Beleolvadva az általános áramlatba

Lao Cai a sokszínű kultúrák földje. Gazdag alapanyagot kínál a művészeknek olyan területeken, mint az irodalom, a fotózás, a zene , a tánc, a képzőművészet... Az etnikai kisebbségekkel foglalkozó irodalmi és művészeti alkotások nemcsak a nemzeti értékek megőrzéséhez járulnak hozzá, hanem a kultúra népszerűsítéséhez és a turisták Lao Cai-ba vonzásához is.

Az irodalom az etnikai kisebbségek irodalmi és művészeti alkotásainak jelentős részét képezi. A szerző etnikai kisebbséghez tartozik, aki gyermekkora óta elmerült az etnikai kultúrában, így ki tudja aknázni a kultúra mélységeit. Másrészt más, saját nézőponttal rendelkező szerzők részvételével többdimenziós képet teremt a témák és műfajok kifejezésében. A könyv minden oldala mély életfilozófiát tartalmaz. Az egész ország általános színvonalához képest Lao Cai irodalma és művészete kiemelkedő a próza területén.

Az olyan művek, mint Hoang The Sinh „A Khau Sua régió ura” című regénye; Ma A Lenh „Lao Cai az utak” című memoárja; Cao Van Tu érdemes tanárnő „Tanulmányok vezetése a ködös hegyoldalakon” című memoárja; Ha Lam Ky „Vörös íj” című regénye; Nguyen Hien Luong „Az északnyugat epikus költeménye” című memoárja; Hoang Viet Quan „Muong Lo megnyitja a fesztivált” című memoárja; Pham Cong The „A sűrű virágszezon” című esszégyűjteménye; Nong Quang Khiem „Hun hut duong que” című novellásgyűjteménye; Nguyen Ngoc Yen „Vach go” című novellásgyűjteménye; Nguyen Van Tong „A Hoang Lien hegy gyermekei” című memoárja… élő bizonyítékai ennek az állításnak.

„Ahhoz, hogy az etnikai kisebbségekkel foglalkozó művek közelebb kerüljenek a nyilvánossághoz, szélesebb körben kell népszerűsíteni őket a közösségben, a médiában és az iskolákban. Az írók életet visznek műveikbe, és műveikkel az életet szolgálják. Ezek a művek a társadalom fejlődését szolgálják, hagyományokat ápolnak , és inspirálják a fiatalabb generációt.”
Író Ha Lam Ky.

Ha az irodalom szavakkal tükrözi az életet, akkor a fényképezés képeken keresztül. A kanyargós teraszos mezők, az északnyugati tavaszi égbolton virágzó barackvirágerdők, a tavaszi fesztiválon egymásba bizakodó mong fiúk és lányok vagy a felföldek egyszerű emberei... mind a fotósok lencséjén keresztül kelnek életre. Olyan nevek, mint Vu Chien, Gia Chien, Thanh Mien, Tuan Vu... sok benyomást hagytak.

Thanh Mien, a Mu Cang Chai-i teraszos földekre szakosodott fotós több mint húsz évvel ezelőttre így emlékezett vissza: „Csodálom a mong nép teljesítményét, amellyel legyőzték a zord hegyek zordságát, és teraszos földek remekműveit alkották! Ügyes kezeik és hosszú távú mezőgazdasági tapasztalatuk segített nekik olyan műalkotások létrehozásában, amelyek különleges nemzeti nevezetességgé váltak. Találtam remekműveket, és elneveztem őket: Arany Málna, Arany Gyűrű, A Mong nép ezüstgyűrűje”. Manapság Mu Cang Chai magánszállásai és üdülőhelyei mindig tele vannak turistákkal. Ez mutatja a fényképezés erejét, amely egyenesen az emberek szívéhez szól.

A tánchoz a koreográfusok az etnikai kisebbségek nyelvét és táncanyagát használták ki, vagy az emberek szokásainak, szokásainak és életmódjának egyedi vonásaira támaszkodtak, hogy professzionális színpadokon előadott műveket hozzanak létre. Sok néptánc túllépett a téren és az élő környezeten, és örökséggé vált. A művészek helyreállították az ősi xoe táncot és a hagyományos fesztiválokat, egyedi kulturális teret teremtve.

„Amikor a fesztivál elmaradt, nagyon aggódtam! A helyi önkormányzat azonban eltökélt volt a helyreállításában, és az idősek segítettek abban, hogy eredeti formájában visszaállítsam.”
Érdemes művész, Ha Bich Thao.

Amióta 2008-ban visszaállították a Long Tong fesztivált Thuong Bang La községben, és 2009-ben a régi Kien Thanh községben (ma Quy Mong község), a fesztiválokat rendszeresen megrendezik, és hagyományos kulturális jelenlétté, valamint a kora tavaszi szórakozás helyszínévé váltak. A hegyekben élve minden művésznek felelőssége van a kultúra és a nemzeti identitás gyűjtéséért és megőrzéséért.

Emellett zenészek, mint Phung Chien, Quach Hung… és festők, mint Nguyen Dinh Thi, Do Chung, Hien Luong, Tran Quang Minh… is népi anyagokat használnak fel, élénken ábrázolva a mindennapi életet, az etnikai csoportok kultúráját és a természeti tájakat a zene és a festészet területén. Eredményeiket nemcsak díjak, hanem a közönség szeretete is tükrözi.

A Politikai Bizottság 2008. június 16-i 23. számú, „Az irodalom és művészet építésének és fejlesztésének folytatása az új időszakban” című határozata elhatározta, hogy minden erőforrást egy erős nemzeti identitású, fejlett vietnami irodalom és művészet építésére összpontosít; egy mennyiségi, minőségi és műfaji struktúrájú, átfogó művészi csapat felépítésére és fejlesztésére... A Párt iránymutatásra vonatkozó határozatával, a művészek szenvedélyével és szüntelen erőfeszítéseivel a Lao Cai további kiváló műveket készíthet etnikai kisebbségi témákban, felhasználva a Hoang Lien Son-hegység mentén élő etnikai közösségek életéből származó anyagokat, beleolvadva az irodalom és a művészet általános áramlatába.

Forrás: https://baolaocai.vn/hoa-quyen-trong-dong-chay-chung-post879811.html