Imádom Nha Trangot!

Minden alkalommal, amikor visszatérek Nha Trangba, ismerős érzést érzek, mégis valami újat. Ismerőset, mert itt nőttem fel. Újat, mert minden alkalommal, amikor visszatérek, Nha Trang újabb okot ad arra, hogy szeressem, egy nagyon csendes módon.

Valahányszor visszatérek Nha Trangba, néhány délelőttöt azzal töltök, hogy azokon az utcákon sétálok, ahol régen iskolába jártam. A fák még mindig ott vannak. A napfény még mindig ismerős módon esik az útra. Hirtelen újra látom fiatalságom fehér ao dai ruháinak képét, egyszerűeket, mégis tisztákat. Minden alig változott, csak több utat jártam be, mint korábban. Az élet és a munka New Yorkban nagyon mozgalmas és hektikus. Visszatérve ide, a szívem hirtelen meglágyul, újra fiatalnak érzem magam, mintha csak tegnap lett volna.

Nha Trangnak nem kell sok reklám. Csak maradj néhány napot, szánj rá időt, és megérted, miért akar visszatérni mindenki, aki idejön. Ez a tengerparti város gyönyörű napsütéssel, kék tengerrel, szelíd természettel és olyan élettempóval rendelkezik, ami pont megfelelő, így nem érzed magad fáradtnak.

Az egyik dolog, amire a legjobban emlékszem minden alkalommal, amikor visszatérek, az az étel. Nha Trang konyhája változatos és gazdag, az ismerős ételektől az egyedi helyi specialitásokig. A reggel egy tál tiszta halászlé levessel kezdődik, friss hallal és édes, sós húslevessel. Néha egy tál gőzölgő marhahúsleves, vagy egy tányér öntöttvas tűzhelyen sült, grillezett marhahús. Ebédidőben zöldségekkel tekert, ropogósra sült tavaszi tekercsek, vastag, piros házi garnélarák-pasztába mártva. Este friss tenger gyümölcsei, egyszerűen grillezve, de természetes édességgel, vastag zöld chilisóba mártva, nagyon Nha Trang-i. A főétkezés után nassolnivalókra vágyom. Meleg rizspalacsinta, frissen sütve, halszósszal, hagymával és vékonyra szeletelt mangóval fogyasztva. Gazdag és illatos grillezett banános desszert. Késő este megállok egy járdaszéli árusítóhelynél a kis utcákban, hogy flant, joghurtot és lekvárt ehessek, műanyag székeken ülve nézem az embereket. Az amerikai barátaim szeretik ezt a fajta ülést. Nézni az embereket, a kis utcákat, a kis sikátorokat. Az emberek, akik az ajtóik előtt ülnek, beszélgetnek és élvezik a hűvös szellőt, szintén a nha trangi közösségi élet egy nagyon egyedi aspektusa.

Nha Trangban az emberek kényelmes tempóban étkeznek. A legtöbb étterem nem flancos, de tiszták. Az árusok halkan beszélnek, melegen kérdeznek. Az étkezés olyan érzés, mintha törődnek valakivel, mintha egy régi ismerőssel találkoznának. Amikor külföldieket vagy távolról érkezőket látnak, gyakran melegen bemutatkoznak, megkérdezik, hogy szükségük van-e segítségre, sőt, útbaigazítást is adnak... Nha Trang lakói ugyanazok maradtak, mióta megszülettem; semmi sem változott. Csodálatos!

Nha Trangban sétálva számos kézműves terméket láttam, megfizethető áron, amelyek a helyi kultúra egy részét hordozták. Kagylókból készült tárgyak, kézzel készített homokfestmények... ha a kezedbe veszed őket, érezheted bennük Nha Trang lakosságának érintését.

A gyönyörű napsütés, a kék tenger, a szelíd természet és a mérsékelt élettempó miatt mindenki beleszeret, aki Nha Trangba látogat.

Emlékszem, hogy a minap meglátogattam a Lotte Martot. Az idős biztonsági őr, aki nem tudott angolul, lelkesen mutatta meg amerikai barátaimnak a vietnami Tet (holdújév) ao dai (hagyományos viselet) ruhát. Fényképeket készített, elmagyarázta a dolgokat, többnyire gesztusokkal, de mindenki megértette. Amerikai barátaim azt mondták, hogy az élet itt gazdaságilag még mindig nagyon nehéz lehet, de az emberek vidámak, kedvesek és barátságosak, még a közelmúltbeli történelmi árvíz után is.

A 2025 novemberi pusztító Khanh Hoa- i áradások után még jobban értékelem az itteni mindennapi életet. A természet időnként kegyetlen lehet, de az emberek ugyanazok maradnak. Továbbra is szorgalmasan dolgoznak, és melegséggel bánnak egymással.

Nha Trangnak nem kell annyira elbűvölőnek lennie, mint Miaminak. Nha Trang önmagában is az: gyönyörű strandok, finom ételek, megfizethető árak és barátságos emberek. Ennyi elég is.

Él egy idős vietnami származású férfi Dél-Kaliforniában, aki fiatalkorában mélyen szerelmes volt egy nha trangi lányba, de történelmi események miatt nem lehettek együtt. Minden alkalommal, amikor meglátogatom, azt kéri: „Kérlek, egyél meg nekem egy tál nha trangi halászlé levest.” Azt mondja, hiányzik neki ez az íz a fiatalságából, egy nha trangi lány szelídsége és a tenger sós íze. A nha trangi halászlé édes és sós íze, amit még most sem felejtett el, több mint 70 évesen és több mint 50 év külföldön töltött idő után sem.

Vannak emlékek, amelyeket nem lehet megnevezni, egyetlen dallam is elég ahhoz, hogy elsüllyedjen a szívem. Thanh Tung zeneszerző, a tengerparti város fia, egyszer olyan sorokat írt, amelyeket minden alkalommal, amikor éneklem őket, közelebb hozzám hozzám Nha Trang: „Egyszer találkoztunk a tengerparti utcán / Egyszer úgy éreztük, ismerjük egymást / De aztán nem egyeztettünk időpontot / Mégis miért jöttél meglátogatni? / Az út a házamhoz egy kis utca / A levelek susognak és dalolnak a fákon / Az ajtóm résnyire nyitva van / Hogy hallgassam a hullámok varázslatosan énekét…”

Számomra az egyszerű visszatérés, a régi utakon való sétálás, a napsütés, a fák látványa, és a fehér ao dai ruhák lengedezése a tengeri szélben iskola utáni napsütéses délutánokon, egy egész fiatalságbeli korszakot idéz fel. Talán ezért szeret bele mindenki, aki Nha Trangba látogat.

Dr. Pham Bich Ngoc docens (New York City)

Forrás: https://baokhanhhoa.vn/bao-xuan-2026/202602/yeu-nha-trang-2ca0623/