A Sa Long régióba

A Sa Lung folyó a Ben Hai folyó legnagyobb mellékfolyója. Ahogy átfolyik Vinh Long községen, a Sa Lung folyó tanúja volt egy Sa Long nevű kis falu hullámvölgyeinek és eseményeinek. Ezen a földön fekszik a Le-dinasztia anyakirálynő templomának szent történelmi és kulturális ereklyéje, amelyet a helyiek a mai napig tisztelnek és imádnak.

Le Phuoc Bai úr füstölőt gyújt Le királynő oltáránál - Fotó: TRAN TUYEN

A Sa Lung folyótól...

A Sa Lung folyó a Truong Son hegység lábánál ered, átfolyik a Bai Ha területen (Vinh Ha község), majd Vinh Long, Vinh Thuy, Vinh Lam, Vinh Son községek síkságára ömlik... Eredetileg a folyó születési neve Sa Long volt, amely az őskori "leeső sárkány" legendájához kapcsolódik.

Réges-régen, senki sem emlékszik a pontos időre, egy gyönyörű napsütéses napon hirtelen sötét felhők gyülekeztek, elhomályosítva az eget, heves mennydörgés és villámlás, valamint zuhogó eső és szél kíséretében. Egy sárkány jelent meg, sötét felhőkön lovagolva, a tomboló viharral együtt a tenger felől repülve a szárazföld belseje felé.

Miután áthaladt Ho Xa területén, a kimerült sárkány lecsapott. Egy idő után már küszködött, hogy újra repüljön, és a Truong Son hegység felé vette az irányt. Épp amikor a sárkány elérte a Truong Son hegység lábát, az eső hirtelen elállt, a szél alábbhagyott, az ég kitisztult és kék lett, és a nap ragyogóan sütött.

A sárkány ide ereszkedett le, hogy felkészüljön a szülésre. Miközben kínjában vonaglott, két mellső mancsa a földbe kapart, két nagy medencét létrehozva, amelyekből víz tört fel a földből. Szülés után a sárkány kimerült és meghalt, alakját a sziklába és a földbe vésve hagyva.

Ahol a sárkány feje lefelé bukik, onnan víz folyik végig a testén, egy folyót hozva létre, amely az alsó szakaszán a Minh Luong folyóba (a mai Ben Hai folyóba) ömlik. Innen ered a Sa Long folyó (jelentése: „zuhanó sárkány”) neve.

A két tónál, amelyet az anyasárkány szülés közbeni küzdelme és karmai során hoztak létre, az emberek később megörökölték a földalatti vízforrást, hogy két nagyméretű öntözőrendszert építsenek, amelyek nagy jelentőséggel bírtak a Vinh Linh kerület síkságai számára.

Ezek a La Nga-tó és a Bao Dai-tó. Van egy másik tó Vinh Chap községben, amelyet a helyiek Sao Sa-öbölnek hívnak. Állítólag ez az öböl egy születésekor vergődő sárkány farka.

Sa Nam falu (korábban Sa Long falu része) a Sa Lung folyó jobb partján található - Fotó: TRAN TUYEN

Generációk óta a Sa Long folyó biztosította a vizet és a hordalékos talajt Vinh Linh kerület hatalmas, termékeny síkságának. Ezért telepedtek le itt északról érkező migránscsoportok, békés falvakat hozva létre, köztük Sa Long falut is.

Érkezés Sa Long faluba

Hogy kiderítsem a Sa Long falu nevének eredetét, elmentem Sa Nam faluba, Vinh Long községbe, hogy találkozzam Le Phuoc Bai úrral (71 éves). Bai úr korábban a hadseregben szolgált, majd 2013-ban alezredesi rangban vonult nyugdíjba.

