India és Kína továbbra is a partvonalon áll az orosz-ukrán konfliktusban

Modi miniszterelnök kijevi látogatását az orosz-ukrán konfliktus kitörése óta folytatott ügyes külpolitikájának kiterjesztéseként tekintik, miközben Kína is óvatosan módosítja álláspontját.

Ez C. Uday Bhaskar *, az újdelhi Society for Policy Studies (SPS) igazgatójának a véleménye, aki a The South China Morning Postban jelent meg nemrégiben.

India és Kína kényes vonalat képvisel az ukrajnai konfliktusban. (Forrás: SCMP)

Közvetlenül Narendra Modi indiai miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök augusztus 23-i kijevi találkozója után a média gyorsan közzétett egy fényképet, amelyen a két vezető meleg ölelést ad egymásnak. Az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében Zelenszkij elnök azt írta, hogy Modi úr újraválasztása utáni első ukrajnai látogatása fontos történelmi mérföldkő, valamint Újdelhi támogatását mutatja Kijev problémái iránt.

Modi miniszterelnök azonban nem fejtette ki közvetlenül India álláspontját a már 30 hónapja tartó konfliktussal kapcsolatban. Újdelhi „távol maradt ettől a konfliktustól”, ami nem azt jelenti, hogy „közömbös”, hanem azt, hogy „az első naptól fogva semleges”. Más szóval, „álltunk valamelyik oldalra, és határozottan a béke mellett állunk” – állította Modi úr.

Modi miniszterelnök kijevi látogatása C. Uday Bhaskar szakértő szerint India kényes és ügyes diplomáciai egyensúlyozásának kiterjesztése, mióta Oroszország 2022 februárjában különleges katonai műveletet indított.

A dél-ázsiai ország rendíthetetlenül kiállt amellett, hogy ne kritizálja Oroszország intézkedéseit, de felszólította mindkét felet, hogy párbeszédet és diplomáciát folytassanak a konfliktus lezárása érdekében, a nemzetközi joggal és az ENSZ Alapokmányával összhangban. Ez központi szerepet játszott Modi úr üzenetében is, amellyel az Egyesült Államok aggályait kívánta eloszlatni, miszerint Újdelhi kritikátlanul támogatja Oroszországot.

Modi miniszterelnök alig több mint egy hónappal moszkvai útja (július 8-9.) után Kijevbe látogatott. Zelenszkij elnök ekkor mély csalódottságának adott hangot, és kijelentette, hogy India és Nga két vezetője közötti találkozó pusztító csapást mért a béketeremtésekre.

Modi miniszterelnök kijevi jelenléte egybeesik két másik magas szintű látogatással. Rajnath Singh indiai védelmi miniszter Washingtonba utazott, ahol a két fél fontos védelmi megállapodásokat írt alá, elmélyítve a két fél közötti katonai együttműködést. Eközben Li Qiang kínai miniszterelnök nemrég fejezte be oroszországi és fehéroroszországi látogatását.

Vlagyimir Putyin orosz elnök (balra) üdvözli Li Csiang miniszterelnököt a Kremlben augusztus 21-én tartott találkozója előtt. (Forrás: Xinhua)

Újdelhi számára Li újbóli megerősítése a „szilárd, erős és megingathatatlan” kínai-orosz barátságról, amely „legyőzi a nemzetközi turbulenciákat”, jelentős az India-Kína-Oroszország bonyolult háromszögének kontextusában, amely az ukrajnai konfliktus kitörése óta Ázsiában és a világban kialakult „multipólusú sakktáblát” tükrözi.

Kína és India egyaránt különleges kapcsolatokat ápolt Oroszországgal a hidegháború évtizedei óta, amikor a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kétpólusú viszony alakította a globális stratégiai keretet. A hidegháború későbbi szakaszaiban Kína inkább az Egyesült Államok felé hajlott, míg India inkább a Szovjetunió felé.

