„Illatos cseppeket terem a talaj” – azok számára, akik lục bát verseket szereznek.

„Az illatos cseppeket tápláló föld” Trieu Kim Loan költő legújabb verseskötete, aki a vietnami költészet egy olyan alakja, aki fokozatosan válik ismertté az irodalmi közönség számára országszerte.

„Az illatos cseppeket tápláló föld” Trieu Kim Loan költő hatodik műve, a „Csend”, az „Esti gondolatok”, a „Zöld törekvések”, az „Éjszakai párbeszéd” és a „Holdévszakot hívogató szavak” című versesköteteket követően. Trieu Kim Loan költőnek, akinek valódi neve Trieu Thi Loan, van egy húga, Trieu Thi Hue, aki szintén Hue Trieu álnéven ír verseket. Mindkét nővér tagja a Vietnami Írószövetségnek , és Ho Si Minh-városban élnek és írnak.

Trieu Kim Loan költő. Fotó: A szerző tájékoztatása szerint.

Trieu Kim Loan költő a tanítást választotta élete küldetésének. Az osztályteremmel járó örömök és bánatok formálták kedves és álmodozó személyiségét, elvezetve őt a költészet birodalmába. Ezért Trieu Kim Loan költészetéből hiányzik a nyers és merész hangvétel, ehelyett a gyengéd és gondoskodó stílus felé hajlik. Érthető, hogy a lục bát (hat-nyolc szótagú) versmértékben, annak számos könnyed üzenetével ír.

Trieu Kim Loan „Az illatos cseppeket őrző föld” című verseskötetében hatsoros verseit nosztalgia hatja át, hiszen emlékek hatalmas tárházával rendelkezik: „A tanterv őszintén megnyílik / Oly sok arc, közel és távol egyaránt.” Azonban élményei, „Miután megérintettem a folyómedret, miután egyszer megdöntöttem a kompot”, segítenek neki nyugodtan szembenézni „A ködös eső napjai véget értek” szorongásaival, amelyek egy önfelfedező útra vezetnek egy gyötrelmesebb és kaotikusabb lelki világban : „Egyedül keresem önmagam / A verseket áthatja az este hulló cseppek keserű íze.”

Minden költői forma egyedi temperamentumot követel az írótól. A látszólag könnyű hat-nyolc verses forma valójában nehéz. Könnyű énekelni és rímelni, de nehéz hagyni, hogy a gondolatok mély elmélkedésbe merüljenek. Ha a szerző túlságosan belemerül a ritmikus áramlásba, az ötletek céltalanul sodródnak a semmibe. Ezért a hat-nyolc vers megírásához ügyes szójátékra és tiszta fejre van szükség az érzelmek összegyűjtéséhez. Másrészt a hat-nyolc vers egy látszólag komoly és fegyelmezett keretet kínál, amely kihívást jelent a tizennégy nyüzsgő karakteren belüli hat-nyolc verspárok esztétikai rezgéseinek skálájának kibővítésére. A merész döntés, hogy kiadja a teljes hat-nyolc verses gyűjteményt, az "Earth Nurturing Fragrant Drops"-ot, Trieu Kim Loan költő dicséretes teljesítménye.

„Az illatos cseppeket őrző föld” című versében miben rejlik Trieu Kim Loan költő hat-nyolc méteres verseskötetének ereje? Bonyolult mondattörések vagy bonyolult sorelválasztások nélkül, kényelmes, sietség nélküli léptekkel vezeti verseit, hol távoli hazájára emlékezve („A középvidéki nap elfojtja az esőt és a viharokat / Visszatérek, szívem kölcsönvett bánattól fáj”), hol távoli ember elvesztését siratva („Egy csepp tömjén hullik a köd közé / Szívem, mint egy keserű levél, kiömlik az éjszakában”), hol pedig magányosan tűnődve („Az éjszaka gyengéden begombolja ruhámat / A ritka ablak félénken pillant errefelé”).

Sok szerző, miközben lelkesen próbálja megújítani a hat-nyolc verses formát a maga folyton változó, kanyargós stílusával, gyakran elfelejti, hogy e forma igazi varázsa az emberiség és a természet közötti szoros kapcsolatban rejlik, mint az évszakok lehelete, mint egy szerelmes randevúja. A már önmagában is tág hat-nyolc verses formát sűríteni kell, hogy elfoglalja azt a teret, ahol a pihe-puha felhők a vágyakozás birodalmában sodródnak. Trieu Kim Loan költőnek szerencséje volt megtapasztalni ezeket a remegő pillanatokat, aminek eredményeként érdekes és hangulatos hat-nyolc verses kuplék születtek, tükrözve a „Kereszten tapogatózó levél / A telihold még nem virradt fel, de az éjszakai köd már eloszlott” zűrzavarát vagy az „Élet lejtője bizonytalanul csúszik / A hajnal már elkezdődött, de az esti vihar már megérkezett” sokkját.

A női lét összetettsége és kuszasága lehetővé teszi, hogy Trieu Kim Loan „Illatos cseppeket őrző Föld” című versének költői folyása a hosszan tartó szeretet és a gyötrő megbánás között váltakozzon. A magányos, töprengő pillanattól kezdve – „Most olyan vagyok, mint egy elhalványult én / Szomorú hullámok csapkodnak, boldog vagy?” –, csendben imádkozik az élet apályának és dagályának közös megértéséért: „Az élet üres – a költészethez kapaszkodom / Kérlek, ég, adj nekem több évszaknyi szellőt.” Ezért verseiben a veszteséget enyhíti: „Tehét cipelve a folyópart végén / Vékony esőkabát, leveleket fúj a téli szél”, miközben a szenvedést is vigasztalja: „A régi rakpartot félig elrejti a hajó / Kedvesem, várod, hogy felkeljen a hold, miközben mosod a ruháidat?”

A "Föld táplálja az illatos cseppeket" című verseskötetet a Vietnami Írószövetség Kiadója adta ki. Fotó: Kiadó.

Senki sem rejtheti el magát a költészet elől. Trieu Kim Loan költő portréja egészen teljes mértékben feltárul „A föld illatos cseppeket táplál” című, harmóniával és optimizmussal teli versében: „Bárcsak megőrizhetném a bételdió illatát / Hogy visszatérjen a régi zöld bételtálca a sós lime-jával.” Bár gyakran naiv és bizakodó, máskor pedig elgondolkodtató és elmélkedő, a költészet mégis békés horgonyt nyújt számára, hogy megértse az életet törékeny, mégis tartós árnyalatain keresztül: „Az esőt a kanyargós úton vezetve / Megköszönve az életnek a napok jutalmazását.”

Forrás: https://nongnghiepmoitruong.vn/dat-u-giot-thom-cho-nguoi-gieo-van-luc-bat-d812238.html