Az elmúlt tíz évben a falvak nevei...

2016 óta rendszeresen publikálok a Quang Nam újság Quang Nam hétvégi kiadásának „Quang Nam földje és népe” rovatában.

A Tam Ky folyó Vuon Cuán átfolyó szakasza. Fotó: Phuong Thao

Azóta közel 100, Phu Binh álnéven aláírt cikket állított össze és juttatott el az olvasókhoz, amelyek az „ősi falvakat ősi dokumentumokon keresztül” mutatják be. A cikkek rögzítik a Quang Nam déli régiójában található, kevésbé ismert ősi falvak nyomait.

"Aranyat" gyűjteni a kirándulásokról.

A Ben Van folyó mindkét partján, az egykori Quang Nam tartomány legdélebbi részén utaztam át Binh An Trung, Van Trai, Tich An Tay, Tho Khuong, Diem Dien és An Hoa falvakon. Innen kiemelek néhány figyelemre méltó történelmi helyszínt és látványosságot, mint például Ao Vuong, az An Hoa mocsár, Nam Van állomás, Tran Dang Long tábornok sírja, és különösen az An Tan komp kikötője a Diem Dien folyó közelében – egy franciák elleni ellenálló feláldozásának helyszíne 1913-ban (Tran Xan úr – Huong Tra falucskából, Tam Ky községből).

A Tien Qua folyó mindkét partján beutaztam – ahol az Ong Bo híd keresztezi –, hogy tanulmányozzam a déli parton fekvő Sung My falu 1807-es földnyilvántartását; majd az északi partra mentem, hogy bemutassam a Diem Pho piacot (Cay Tram piac). Ezen a környéken számos történelmi dokumentumhoz is hozzáfértem, és négy verset fedeztem fel, amelyeket fafalakra véstek, és amelyeken Ha Dinh Nguyen Thuat költő – a Nguyen-dinasztia idejéből származó tehetséges Quang Nam-i költő – kézírása szerepel.

A Bau Bau folyótól délre felfedeztem Duc Bo falu történelmi helyszíneit – itt található a Nguyen-dinasztia híres rézbányája. A folyótól északra meglátogattam Dong Cong Truong admirális (a Tay Son-dinasztiából) sírját Thach Kieu faluban, a híres Cham kőhíd nyomait keresve, amelyről Ta Quang Diem asszony (Ta Quang Buu professzor édesanyja) „A Thach Kieu kőhídja még mindig áll” című versében ír.

Aztán, amikor megérkeztem a szomszédos Bich Ngo faluba, felfedeztem egy gyönyörű verset egy sírkövön az északról bevándorolt ​​Tam Ky telepesek történetéről: „Amióta megérkeztem Quang Nam tartományba…”. Azt is megtudtam, hogy Bich Ngo falu neve a „Cay Vong” szóból, Bong Mieu falu neve pedig a „Cay Bong” szóból származik, és hogy számos legenda fűződik az aranybányászathoz ebben a két településen.

A Tam Ky folyó egy kis patak, amely Huong Tra település végéig, Tam Ky faluban, valamint Phu Binh település végéig, Phu Hung faluban folyik, majd két északi és déli ágra ágazik, így alkotva a híres Tam Ky folyó torkolatát. A déli part mentén található a Nguyen, Tran, Le és Do dinasztiák négy alapító alakjának sírja, akik mindannyian a Tra Be, Ba Lay és Tra Phe néven ismert területeken nyugszanak, a Bau Du – egy későbbi híres régészeti lelőhely – mellett. A közelben található Tich An Dong falu – egy híres hajóépítő falu a Nguyen-dinasztia idején –, amely még mindig gazdag, kínai írásjelekkel írt történelmi dokumentumok gyűjteményét őrzi, Gia Long uralkodásától a Nguyen-dinasztia szinte végéig.

Meséld el a szülőfölded történetét.

