 |
A Buddhista Küldöttek 9. Országos Kongresszusa, 2022-2027.
Lehet, hogy ez is tetszik
Az emberi jogok és a polgári jogok biztosítása és védelme a digitális környezetben.A folyamatban lévő globális digitális átalakulás kontextusában a kibertér kulcsfontosságú környezetté vált az államigazgatás, a társadalmi-gazdasági fejlődés, a közszolgáltatások nyújtása, a termelési és üzleti tevékenységek, valamint a polgárok élete szempontjából. Több mint 85 millió internetfelhasználóval, több mint 127 millió aktív mobil-előfizetővel és körülbelül 79 millió aktív közösségi média fiókkal Vietnam kibertere nemcsak a digitális gazdaság létfontosságú motorja, hanem kulcsfontosságú terület a nemzetvédelem, a biztonság, valamint az emberi és polgári jogok védelme szempontjából is.
A meggyőződés és vallásszabadság biztosítása az emberi jogok garantálásának egyik alapvető és fontos aspektusa, amelyet a Párt és az Állam a meggyőződéssel és vallással kapcsolatos politikáiban és irányelveiben tükröz a nemzeti építés és fejlődés folyamata során. Ez az alkotmányokban is szerepel, legutóbb a 2013-as alkotmány 24. cikkében: „1. Mindenkinek joga van a meggyőződés és vallás szabadságához, ahhoz, hogy bármely vallást kövessen vagy ne kövessen. A vallások egyenlőek a törvény előtt. 2. Az állam tiszteletben tartja és védi a meggyőződés és vallásszabadsághoz való jogot. 3. Senki sem sértheti meg a meggyőződés és vallásszabadságot, és nem használhatja fel a meggyőződést és a vallást a törvény megsértésére.” Ennek alapján az emberi jogokat továbbra is kodifikálják és hajtják végre az egész társadalomban.
Egy lépés előre a vallás- és hitszabadság terén minden ember számára.
Vietnam nemzeti reformfolyamata 1986-ban kezdődött, és 1990 jelentős változást hozott a vallási ügyekben a Politikai Bizottság 1990. október 16-i 24/NQ-TW számú határozatával, amely a „Vallási munka megerősítése az új helyzetben” címet viseli. Ez a határozat egyértelműen bizonyította az elkötelezettséget az emberi jogok, köztük a meggyőződés és a vallásszabadsághoz való jog garantálása iránt, kijelentve, hogy „a hit és a vallás a lakosság egy részének spirituális szükséglete”, megerősítve az emberek jogát arra, hogy megválasszák és kövessék meggyőződésüket és vallásukat, és kijelentve, hogy ez az emberek normális szükséglete. A meggyőződés és a vallásszabadsághoz való jog biztosítása érdekében a határozat előírta az illetékes bűnüldöző szervek számára, hogy „egyidejűleg ésszerű módon foglalkozzanak a tömegek vallási szükségleteivel”. Ezek olyan kulcsfontosságú elvek, amelyek megalapozták az emberek meggyőződés és vallásszabadsághoz való jogának gyakorlását a társadalmi életben. Figyelmet kapott a párt meggyőződéssel és vallással kapcsolatos nézeteinek intézményesítése, és minden egyes ezt követő időszak mind tartalmilag, mind jogi értékében javult. A Párt 24. számú határozatában foglalt nézeteinek intézményesítése érdekében az állam kiadta a 69/HĐBT számú, 1991. március 21-i keltezésű minisztertanácsi rendeletet, amely szabályozta a vallási tevékenységeket, jogi keretet teremtett a vallási tevékenységekhez, és a reform korai éveiben irányította azokat. Kilenc évvel később a kormány kiadta a 26/1999/NĐ-CP számú, a vallási tevékenységekről szóló rendeletet, amely felváltotta a 69. számú rendeletet. A rendelet tartalma jogalapot nyújt az egyének és a vallási szervezetek számára a tevékenységek szabályozás szerinti folytatásához, valamint a funkcionális szervek számára a vallási tevékenységek országos egységes irányításához és irányításához. A 24. számú határozat 13 évnyi végrehajtása és a 9. Központi Bizottság 7. plenáris ülésén elért nemzeti megújulás eredményeire építve a Párt Központi Bizottsága 2003. március 