által toborzott és fizetett köztisztviselők sorához.

Kerület , prefektúra és kormányzó

Az 1860-as évek közepén a gyarmati kormányzat létrehozott egy új, magas rangú vietnami tisztviselői osztályt a francia közigazgatási apparátusban, nevezetesen kerületeket, prefektúrákat és kormányzókat. Az akkori szabályozás szerint azokat a köztisztviselőket, akik hosszú ideig tolmácsként és hivatalnokként dolgoztak, másodosztályú kerületi rangra léptették elő. Két év elteltével a másodosztályú kerületeket első osztályú kerületbe való előléptetésre fontolóra vették. Két év elteltével másodosztályú kormányzóvá, majd első osztályú kormányzóvá, végül pedig első osztályú kormányzóvá léptették elő őket.

Do Huu Phuong kormányzó fiatalkorában

Forrás: Arnoux Hippolyte - Voyage de l'Egypte a l'Indochine

A francia közigazgatási apparátusban dolgozó magas rangú vietnami tisztviselőkkel kapcsolatban több szempontot is érdemes megjegyezni:

- A kerület, a prefektúra... csak rangok, nem beosztások. Ezek az emberek csak francia tisztviselők (Tham bien) magas rangú végrehajtó tisztviselői, akik közigazgatási ügynökségeket vezetnek.

- A franciáknak dolgozó kerületi és prefektúrai tisztviselők teljesen különböztek a Hue udvar mandarin rendszerében dolgozó kerületi és prefektúrai tisztviselőktől.

Később a francia gyarmatosítók létrehozták a „tiszteletbeli kormányzó” címet, hogy jutalmazzák azokat a tisztviselőket, akik nagy mértékben hozzájárultak a sikerükhöz, például Cai Be kormányzója, Tran Ba ​​​​Loc és Cho Lon kormányzója, Do Huu Phuong esetében, akiknek csak címük volt, de helye nem. (folytatás következik)

Forrás: https://thanhnien.vn/sai-gon-xua-du-ky-cac-ngach-quan-chuc-dau-tien-cua-nguoi-viet-185251115203911312.htm