A metafora művészete
A 2015-ben nemzeti szellemi kulturális örökségként elismert Co Tu nép „népdalainak beszédét és éneklését” nagy büszkén őrzik, amelyek természetes módon jelennek meg számos helyszínen, az esküvőktől és falusi fesztiváloktól kezdve a falvak közötti összejövetelekig. Nincsenek rögzített forgatókönyvek vagy előre épített színpadok; minden rugalmas improvizációból alakul ki, az élettapasztalatokon és a közösség kultúrájának mély megértésén alapulva.
A hegyi kultúra kutatói szerint a népi éneklés és szavalás művészetében használt nyelv gazdag metaforikus képekben, gyakran hegyekből, erdőkből, folyókból, patakokból, mezőkből, fákból, madarakból és állatokból merít elemeket, hogy üzeneteket közvetítsen az életről és az emberek egymás közötti interakcióiról. Ezáltal a beszéd a verbális művészet egyik formájává válik, amely egyszerre életközeli és kulturális mélységgel teli.
A Song Kon községben nemrégiben megrendezett első Co Tu hagyományos kulturális fesztiválon a népdalok szavalása és éneklése a közösség testvériségi ünnepségén egyértelműen megmutatkozott. A szertartás kezdete előtt a Ra Lang, Ra Dung és Ra Nuoi falvak véneinek tanácsa felajánlásokat készített, és engedélyt kért a szellemektől és az ősöktől a "Pr'ngooch" testvériségi ünnepség megtartására a korábbi Jo Ngay közösség és a korábbi A Ting és Song Kon községek között. Ez az esemény a három község új Song Kon községgé való egyesülésének kontextusában zajlott, alkalmat adva a Co Tu nép közötti testvériségi kötelékek további megerősítésére.
A korábbi Jơ Ngây község képviseletében Alăng Chúc (Ra Lang falu) faluelnök élénk képekkel nyitotta meg a népdalelőadást, a patak, az erdő és a kereszteződő utak segítségével mesélve a Cơ Tu falvak találkozásáról és harmóniájáról. Chúc elöljáró által énekelt népdal több volt, mint egy egyszerű üdvözlés, a hitet, az elfogadást és a közösség új, közös kulturális terében való osztozást fejezte ki.
„Még ha egymás mellé helyezik is őket, ezek az üvegek soha nem törnek el” – zárta gondolatait Alăng Chúc elder, az üvegek képét használva, utalva arra, hogy az ugyanabban a környezetben élő cơ tu nép mindig közel marad egymáshoz, ellenségeskedés vagy széthúzás nélkül.
Amint Alang Chuc elder befejezte a versét, azonnal választ kapott egy eldertől a terem túlsó végében. Az udvaron egy csoport ember hagyományos felajánlásokat hozott, például bambuszcsövekben főtt ragacsos rizses kosarakat, bivalyszarv alakú süteményeket, ragacsos rizst, rizst, bambuszcsövekben sült halat, rizsbort és szőtt szőnyegeket, hogy hozzájáruljanak a szertartáshoz. Egy „üdvözlő” lakomát terítettek meg, amelyet banánlevelekkel borítottak be. Az elderek felváltva improvizáltak verseket és dalokat, a testvériség és a barátság közös történetét mesélve el, kijelentve, hogy mostantól minden ellenségeskedést félretesznek, és minden régió Co Tu népe egy lesz, harmóniában élve együtt.
Egy történet a jellemről és az életről.
Clâu Blao elder (Voong falu, Hung Son község) elmondta, hogy a Co Tu nép mindig büszke népdalára és történetmesélésére, különösen azután, hogy ezt a művészeti formát 2015-ben nemzeti szellemi kulturális örökségnek ismerték el. Ez az egyedülálló rögtönzött művészeti forma történeteket és eseményeket közvetít, témákat mutat be, vagy belső konfliktusokat old fel finom és diszkrét metaforikus képeken keresztül. Minden népdal számos mély jelentésréteget hordoz, tükrözve a közösség életterét a felföldön, a természethez és a hiedelmekhez kapcsolódva.
Az idősebb Clâu Blao szerint a népdalok szavalásának és éneklésének művészetének értéke az érvelési képességben és a gondolkodás mélységében rejlik. Minél több jelentésréteggel rendelkezik egy népdal, annál inkább a beszélő intelligenciájáról és képességeiről tanúskodik. Ahhoz, hogy helyesen megértse, a hallgatónak magának kell kikövetkeztetnie a jelentést; azt nem lehet egyszerűen megérteni.
„A népdalok szavalásának és éneklésének szépsége abban rejlik, ahogyan a Co Tu nép az igazságosságot képviseli és fenntartja a közösségi szellemet. Ezekben a népdalokban az idősebbek tanácsokat adnak leszármazottaiknak, hogyan éljenek, viselkedjenek és éljenek harmonikusan a közösségen belül. Manapság azonban a fiataloknak kevés lehetőségük van a tanulásra, miközben ez a művészeti forma nagymértékben támaszkodik az improvizációs készségekre és az élettapasztalatra” – osztotta meg Clâu Blao idősebb.
Do Huu Tung, a Song Kon község Népi Bizottságának elnöke szerint a népdalok szavalásának és éneklésének művészete széles körben elterjedt a Co Tu közösség kulturális életében. A különböző falvakból származó vén emberek, a házigazdák és a vendégek közötti „verseny” művészeti formájának tekintik; sőt, belső konfliktusok megoldásában is használják. A népdalok hatékony szerepet játszanak a társadalmi nevelésben , mivel rendkívül meggyőző érveket mutatnak be, amelyek arra kényszerítik másokat, hogy elismerjék és kövessék azokat.
„A Co Tu nép beszélt és énekelt versei gyakran több jelentésréteggel rendelkeznek. Minél mélyebb és árnyaltabb a jelentés, annál kevésbé tud az ellenfél „versenyezni” vele, bizonyítva az énekes tehetségét. A nehézséget azonban az okozza, hogy nincs közös tanulási modell; minden teljes mértékben az egyes művészek improvizációs képességétől, képzettségi szintjétől és tapasztalatától függ. Ezért sok éven át, amikor még járási szintű település voltunk, számos beszélt és énekelt verseket oktató klubot hoztam létre. Rendszeres tevékenységek révén a falusi vének és művészek közvetlenül tanítottak, lehetőséget adva a fiataloknak a hozzáférésre és a tanulásra” – mondta Tung úr.
A népdalok oldják meg a falusi vitákat.
A Công Dồn faluból (Nam Giang község) származó Bh'ling Hạnh elder elmondta, hogy a népdalok szavalásának és éneklésének művészete egyértelműen megmutatkozik a közösségi életben, ahol a falvak és családok közötti számos konfliktust és vitát ezeken a dalokon keresztül oldanak meg. Az események közvetlen elemzése vagy magyarázata helyett ezek a dalok hasonlatokat és megszemélyesítést használnak az üzenetek közvetítésére, segítve a hallgatókat a jó és a rossz megkülönböztetésében. Bh'ling Hạnh elder szerint a gyakorlóknak kifejező hangra és a képek kiválasztásának képességére, a gondolatok tömör kifejezésére és a kontextushoz való alkalmazkodásra van szükségük ahhoz, hogy megőrizzék e különleges művészeti forma szóbeli hagyományát.
Forrás: https://baodanang.vn/vang-dieu-ly-tren-ngan-3336894.html
Hozzászólás (0)