12-én kiadta a 25-NQ/2003/TW számú határozatot a vallási ügyekről, amely felváltotta a 24. számú határozatot. A 25. számú határozat szellemisége az emberi jogok biztosításával kapcsolatos nézetek további javítása és tökéletesítése a hit és a vallás területén azáltal, hogy megismétli és elmélyíti a következő nézőpontot: „a hit és a vallás a lakosság egy olyan szegmensének spirituális szükséglete, amely létezik és létezni fog a nemzet mellett országunk szocializmusának építése során.” Ezzel a nézőponttal a hit és a vallás szabadságához való jog egy új megértési szintre emelkedik, megerősítve, hogy ez a jog továbbra is garantált a vietnami nemzet fennmaradása és fejlődése mellett. A 25. számú határozat kiadása egy lépéssel tovább vitte az intézményesítési folyamatot. 2004. június 18-án a Nemzetgyűlés Állandó Bizottsága kiadta a Hitekről és Vallásokról szóló rendeletet, amely további jogi keretet teremtett a vallási tevékenységekhez a törvényekkel összhangban, tiszteletben tartva az emberek meggyőződés- és vallásszabadsághoz való jogát, és jelentősen hozzájárulva az emberi jogok biztosításához Vietnamban. A 2013-as alkotmányban Vietnam további előrelépéseket tett a meggyőződés- és vallásszabadsághoz való jog kiterjesztésében, a „polgári jogok” kifejezést az „emberi jogok” kifejezéssel helyettesítve. Megerősítve, hogy az emberi jogok természetes jogok, az állam elismeri, tiszteletben tartja és elkötelezi magát azok garantálása mellett a Vietnam által aláírt nemzetközi egyezményeknek megfelelően. A meggyőződés és vallás területén az 1992-es alkotmány 70. cikkét a 2013-as alkotmány 24. cikke váltotta fel, amelynek tartalma a következő: „Az állampolgárok” kifejezés helyébe a „Mindenkinek” kifejezés lépett, amely joga van a meggyőződés- és vallásszabadsághoz; A különböző hitek és vallások istentiszteleti helyeinek jogi védelmét az állam tiszteletben tartása és védelme váltotta fel. A 2013-as alkotmány intézményesítése, a vallási törvények nemzetközi integrációval összefüggő kiigazításának szükségessége, valamint a hit és vallás területén az emberi jogok jobb biztosítása érdekében a XIV. Nemzetgyűlés 2016. november 18-án, második ülésszakán elfogadta a hitről és vallásról szóló törvényt, amely felváltotta a hitről és vallásról szóló rendeletet. A törvény és a rendelet egyidejűleg, 2018. január 1-jén lépett hatályba, továbbra is fontos jogi keretet teremtve a szervezetek és egyének vallási tevékenységekben való jogainak biztosítására. Így a hitről és vallásról szóló törvény a mai napig a legmagasabb rangú jogi dokumentum, amely közvetlenül szabályozza a vallási tevékenységeket. Ez a jogi dokumentum tovább konkretizálja a 25. számú határozatban foglalt hitre és vallásra vonatkozó elveket és politikákat, az ország tényleges helyzetét, és konkretizálja a 2013-as alkotmányban szereplő emberi jogokat - nevezetesen a hit és vallás szabadságához való jogot minden ember számára. |
Külföldi újságírók delegációja ellátogat Dak Lak katolikus közösségének vallásgyakorló helyére. (Fotó: Nguyen Hong) A vallás társadalmi tevékenységekben vesz részt és elkíséri az országot.
Lehet, hogy ez is tetszik
Az egészségbiztosítási kötvények hatékonyságának javítása.A lakosság 95%-ának egészségbiztosításban való részvételére vonatkozó célkitűzés 2025-re nem csupán statisztikai mutató, hanem a teljes politikai rendszer erőfeszítéseinek és a Dong Thap népének konszenzusának bizonyítéka. Ezen pozitív eredmények mellett bizonyos korlátok továbbra is fennállnak. Ezen korlátok őszinte elismerése az egészségbiztosítási alap kezelésének javítása érdekében kiemelt prioritás a tartomány számára, amelynek célja a jogos jogok védelme és a közösség egészségügyi ellátásának minőségének javítása.