A két szinte párhuzamosan húzódó vízi utat, a Truong Giangot és a Ban Thach-Quang Phu folyókat követve felmértem Phu Quy Ha, Hoa Thanh, Tinh Thuy, Phu Quy Thuong, Quang Phu, Kim Doi, Phu Thanh falvakban található ősi emlékeket. Ennek során számos figyelemre méltó, kínai írásjelekkel írt ereklyére és dokumentumra bukkantam – különösen egy 17. század elejéről származó szövegre, amely a Thanh Hoa népének Kelet-Tam Ky régióban való letelepedésének első eseményeit meséli el. Ezen a tengerparti területen számos dokumentumot fedeztem fel a Nguyen-dinasztia tengerésztisztjeiről is, akik hozzájárultak a Quang Binhtől Quang Nam-i An Hoa torkolatáig húzódó partvonal védelméhez.

Az ősi Chiên Đàn mocsárból (ma Bãi Sậy - Sông Đầm) északra utaztam An Hà, Bàn Thạch, Dưỡng An, Tam Kỳ, Mỹ Thạch, PhưĐàênng Thún. relikviák és helyszíni dokumentumok, megtudtam, hogy ez a terület volt az egykori Hà Đông kerület közigazgatási központja. Felfedeztem az Ung klán egy fontos családfáját is, amely a klán alapítójának, Xá La Cây-nak a nevét tartalmazza, aki 21-22 generációval az Ung klán jelenlegi leszármazottai előtt élt (21. század eleje).

Ha Dong kerület egykori közigazgatási központjától északra utaztam Phu Tra, Phu Xuan Trung, Khanh Tho, Duong Dan, Tan An falvakba… majd a Nguyen-dinasztia elején épült kősánc maradványait követve Lam Mon, Lai Cach, Dai Dong, Cam Khe, Truong Thanh és An Trang falvakba értem, és megálltam Tay Loc faluban – Phan Chau Trinh szülőhelyén –, mielőtt áthaladtam volna az egykori Le Duong kerület (ma Thang Binh kerület) déli részén fekvő falvakon.

Ebben a régióban számos figyelemre méltó ereklyére és dokumentumra bukkantam, például egy családi családfára, amely két Tây Sơn-kori katonai tábornok, Lê Văn Thủ és Lê Văn Long nevét jegyezte fel; egy sztélére egy felirattal, amely arról az időről számol be, amikor a Tây Sơn-korszakban az An Hòa kikötőjét őrző katonatiszt felesége Quy Nhơnba vándorolt; valamint a Phan család leszármazottainak gazdag beszámolóira a hazafi Phan Châu Trinh gyermekkoráról...

A Thang Binh régióban olyan falvakat látogattam meg, mint Phu Hoa, Dich Thai, Tuan Duong, An Thai, Tra Long, Pho Thi és Tra Son... hogy a meglévő dokumentumokból tanuljak Pho Thi asszony legendájáról, a Tra Luong közösségi házról (a Tra Long név félreejtett változata), az 1885-1886-os Can Vuong felkelésben részt vevő hazafiakról, valamint sikeres tudósokról, köztük Nguyen Ba Tue úrról – aki az első ember volt Quang Nam déli részén, aki doktori címet szerzett.

A 19. század végén Thang Binh prefektúrában található Le Duong és Ha Dong két kerülethez tartozó több mint 400 községhez, faluhoz és kerülethez képest, amelyeket a Nguyen-dinasztia Nemzeti Történeti Intézetének „Dong Khanh Földrajzi Helységnévtára” is feljegyezett, az általam meglátogatott falvak és községek csak körülbelül egytizedét tették ki; de ezen az egytizeden belül rengeteg új és korábban kiadatlan tudást gyűjtöttem a régi déli Quang Nam régió földjéről és népéről.

És egy idős ember, aki szerette hazáját, kirándulásai során apránként gyűltek össze a Quang Nam földjéről és népéről szóló dokumentációk...

Forrás: https://baoquangnam.vn/muoi-nam-qua-nhung-ten-lang-3157156.html