A Cau folyó egy irányba húzódik.

A világ számos folyójához hasonlóan a Cau folyó is költészetet ihlet, és menedéket nyújt azoknak, akik távol vannak az otthonuktól. Ott altatódalokat, gyermekkori emlékeket találhatunk, amelyeket a Viet Bac-hegység népdallamai táplálnak. A Bac Kan és a Thai Nguyen tartományokon átfolyó Cau folyó erőteljes és szelíd vizének teljes spektrumát hordozza, formálva a Viet Bac régió népeinek egyedi kulturális identitását.

A Cau folyó mentén, Don Phongtól Xuan Phuongig, ma már közel 20 híd ível át rajta. A képen: Ben Tuong híd.

A Phia Booc csúcsa, ahol a kis patakok egy csatornát alkotva ömlenek össze, létrehozva a Cau folyó vízforrását. Ezt képzeltem el, miközben a Phuong Vien mezőn álltam, a Cho Don területen. A növényzet alatt számtalan tiszta, édes vizű, több millió éves patak csordogált alá, hozzájárulva a folyó nagyszerűségéhez.

Egyszer arról álmodoztam, hogy egy napon lehajózom a folyón Phuong Vien felső folyásától a Thai Binh torkolatáig – távoli álom volt. A 84 éves Tran Van Minh úr, Dong Bamból, mesélte ezt nekem. Majd büszkén folytatta: „Az 1970-es években napszámosként dolgoztam egy erdőgazdaságban Bac Thai tartományban, tutajok építésére, rögzítésükre, valamint bambusz-, nád- és fatutajok hajtására szakosodtam a felső folyás menti erdőkből a folyásiránnyal lefelé. Kívülről ismertem minden folyó medrét, Bac Kantól Thai Nguyen tartomány végéig. Nem mentem tovább, mert ha nem vigyázok, a tutaj a Kinh Bac régióba sodródik, amely Quan Ho népzenéjéről ismert.”

„A Cau folyó egyetlen folyamként folyik” – tartotta a mondás az olyan testes férfiak között, mint Mr. Minh, amikor tutajvezetőként dolgozott az erdészetben. A tegnapi események már a múlté. A régi tutajozások emlékeit elsodorta az áramlat. De a Cau folyó forrása a Phia Booc csúcsánál még mindig összegyűjti törékeny vizét. Phuong Vienből kiindulva a Cau folyó alakot ölt. Anélkül, hogy úti célt választana, a sziklás lejtőktől és az alattomos tereptől függetlenül, a Cau folyó csendben folyik lefelé a természet törvényei szerint.

Az erdőt elhagyva, a Cau folyó folyamatosan erősítést kap a Na Cang, a Khuoi Toc, a Khuoi Luoi és a Khuoi Cun folyókból... természetes vitalitást hozva Bac Kan és Thai Nguyen földjeire, jólétet, melegséget és bőséget teremtve a falvak számára.

A folyóparton a természeti táj festményként változik az évszakok váltakozásával. A festményen indigókékbe öltözött emberek láthatók, akik mezőgazdasági munkájukkal vannak elfoglalva. Minden késő délután, egy fárasztó munkanap után, mindannyian a folyópartra sietnek, hogy megfürödjenek, kimossák ruháikat és lemossák magukról a nap gondjait.

Most július van. De 2025 júliusa teljesen más lesz. A két régió , Thai Nguyen és Bac Kan egyesülni fog Thai Nguyen tartomány közös neve alatt. A Cau folyóval a tartományok szétválása vagy egyesülése csupán közigazgatási felosztás és elhatárolás kérdése. Ez nem számít, mert a Föld minden folyója a tenger felé folyik. A Cau folyó sem más; a száraz évszakban csendesen hozzájárul. Az esős évszakban hömpölyög és dübörög, mint több millió munkás, akik iszapot cipelnek, hogy gazdagítsák a rizs- és burgonyatermést tápláló földeket.

A vidék egy szeglete a Cau folyó forrásánál.

Egy erős testalkatú, egészséges öregember a vörös, iszapos folyóra nézve szelíd hangon így szólt hozzám: „Nem tudom, mikor ered a Cau folyó, de gyerekkorunk óta úszunk benne, halat fogunk, és ahogy idősebbek lettünk, fiatal férfiak és nők szerelmes dalokat énekeltek, férj és feleség lettek. Számtalan esős évszakon és áradáson keresztül a folyó megáradt, és amikor visszatért a forrásához, soha nem felejtette el, hogy iszappal adja vissza a medreit. A folyónak köszönhetően a falu földjei termékenyek.”

