A kultúra lángjának meggyújtása a hagyományos rizsfőzés révén.

A S'tieng nép egyike azon etnikai kisebbségeknek, akik régóta élnek a Truong Son – Vietnam Közép-felföldjén és délkeleti régióiban –, gazdag kulturális örökséggel és egyedi identitással rendelkeznek. Dong Nai tartomány a S'tieng nép fontos lakóövezetének számít, amely értékes hagyományos értékeinek megőrzésének „bölcsőjeként” szolgál.

Điểu Sroi kézműves és Thị Ốné gongzenét adnak elő és megtanítják a gyerekeknek játszani rajta.

A modern élet nyüzsgésében, a Dong Nai tartománybeli Tho Son község Hamlet 6. szám alatti részén Dieu Sroi kézműves családja a kulturális örökség iránti szeretet gyönyörű szimbólumává vált. Számukra a nemzeti identitás megőrzése nem valami távoli dolog, hanem inkább az, hogy a hangszer minden hangját, minden fonalat és őseik minden életmódját a saját tetőjük alatt ápolják, miközben példát mutatnak a gazdasági fejlődésben és gazdagítják hazájukat.

„A láng életben tartása” a hagyományos hangszerek esetében.

A Tho Son község 6. számú faluja békésen fekszik, lakosságának körülbelül 90%-a s'tieng. A buja zöld kaucsuk- és kesudióültetvények között Dieu Sroi úr háza mindig egyedi hangokkal teli: a tök alakú kürt halk dallamai, a chapi hangszer dallamos hangjai és a Sroi úr és felesége, valamint unokáik által játszott rezonáns gongok.

Sroi úr, egy durva, de ügyes kezű ember, mindig nagy becsben tartja etnikai csoportja értékes tárgyait. Nemcsak képzett zenész, hanem elkötelezett a hagyományos népi hangszerek felkutatásának és gyűjtésének is. Ezeket a tárgyakat beszerzi, éveken át gondosan ápolja, és szépen kiállítja háza falain. Még értékesebb, hogy személyesen készíti el azokat a hagyományos hangszereket, amelyeken játszik, például a tökből készült trombitát és a bambusz lantot (chapi lant). Számára minden alkalommal, amikor elkészül egy hangszer, az ősök hangja újra életre kel. Ennek az alapos tudásnak köszönhetően ezüstéremmel tüntették ki a 2024-es Etnikai Csoportok Országos Népművészeti Versenyén.

Dieu Sroi kézműves megosztotta: „S'tieng emberként meg kell őriznem a hagyományos zenémet és hangszereimet. Ezeket a hangszereket a nagyapámtól és a nagyszüleimtől tanultam. Amikor látom, hogy a hangszerek hasznosak népem életmódjának megőrzésében, meg kell őriznem őket. Ha bármelyik elromlik, magam javítom meg vagy készítem újra. Így hálálom meg azokat, akik előttem jártak, és ezt a drága kincset hagyták hátra a jövő generációinak. Ha nem őrizem meg őket, a kürtök és a húros hangszerek hangja elveszik, és a S'tieng nép elveszíti gyökereit…”

Dieu Sroi családja ragyogó példája a helyi etnikai kulturális identitás megőrzésének. Rendkívül elkötelezettek, és számos gyakorlati hozzájárulást tettek a hagyományos értékek helyreállításához és előmozdításához. Ennek eredményeként a község Népi Bizottsága számos programot és politikát vezetett be Dieu Sroi családjának szokásainak támogatására és terjesztésére a környék más háztartásaiban.