Nyugdíjba vonulása után visszatért szülővárosába, és 10 egymást követő évben Sa Nam falu párttitkáraként szolgált. Jelenleg a Vinh Linh kerület Le Családi Tanácsának elnöke, a Sa Nam faluban található Le Phuoc klán helyettes vezetője, valamint a Le család Anyakirálynő Templomának igazgatótanácsának vezetője. Bai úr a Sa Long faluban élő Le Phuoc klán 16. generációs leszármazottja.

A Lê család genealógiája (egy olyan leszármazási vonal, amelyet Sa Long falu úttörőinek tekintenek) szerint, amelyet Cảnh Trị (1663) uralkodása és Thiệu Trị uralkodása között írtak, a 12. generációs leszármazott, Dr. Lê Đức (aki 1841-ben letette a doktori vizsgát, majd később a Hanlin Akadémia összeállítójává, a Nemzeti Akadémia igazgatójává és Vĩnh Long tartomány főkormányzójává nevezték ki), miután visszatért ősi otthonába, Sa Long faluba (Sa Long község, Nam Trực járás, Nam Định tartomány), kutatta és átdolgozta a genealógiát, hogy ellenőrizze a Lê család eredetét. Megállapította, hogy a Lê család alapító őse Lê Viết Thức volt (Nam Trực járásból, Nam Định tartomány), aki kulcsszerepet játszott Sa Long falu (Minh Linh járás) létrehozásában. Három gyermeke volt, "ragyogó fiai és nemes lányai, akik közvetlenül úttörő szerepet játszottak a településen, falvak alapítására ösztönözték az embereket, hatalmas adományokat hagyva maguk után, amelyek változatlanok maradnak a jövő generációi számára".

Sa Long faluban öt klánt tartanak számon úttörőként és társművelőként: Le Da, Le Van, Le Phuoc, Vo és Ho. Közülük a Le Da klán őse Le Dai Lang úr (más néven Le Quang Phu), akinek a sírja a Le Királynő Anya templomának területén található (Loi Xo Ro-ban), és akit a falusiak a föld első visszaszerzőjeként tisztelnek. Le Quang Phu úr anyai nagybátyja volt, és ő nevelte fel Le Quy Phi asszony három testvérét, miután szüleik idő előtt elhunytak.

Le Viet Dao úr volt a Le Van klán alapítója, Le úr pedig (névtelenül) a Le Phuoc klán alapítója. Mindkettőjüket a falusiak a föld úttörőiként tisztelték. Miután letelepedtek új hazájukban, visszatértek ősi falujukba, hogy Le Viet Thuc úr és felesége földi maradványait átszállítsák, és együtt temessék el őket Loi Tai Mangban.

Dương Văn An „Ô Châu Cận Lục” című könyve szerint, amelyet 1555-ben írt, a későbbi Lê-dinasztia idején, Lê Thánh Tông királynak az volt a politikája, hogy kiterjesztette a területet, és embereket hozott Châu Ô-be, hogy letelepedjenek. Lê Quý Phi császárné kíséretet vezetett bátyjával, Lê Viết Đáo-val és Lê-vel (név ismeretlen), akiket a király címeket adományozott, délre, hogy megműveljék a földet.

Miután elérték Truong Nha Ho-t (a Ho Xa határán), Le Quy Phi császárné és kísérete egy sűrű növényzettel borított területre értek. Továbbhaladva találták a Sa Long folyót. Érezve a hely kedvező energiáját, a császárné és kísérete úgy döntött, hogy ott telepednek le, és különböző helyekről (elsősorban északról) gyűjtött össze embereket, hogy falut alapítsanak.

Egy hatalmas területet, amely Co Kiengtől (Vinh Khe község) és Sen Thuytól ( Quang Binh tartomány) egészen Vinh Linh kerület teljes síkságáig húzódott, rizst és más növényeket termesztettek, valamint állattenyésztéssel és baromfitenyésztéssel foglalkoztak, ami virágzó életet biztosított az emberek számára. A császárné és a tisztviselők megtanították az embereket házakat építeni, egyesülni, szeretni és támogatni egymást, hogy megvédjék magukat a vadállatoktól, tolvajoktól és betolakodóktól.