Az Ipar 4.0 korszakában, amikor új nap virrad, az előző már elmúlt. De a Cau folyó változatlan marad, még mindig a múlt történeteit suttogja, számos régi dokkkal, ahol egykor kompok és hajók horgonyoztak. Most ezeket a régi kompdokkokat erős betonhidak váltották fel, amelyek a folyón átívelnek, közelebb hozva a két partot egymáshoz.

Sok történetet hallottam már erről a folyóról, amely Észak-Vietnam hegyein és erdőin keresztül folyik. Mielőtt belefolyna a Luc Dau Giang folyóba, a Thai Nguyentől Bac Kanig tartó áramlatot követve egészen a Phia Booc felső folyásáig érne, ahol a folyó megkezdi több millió éves útját. Ez egyben a Cau folyó legvadregényesebb szakasza is. Számtalan nagy és kis sziklával, sok szakaszt olyan sziklák borítanak, amelyek a folyóban dagonyázó óriási bivalyokra hasonlítanak.

Mr. Minh története így folytatódik: Amikor elértük azt a folyószakaszt, nekünk, tutajvezetőknek, szét kellett terpesztenünk a lábainkat, mint valakinek harci pózban, és kinyújtott karokkal kellett számolnunk és reagálnunk a kezünkben lévő rudakkal. A tutaj elején és hátulján lévő embereknek tökéletesen és pontosan kellett koordinálniuk; egy apró hiba is a tutaj széttöredezéséhez vezethetett, ami a szerkezetet összetörte és tönkretette a megélhetésünket. Különösen a folyónak a Cho Moi területen áthaladó szakaszán, ahol a vizet a parton két hegyvonulat szorította össze, meredek lejtőt létrehozva. A víz gyorsan folyt, mert a folyómeder "dühöngött" a felszín alatt megbúvó szikláktól és tábláktól.

A holtszezonban a Cau folyó felső szakaszán élő számos gazdálkodó további foglalkozásként szövéssel foglalkozik megélhetésének javítása érdekében.

Visszatérve álmaim lágyan úszó hajójához. A hajó éveken át sodródott a Cau folyón. Ekkor jöttem rá valami érdekesre: a Bac Kan és Thai Nguyen tartományokon áthaladó Cau folyó, a világosan meghatározott közigazgatási határai – a Cho Moi (Bac Kan) és Van Lang (Thai Nguyen) közötti határ – ellenére semmit sem jelentett magának a folyónak.

Csendben folynak, csendben elsodornak, mégis megmaradnak a falvak, ahol a Then és Sli dalokat, a varázslatos fuvoladallamokat és a hagyományos fesztiválokat hallgatják. Miután elhagyta Thai Nguyen tartományt, a Cau folyó a Viet Bac-hegység egyedülálló kultúrájában rögzül. Bac Giang tartományba lépve a Cau folyó továbbra is folyik, de a Quan Ho népdalok lágy dallamait hordozza, amelyeknek semmi közük a Viet Bac régió szimbolikus kulturális szépségéhez.

Csak Bac Kan és Thai Nguyen tartományok lakói reménykednek abban, hogy egy napon, különösen miután a folyót már nem határozzák meg közigazgatási határok, amelyek láthatatlan választóvonalat hoznak létre, kompjáratok szállítják majd az utasokat Phuong Vienből Thuan Thanhba. Thuan Thanhból pedig felfelé utazhatnak a folyón, csodálva a folyó felszínén tükröződő virágzó falvakat és városokat.

Én is elmegyek egy ilyen hajókirándulásra. Ülök és élvezem a teát, kortyolgatom a tealevelekből és más hozzávalókból készült mogyorós cukorkát. Kényelmesen csodálom a folyóparton elterülő tájat, hallgatom a hegyi lány citeráját, népdalokat énekelek, vagy hagyom, hogy a Sli dalok dallamai átsodródjanak a folyón, a szívem a természet mámorító esszenciájával remeg, örömteli dalok hullámait keltve a Cau folyón.

Forrás: https://baothainguyen.vn/van-hoa/202507/song-cau-mot-dai-e0304ce/