ĐIỂU THỊ HẠNH asszony, Thọ Sơn Commune Népi Bizottságának alelnöke

A szeretet és az egység szálai egy fedél alatt

Điểu Sroi kézműves sikere mögött felesége, Thị Ố asszony csendes megértése és támogatása rejlik. A nő nagyon jártas a hangszerekben. Ugyanúgy szereti férje fuvolájának és sípjának hangját, mint saját leheletét. Nemcsak brokátot szöv, hogy kielégítse családja ruházati szükségleteit, vagy gyönyörű jelmezeket varr Sroi úrnak a fellépésekhez, hanem ezt a hagyományos mesterséget stabil jövedelemforrássá is alakította. Az élénk színű brokátszövetek, amelyek a Hamlet 6, Thọ Sơn községből származó kézműves márkajelzését viselik, messzire eljutnak a vásárlókkal, és nélkülözhetetlen kellékekké válnak a s'tiêng nép fontos eseményein, például esküvőkön és a Tet-en (holdújév). A vásárlók által kért minták összetettségétől függően a brokátszövet elkészítésének ideje változhat, de átlagosan egy minőségi termék előállításához egy egész hónapig kell szorgalmasan dolgoznia a szövőszékén.

Thi O asszony brokátot sző, hogy kielégítse családja ruházati szükségleteit, és ruhákat készít Dieu Sroi úrnak, hogy azokat az előadások alatt viselhesse, így ez a hagyományos mesterség stabil bevételi forrássá válik.

Thi O asszony bizalmasan elmondta: „Gyerekkoromban tanultam a szüleimtől a szövést. Minden mintának megvan a maga jelentése a s'tieng nép számára. Szeretném megőrizni ezt a mesterséget, mert ez a mi hagyományunk; ha nem őrizzük meg, fokozatosan eltűnik. Nagyon boldoggá tesz a férjem zene iránti szenvedélye, ezért személyesen szövöm és varrom neki a legszebb ruhákat, amelyeket fellépésekre viselhet. Emellett brokátot szerető embereknek is szőök. A szövésből származó bevétel segít a családunknak némi plusz bevételre szert tenni. A férjemmel egyetértünk: meg kell találnunk a módját annak, hogy biztosítsuk, hogy etnikai csoportunk zenéje és színei ne tűnjenek el.”

A hangszerek készítése mellett Điểu Sroi kézműves számszeríjakat is készít. Az ősi s'tiêng nép emlékezetében a számszeríj nélkülözhetetlen eszköz volt az önvédelemhez és a család eledelének megtalálásához. Egy jó számszeríj elkészítéséhez, a visszapattanástól a rugóerejéig, Sroi úrnak erős fát kell keresnie, és egy hétig, néha akár egy hónapig aprólékosan faragnia az íjat és a nyilat. A számszeríjak készítésében való kitartása nem vadászatból fakad, hanem a történelem egy részének megőrzéséből, hogy a jövő generációi megérthessék őseik nehéz, mégis ellenálló életét.

Dieu Sroi úr számszeríjakat készít; ez a bambuszból faragott nyílhegyek folyamata.

Sroi úr azonban nem állt meg itt, üzleti érzékét is megmutatta. Feleségével szorgalmasan művelték a földet, és olyan értékes növények termesztésébe fektettek be, mint a durián és a kávé. Az új technikák elsajátításában végzett kemény munkájuknak köszönhetően gyümölcsöseik folyamatosan stabil terményhozást hoztak, és példaértékűvé váltak a faluban.

Az Điểu Sroi kézműves családján belüli pezsgő kulturális élet inspiráció forrásává vált, amely Thọ Sơn község vidéki területén is elterjedt. A kézműves házaspár története azt mutatja, hogy a kultúra megőrzése minden családon belüli apró, de kitartó tettekkel kezdődik. Hozzájárulásukat a helyi önkormányzat elismerte, és a helyi szintű kulturális élet építését célzó mozgalom előmozdításának központi elemének tekintik.

Minden nap Mr. Sroi töktrombita ritmikus hangja keveredik Mrs. Thi O szövögető ritmusával kis házukban, Tho Son vidéki területén. Ebben a békés helyen a kultúra nincs messze, mégis mindig jelen van, vibrál és friss a régi értékeket őrző szívekben. Az olyan emberek, mint Mr. Deu Sroi és Mrs. Thi O, csendben írják az új fejezeteket a S'tieng identitás számára, hogy őseik kultúrájának lángja örökké fényesen égjen szerény otthonaikban.

Csüt Ha

Forrás: https://baodongnai.com.vn/dong-nai-cuoi-tuan/202604/thap-sang-ngon-lua-van-hoa-tu-nep-nha-98b2ca2/