A tanárok félretették november 20-i örömüket, hogy a szeretet tüzét gyújtsák Phan Rang elárasztott területén.

Sok Phan Rang-i tanárnak csak annyi ideje volt, hogy gyorsan zsebre gyömöszölje a diákjai által küldött kártyákat, majd átgázolva a vízen a konyhába jusson. A tanárnapon félretették saját örömüket, hogy egy egészen másfajta „november 20-i ünnepségre” induljanak: rizst főztek, hogy segítsenek a történelmi árvízben rekedt embereken.

A Phan Rang-i „Tanárok és Barátok” csoport szeretetteljes ételeket főz, hogy azokat az embereket segítsék, akik a történelmi árvíz áldozatai lettek - Fotó: Tanárok és Barátok

November 20-án kora reggeltől késő délutánig, amikor a Phan Rang - Thap Cham térségében (korábban Ninh Thuan tartomány, ma Khanh Hoa) az árvíz még nem apadt le, a Phan Rang-i "Tanárok és Barátok" csoport november 20-án tüzet gyújtott, hogy "melegen tartsák" azokat az embereket, akiket a történelmi árvíz elszigetelt.

November 20-án különleges ajánlat az árvíz sújtotta területeken dolgozó tanárok számára

November 20-án, miközben a Phan Rang - Thap Cham környéki iskolák közül soknak be kellett zárnia a mély árvíz miatt, a "Tanárok és Barátok" csoport tanárai a szokásosnál korábban kezdték a napjukat. Nem azért, hogy fogadják a diákokat vagy hálavirágot vegyenek át, hanem hogy rizst készítsenek az elárasztott területekre küldéshez.

Három konyhát hoztak létre „villámgyorsan” a Do Vinh Óvodában, a Ninh Hai Óvodában és Diep asszony házában a Truong Chinh 234/5. szám alatt (Ninh Chu kerület, Khanh Hoa tartomány).

November 20-án reggel 6 órakor, még szemerkélt az eső, a lányok esőkabátot öltöttek, és átgázoltak a vízen, hogy elmenjenek a piacra élelmiszert venni.

„Megvettük az összes eső után megmaradt zöldséget. Ma sok ételt kell főznünk, hogy támogassuk az árvíz által elszigetelt embereket” – mondta Tuyet Hanh asszony, a Chu Van An Középiskola igazgatóhelyettese.

A Ninh Hai óvoda konyhájában a sült hagyma illata betölti az elárasztott iskolaudvar párás levegőjét. Nguyen Thi Hai asszony, a Nguyen Trai Középiskola tanára elmondta, hogy viharok idején a tanárok minden évben összefognak, hogy segítsenek, de idén túl nagy volt az árvíz.

Meleg ételt szállítottak a történelmi árvízben rekedt embereknek Phan Rangban - Fotó: Tanár és barátai

„Nyugtalanul érzem magam, amikor látom, hogy az emberek online kérnek segítséget, és hogy a víz beborítja az ablakokat. Annyit főzök, amennyit csak tudok, remélve, hogy az emberek hamarosan túlteszik magukat ezen, és stabilizálják az életüket” – mondta Hai asszony.

A Do Vinh óvodában Bui Thi Thuy asszony – a Le Hong Phong Középiskola tanára – főzött, miközben telefonhívásokat hallgatott, hogy a hatóságoktól értesüljön egy Phuoc Hau községben található, nemrég elkülönített falucska helyzetéről, ahol egy csoport idős ember várt ételre...

„Idősek, gyerekek és rendőrök áznak az árvízben, abban reménykedve, hogy egy uzsonnásdobozban csillapítják az éhséget. A konyha vörösen izzik, ami megkönnyebbülés. Szerintem tanárnak lenni nemcsak a tanításról szól, hanem arról is, hogy ott legyünk a nehéz időkben” – mondta Thuy asszony.

Egy meleg étel a legjobb ajándék november 20-án

Az emberek ingyen étkezhetnek az árvíz alatt, úgy érzik, nem hagyták őket magára - Fotó: Tanár és barátai

Diep asszony konyháján több tucat ember jelentkezett önkéntes segítségre. Néhányan főztek, mások dobozokat pakoltak, egy csoport fiatalember pedig az uzsonnásdobozok rendőrautóba szállításáról gondoskodott.

„Nem vagyunk profi szakácsok, de látva, hogy a tanárok reggeltől mostanáig a vízben gázolnak, nem akarunk tétlenül állni, mindezt szeretetből tesszük” – osztotta meg Diep asszony.

Kora délutánra az első meleg ételeket hajókra és speciális járművekre pakolták, hogy az elárasztott területekre szállítsák őket. Az ételek eljuttatása az elszigetelt területekre nem volt könnyű. Bizonyos pontokon a rendőrségnek erős áramlatokon kellett átverekednie magát, hogy minden egyes meleg ételt eljuttassanak az emberekhez.

Sokan könnyekre fakadtak, amikor kinyitották a forró ételt. Dung úr a Dao Long híd környékén (Phan Rang kerület) megosztotta, hogy látta, ahogy a rendőrök a vízen gázolnak, hogy az ételt az ajtajához hozzák, és ő is könnyekre fakadt.

„Az elmúlt napokban a házunkban majdnem egy méter magas volt a vízszint, az összes étel nedves volt, a konyha pedig használhatatlanná vált. Megmelengette a szívemet, amikor kaptam egy meleg uzsonnásdobozt, és hallottam, hogy a tanárok reggel óta főzték a konyhában. Ilyen nehéz időkben nem kell sok, csak egy meleg étel, hogy úgy érezd, nem vagy lemaradva” – mondta Dung úr meghatódva.

A délután végére, amikor a nagy rizsesfazékakról lekaparták a vizet, a tanárok leültek és fellélegeztek. Összesen 2000 adag rizs készült el, ami messze meghaladta a kezdeti becslést, valamint a november 20-i különleges eseményen összefogott több tucat ember erőfeszítését és szívét.

A tanárok maguk választják ki a módját, hogy humánus módon ünnepeljék a vietnami tanárok napját - Fotó: Tanárok és barátok

Nguyen Thi Tuyet Hanh asszony, a Chu Van An Középiskola igazgatóhelyettese elmondta, hogy még soha nem érezték ennyire jelentőségteljesnek a „napjukat”. Nem voltak virágok, nem voltak jókívánságok, de meleg uzsonnásdobozokat osztottak át hideg vízben azoknak, akiknek a legnagyobb szükségük volt rá.

„Minden étkezés nem csak egy étkezés, hanem egy egyszerű üzenet a tanároktól: Nem vagy egyedül, itt leszünk, hogy segítsünk legyőzni az áradatot” – mondta Hanh asszony.

Vissza a témához

Duc Cuong

Forrás: https://tuoitre.vn/nhung-co-giao-gac-niem-vui-20-11-nhom-bep-nghia-tinh-giua-vung-lu-phan-rang-20251120193544728.htm