A Quang Hung község Veteránok Egyesülete összefoglalja az ötéves „Veteránok segítik egymást a szegénység csökkentésében és a gazdasági tevékenységekben való kiemelkedésben” mozgalmat.Május 8-án reggel a Quang Hung község Veterán Szövetsége konferenciát tartott, hogy összefoglalja az ötéves (2021-2026) „Veteránok segítik egymást a szegénység csökkentésében és a gazdasági tevékenységekben való kiemelkedésben” mozgalmat.
Trang Bang Ward: Vallási és hitéleti intézmények kulturális értékeinek megőrzése és népszerűsítése.Egy olyan korban, amikor a modern városi fejlődés elkerülhetetlen tendencia, a hagyományos kulturális értékek megőrzése és előmozdítása sürgető követelménygé vált a helyi identitás védelme érdekében. Nemrégiben a Tay Ninh tartománybeli Trang Bang kerületben a kerület Népi Bizottsága felülvizsgálatot és leltárt készített a térség vallási és hitéleti intézményeiről azzal a céllal, hogy hatékonyan szolgálja az államigazgatást, és iránymutatást adjon a kulturális értékek megőrzésében és előmozdításában.
Vietnam egy sokszínű hitekkel és vallásokkal rendelkező ország, ahol a lakosság becslések szerint 95%-a vallásos meggyőződésű. A vallások jogainak és kötelezettségeinek biztosítása érdekében a nemzeti megújulás időszakában Vietnam bevezette a jogosult vallások szervezeteinek regisztrációját és elismerését. 2023 novemberétől Vietnamban 40, 16 valláshoz tartozó szervezetet ismert el és regisztrált az állam, beleértve: Kilenc külföldről importált vallást: buddhizmus, katolicizmus, protestantizmus, iszlám, brahmanizmus, bahá'í, a Vietnami Hetednapi Adventista Egyház, Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza és Minh Su Dao; valamint hét őshonos vallást: Cao Dai, Hoa Hao buddhizmus, Tu An Hieu Nghia Buddhista Egyesület, Hieu Nghia Ta Lon Buddhista Egyesület, Buu Son Ky Huong, Vietnami Tiszta Föld Laikus Buddhista Egyesület és Minh Ly Dao Tam Tong Mieu. A vallási követők teljes száma jelenleg körülbelül 26,5 millió, ami a lakosság 27%-át teszi ki; több mint 54 000 vallási méltóság van; több mint 135 000 vallási tisztviselő; több mint 29 000 istentiszteleti hely; és több ezer regisztrált vallási csoport. Az állam által elismert és regisztrált vallási szervezetek olyan vallási gyakorlatokat fejlesztettek ki és vezettek be, amelyek mélyen gyökereznek a humanista értékekben és a nemzet iránti felelősségtudatban. Vietnamnak a hit- és vallásszabadság biztosításában elért eredményei ösztönözték és motiválták a vallási méltóságokat, tisztviselőket, papokat és követőket, hogy olyan vallási gyakorlatokat fejlesszenek ki és valósítsanak meg, amelyek szorosan illeszkednek a nemzethez. Ez szoros kapcsolatokat alakított ki az állam és a vallási szervezetek között, kölcsönös megértést és bizalmat teremtett minden szintű tisztviselő, valamint a vallási méltóságok, tisztviselők és papok között, és elősegítette a konszenzust a vallási és szociális politikák végrehajtásában. Vallási tevékenységek révén az egyéneket és a vallási szervezeteket mozgósították, hogy aktívan részt vegyenek a helyi szintű hazafias versenymozgalmakban, hatékonyan végezzenek szociális jóléti tevékenységeket, hozzájáruljanak a helyi önkormányzatok erőfeszítéseihez a nehéz helyzetben lévő lakosság egy szegmensének ellátására, és közvetlenül hozzájáruljanak az országra nehezedő terhek csökkentéséhez. Az oktatás területén országszerte 270 óvoda és körülbelül 2000 független óvodai csoport/osztály működik vallási személyek