Zöld sás melege

„A háborús övezet tele van örömmel, melengeti népem szívét.”

"A lencsét döngető ember hangja olyan ritmikus, mint a szívem hangja"...

A fenti, 1949-ben a néhai zenész, Ngo Huynh (1931 – 1993) által komponált híres „Green Green Canal” című dal szövege a 20. század elején ásott, Long Anon átfolyó Duong Van Duong-csatornára emlékeztet, amelyben megemlítik a csatorna közelében ültetett sásnövényt, amely valójában egy körülbelül 2 méter magas fűféle, kerek, csőszerű szárral, amely pálcikához hasonló, és tetején barna virágokkal rendelkezik. Sok turista kíváncsi arra, hogy mi is az a „gìa bang”? Ezzel a kérdéssel fordultunk Long An tartományban, Duc Hoa kerületben található My Hanh Bac községhez, ahol érdekes élményben volt részünk ebben a faluban, ahol egy hagyományos, a sásnövényhez kapcsolódó mesterséget űztek. My Hanh Bac vénei azt mondták, hogy a múltban a déliek a sás betakarítása után mozsártörővel zúzták össze, majd megszárították, és matracokat (más néven sáskalapokat) szőttek belőle családjuknak. Az ellenállási háború alatt sásmatracokat használtak a katonák alvásához a háborús övezetben. Az idősebbek szüleiktől tanulták a pálmafák szövésének mesterségét, ezt a nemzedékről nemzedékre szálló és a mai napig megőrizett mesterséget, amint azt a ma is értéküket őrző népdalok is bizonyítják:

"Fehér bőr anyám miatt"

Sötét bőr a gázolás és a polipok szedése miatt

Zöld virágok és zöld levelek

Menj és ültess rizst, hogy kihúzhassam a gyomokat.

(elárasztott mocsár)...

Forrás