Phan Hong Minh üzletember: Költészetet szövünk a nosztalgiából

QTO - „A költészetet közeli barátomnak tekintem, akire rábízhatom a hazám iránti szeretetemet és végtelen nosztalgiámat. Bárhol is legyek, hazám képe mindig szilárd támaszt, erős inspirációt jelent számomra, hogy szívből jövő verseket írjak. Számos versemben egyszerű, ismerős képek jelennek meg, mint például folyók, gátak, zöld bambuszsövények, szeles fenyvesdombok, sőt még anyám altatódalai is... Mindegyik természetes módon került be a verseimbe, mint egy soha meg nem álló forrás...”. Ez Phan Hong Minh író érzése, aki amatőr költő, de sok jó verse van hazájáról és országáról.

Phan Hong Minh a Quang Binh tartomány (régi) Ha Trach községéből, Bo Trach kerületéből, a mai Quang Tri tartomány Bac Trach községéből származó Cao Lao Ha faluból származik. Hosszú ideig Kelet-Európában élt és dolgozott, főként Oroszországban, Fehéroroszországban és Ukrajnában. Jelenleg a hanoi Asia Master Travel Befektetési és Turisztikai Vállalat vezérigazgatója.

Bárhová is megy a „Ha falu” fia, mindig hiányzik neki a hazája, és ezt a szeretetet számos gyakorlati tettével mutatja ki. Szeretetét, energiáját és pénzét mindig arra fordítja, hogy segítsen és megosztsa a nehéz helyzetben lévő diákokat, a szegényeket, a fogyatékkal élőket szülővárosában, számos más jótékonysági tevékenység mellett, számos önkéntes projektet is végez szülővárosában.

Bár üzletember, Phan Hong Minh nagy szeretettel szereti a költészetet és az irodalmat - Fotó: NV

Bár nyelvészetből doktorált, Phan Hong Minh nagy szeretettel fordul a költészet és az irodalom felé. Diákévei óta ír verseket, a költészetet közeli baráti kapcsolatnak tekintve, amellyel megoszthatja érzéseit. Phan Hong Minh megosztotta, hogy bár messze van otthonról, gyermekkori emlékei mindig jelen vannak az elméjében. Tisztán emlékszik a barátaival töltött nyári délutánokra, amikor a Gianh folyón fürdőztek és horgásztak, vagy a délutánokra, amikor a szeles gát mentén futottak.

Különösen a vidéki naplemente pillanata, a nádtetőkről felszálló meleg kék füst képével, a rizs illatával és a távoli templomi harangok hangjával keveredve, vált felejthetetlen emlékké, békés és mély érzéseket keltve benne. Ezek az édes és mély emlékek váltak érzelmek forrásává, értékes anyaggá, amelyet ápolni tud, és verseket és dallamokat komponál hazájáról, jellemzően a "Nyári falu ősszel" című verset.

Egyszerű verssorokkal és lírai hangvétellel a vers egy békés őszi térbe repíti az olvasókat, amelyet áthat a vidék lelke. Költészetében az ősz nemcsak a hűvös szellőből vagy az ismerős sárga levelekből fakad, hanem nagyon egyedi és ismerős képeken keresztül is érzékelhető, mint például a banyánfa, a komp, a közös ház udvara és a szelíd Gianh folyó, amely "szikrázik" az "arany napfény" alatt.

Ha a „Lang Ha ősszel” a béke érzését kelti az olvasókban, mintha egy költői falu hűvös zöldjében merülnének el, akkor a „Gyermekkor megtalálása” című műnek őszintesége miatt van súlya. A vers egy olyan gyermek hangja, aki mindig minden tisztelettel és szeretettel fordul szülőföldjéhez, hazájához.

Virágos szavak használata nélkül, minden versszak olyan, mint a bizalmasságok lágy folyama, amely a tiszta gyermekkor emlékeit idézi fel. Ezek azok a nyári délutánok, amikor „vízleeresztették, horgászni mentek”, a késő éjszakák, amikor a „csónak hangját” hallgatták, ahogy fel-le gurul a víz, a „révész…” kiáltása visszhangzik a hullámok két partjáról. Minden hangot és képet áthat a vidék lelke. A költő adósnak érzi magát hazájának, beteljesületlen álmainak, az elmúlt tiszta napoknak.

Phan Hong Minh egy gyönyörű folyó képét is megfestette, amely puha zöld selyemcsíkhoz hasonlít a „laoszi szél és fehér homok” földjén, vagyis a Gianh folyón, ahol „négy évszak tiszta kék víz/Lágy, mint egy selyemcsík köti össze őt és őt” (Gianh folyó). Abból a csendes pillanatból egy egész „emlékek földje” zúdult vissza. Valaki „kábultan álló” alakja minden délután, a „zümmögő” hullámok, amelyek mintha „számtalan szerelmi történetet suttognának elmesélni”. A legszebbek talán a holdfényes éjszakák, amikor a gát randevúzóhellyé válik, ahol „férfiak és nők szabadon cserélgetik szerelmüket”...

„Gyerekkorom során, számos országon belüli és kívüli utazásom során rájöttem, hogy a szülővárosom az a hely, amely a legnagyobb békét hozza el számomra. A turisztikai ágazatban dolgozva azt az álmot dédelgetem, hogy Ha falut egy zöld ökoturisztikai faluvá alakítsam. Ami a zeneszerzést illeti, lenyűgöző költészeti és zenei estét tartottam, amelyet humanitárius és jótékonysági programok kísértek Hue városában (2023-ban), és remélem, hogy hasonló tevékenységekre kerül sor a szülővárosomban is” – osztotta meg Phan Hong Minh úr.

A „Visszatérek a hazám tengeréhez” című versben a szerző ismét számos érzelmet „vetett” az olvasó szívébe gyengéd költői hanggal, szárnyaló és romantikus költői szavakkal. Az egész vers egy utazás az emlékek felkutatására, ahol a szerelem és a nosztalgia a hullámok és a szél sós ízéből szövődik. A tenger olyan, mint egy hűséges szerető, aki mindig vár, és az „ő” karakterének a tengerrel való újraegyesülése tölti ki a sok napos különlét utáni űrt.

Phan Hong Minh nemcsak szülővárosához kötődik mélyen, hanem Hanoihoz is, ahol él és ahol szoros a kötődése. Az „Őszi hangok” című versében legőszintébb érzelmeit felhasználva festette meg a hanoi ősz költői képét. Ott vannak a templomi harangok hangjai, a ca tru visszhangja, a tejvirágok szenvedélyes illata, az új zöld rizs, a hűvös őszi szellő és a délutáni felhők hosszan tartó bíbora.

Minden mohás utcasark, a Hoan Kiem-tó, a Tolltorony, a levelet cserélő fasorok... és Hanoi összes legismertebb dolga természetes módon, közel van a vershez. Aztán minden érzelem leülepedik a két zárósorban: „Habár a világ négy sarkába megyek/még mindig hiányzik Hanoi ősze”. Ez nemcsak a szerző saját érzése, hanem sok hanoi gyermek, vagy az itteni őszbe szerelmesek közös hangja is.

Phan Hong Minh számos verset zenésített meg, köztük számos saját szerzeményű dalt, mint például: „Moi anh ve xu Quang”, „Ha Noi to nhac mua thu”, „Quang Binh tavasszal”, „Tim me”, „Ve lai truong xua”... melyek a költészet és a zene harmóniáját mutatják be, közelebb hozva a művet a közönséghez.

japán

Forrás: https://baoquangtri.vn/van-hoa/202510/doanh-nhan-phan-hong-minh-det-tho-tu-noi-nho-que-95a7763/