A hidegháború befejezése után mindkét ázsiai óriás újra felvette a kapcsolatot a földrajzilag kisebb és gazdaságilag gyengébb Oroszországgal. Napjainkban az USA és Kína közötti rivalizálás alakítja a nagyhatalmak közötti viszonyt.

C. Uday Bhaskar szakértő megjegyezte, hogy az Egyesült Államok 2021-es afganisztáni kivonulása csökkenti Washington vezető pozícióját a politikai színtéren. Különösen az ukrajnai és gázai konfliktusok vezetnek instabil globális stratégiai keretrendszerhez, amelyben a nagyhatalmak és az ENSZ Biztonsági Tanácsa szinte hatástalanok a globális béke és stabilitás biztosításában.

India és Kína kényes vonalat képvisel az ukrajnai konfliktusban azzal, hogy betartják a nemzetközi jogot, de tartózkodnak Oroszország lépéseinek nyilvános kritizálásától, ami tükrözi a két ázsiai óriás elszigetelt álláspontját hosszú távú nemzeti érdekeik védelmében.

Míg India orientációját a stratégiai autonómia kifejeződésének, Kína gondosan átgondolt elkötelezetlenségi politikájának kiterjesztésének tekintik, azt „pekingi dilemmának” tekintik.

Újdelhi és Peking is fenntartja a kapcsolatot Moszkvával az olajimport, a növekvő kereskedelem és a katonai kapcsolatok formájában, de vigyáznak, hogy ne kerüljenek Washington szankcióinak látókörébe. Ugyanakkor mindketten a globális Dél hangjaként igyekszenek feltüntetni magukat, mivel a fejlődő országokat súlyosan érinti az ukrajnai konfliktus a globális élelmiszer- és műtrágyaellátási láncok zavarai miatt.

Narendra Modi indiai miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kijevi Mariinszkij-palota bejáratánál 2024. augusztus 23-án. (Forrás: AFP)

Ebben az összefüggésben C. Uday Bhaskar stratégiai elemző szerint Modi miniszterelnök kijevi látogatása lényegében szimbolikus. Ami fontos, az a többrétegű jelzés, amelyet globális szinten, az eurázsiai régióban és a hazai lakosság körében küld. Sem India, sem Kína nem tudja hatékonyan előmozdítani a békefolyamatot az ukrajnai konfliktusban az Egyesült Államok részvétele nélkül. Ez a novemberi Fehér Ház-választási verseny kimenetelétől függ, és ha Donald Trump volt elnök nyer, a politika kiszámíthatatlan lehet.

Időközben India és Kína is a BRIC-csúcstalálkozóra készül, amelyre októberben kerül sor az oroszországi Kazanyban. Az, hogy a résztvevők – köztük a csoport alapító tagjai, Brazília, Oroszország, India és Kína – hogyan alakítják az ukrajnai háborút, az...

Miközben a Fehér Házba érkező képviselőre várnak, India és Kína is a 2024 októberében Kazanyban (Oroszország) megrendezésre kerülő BRICS-csúcstalálkozóra készül. C. Uday Bhaskar, az SPS igazgatója szerint a csúcstalálkozón részt vevő országok, köztük a blokk alapító tagjai, Brazília, Oroszország, India és Kína, az ukrajnai konfliktusról alkotott véleménye támpontokat adhat a közelgő forgatókönyvhöz. A tartós béke továbbra sem várható a hamarosan három éve tartó konfliktus kemény valósága miatt...

---

(*) A szerző két másik jelentős indiai kutatószervezet, a Védelmi Tanulmányok és Elemzők Intézete (IDSA) és a Nemzeti Tengerészeti Alapítvány (NMF) vezetője volt.

Forrás: https://baoquocte.vn/an-do-va-trung-quoc-tiep-tuc-di-giua-lan-hinh-cua-cuoc-xung-dot-nga-ukraine-284821.html