Így alapították Sa Long falut a 15. század végén, a Sa Long név pedig az eredeti északi nevéből ered, Sa Long faluból, Sa Long községből, Nam Truc kerületből, Nam Dinh tartományból. A falu úttörőjének Le Quang Phu urat tartják. Felesége, a Le család hercegnője, testvérével, Le Viet Dao úrral és öccsével, Le úrral (névtelen) együtt jelentős mértékben hozzájárultak a terület déli irányú terjeszkedéséhez.

A Sa Long folyó és a Sa Long falu nevek régóta léteznek a történelemben. Gia Long király uralkodása alatt minden helységnevet, falunevet és még a személynevet is tilos volt Longnak nevezni. Ha véletlenül mégis elnevezték őket, meg kellett változtatni őket, hogy elkerüljék a tabu megsértését. Ezért a Sa Long folyó nevét Sa Lungra kellett változtatni, Sa Long falut pedig Sa Trungra nevezték át. „Idővel Sa Trung falu lakossága nőtt, így később Sa Trung falut négy kisebb falura osztották: Sa Namra, Sa Bacra, Hoa Namra és Trung Lapra” – mondta Bai úr.

És Le királynő temploma

Le úrhölgy kilétével kapcsolatban Duong Van An „O Chau Can Luc” című könyve a következőket említi: „Le úrhölgy: Eredetileg Sa Lung községből, Minh Linh kerületből származott, és a palotában szolgáló lány volt. Amikor Man Le Vuong (azaz Le Uy Muc király) még a királyi rezidencián (a hercegek rezidenciáján a trónra lépésük előtt) tartózkodott, és a királyi nevelőnél tanult, ő is odajött tanulni. A király elégedett volt vele, és a ketten megkedvelték egymást.”

Egy nap Wang játékosan megrúgta a lábát. Amikor hazaért, elmondta a tanárának, aki azt mondta: „Wang próbára tett téged. Ha még egyszer látod, hogy Wang ilyet csinál, takard le a lábát mindkét kezeddel, hogy kimutasd a vonzalmadat.”

Másnap pontosan követte tanára tervét, a király nagy örömére, és ettől kezdve a király már nem ugratta szándékosan. Ő is titokban tartotta gyönyörű szerelmüket, soha nem árulta el. Amikor a király trónra lépett, kiválasztották, hogy csatlakozzon a császári háremhez. Mivel intelligens volt, mindenki másnál jobban kedvelték, így ágyas rangra léptették elő.

Le hercegnőt Le Uy Muc király fogadta be a királyi hárembe, és hitvesévé tette. Miután Le Tuong Duc király megfosztotta trónjától Le Uy Mucot, és Man Le herceg rangjára fokozta le, a későbbi történelmi feljegyzések gyakran Man Le Phi néven emlegették Le hercegnőt.

Sa Long faluban lakott Le úrhölgy a földterületek visszaszerzésének és a falualapításnak az időszakában. Nagy hozzájárulásainak emlékére Sa Long falu lakói halála után azonnal szentélyt emeltek. Minh Mang, Thieu Tri és Tu Duc uralkodása alatt királyi rendeleteket és ajándékokat adományoztak Le úrhölgynek a szentélyben (jelenleg ezek a rendeletek és ajándékok a háborús károk és némi veszteség miatt már nem léteznek). Le úrhölgy szentélyét a Tartományi Népi Bizottság történelmi és kulturális ereklyének ismerte el. Minden évben, a 3. holdhónap 27. napján Sa Long falu lakói az ősi udvar rituáléi szerint ünnepséget tartanak Le úrhölgy tiszteletére.

Tran Tuyen

Forrás: https://baoquangtri.vn/ve-mien-dat-sa-long-185320.htm