által, amelyekben körülbelül 125 594 gyermek jár, ami az országos óvodába járó gyermekek teljes számának 3,06%-át teszi ki. A vallási szervezetek országszerte 12 szakképző központot hoztak létre, amelyek több ezer ember számára biztosítanak főiskolai, középfokú és rövid távú szakképzést. Az egészségügy és a szociális ellátás területén... A jótékonysági szellemben a vallások egyértelműen bizonyítják befolyásukat az ingyenes orvosi vizsgálatok és gyógyszerek, jótékonysági klinikák megnyitása és a betegek szállítására szolgáló mentőautó-rendszerek kiépítése révén. Felhívják a hívők figyelmét a higiénikus életmód megszervezésére, a betegségek megelőzésére, a betegség esetén kórházba járás fontosságára, a babonás tevékenységek helyett a gyógyszerek használatára, és arra, hogy hagyják fel az egészséget károsító elavult szokásokat. Számos vallási szervezet koordinált mobil orvosi csapatokat, hogy ingyenes gyógyszert nyújtsanak a szegényeknek és az etnikai kisebbségi területeken élőknek. Jelenleg 113, a kormány által engedélyezett, vallási szervezetekhez tartozó szociális ellátó intézmény 11 800 nehéz helyzetben lévő embert gondoz és támogat. A „Szegények Napja” kampányban és a „Szegények Alapjában” a vallási szervezetek aktívan részt vettek, összesen több billió dong finanszírozással évente, különösen a Covid-19 világjárvány idején. A vallási méltóságok, tisztviselők, papok és a vallási szervezetek követői aktívan részt vesznek képviselőként a Nemzetgyűlésben és a Népi Tanácsokban minden szinten, valamint társadalmi-politikai szervezetek tagjaiként. Ez elősegíti a vallási szektor szerepét a nemzeti építésben és fejlődésben, az egészséges társadalmi környezet kiépítésében a vallási közösségekkel rendelkező területeken, valamint a vallás rosszindulatú erők általi kizsákmányolásának és felbujtásának megakadályozásában a nemzet és a vallások megosztása érdekében. Vietnam nemzeti megújulásban elért eredményei mindig összefüggenek az emberi jogok, beleértve a meggyőződés és a vallásszabadsághoz való jogot is, garantálásával. Ez a jog nemcsak a párt és az állam fontos dokumentumaiban szerepel, hanem a vallási életben is élénken megmutatkozik. A vallási szervezetek garantáltan a törvényeknek, alapokmányaiknak és szabályzataiknak megfelelően működnek, pozitív vallási gyakorlatokat építenek, és kedvező feltételeket biztosítanak számukra a szociális jóléti tevékenységekhez. A vallási élet mélyreható változásokon megy keresztül, a vallások száma és tevékenységük mértéke is növekszik, mind belföldön, mind nemzetközi szinten. A vallási vezetők és követők túlnyomó többsége bízik a párt vezetésében, támogatja az ország reformfolyamatát, és jelentősen hozzájárul a nemzeti fejlődéshez. Az emberi jogok jobb védelmének biztosítása a vallás területén azonban mindenki, beleértve az egyéneket, a vallási szervezeteket és az irányító szerveket minden szinten, aktív és komoly részvételét igényli. A jelenlegi helyzetben elengedhetetlen a politikák és gyakorlatok proaktív megértése és kutatása a teljes körű megértés érdekében, valamint azok proaktív, helyes végrehajtása, a vallásszabadsághoz való jog védelmével kapcsolatos felelősség és kötelezettség fokozása mellett.
Forrás
![[Fotó] Le Minh Hung miniszterelnök elnököl a tudomány és a technológiai fejlődés, valamint az innováció előmozdításáról szóló tematikus ülésen.](https://vphoto.vietnam.vn/thumb/1200x675/vietnam/resource/IMAGE/2026/06/23/1782207872934_ndo_br_dsc-1724-jpg.webp)
